Felejthetetlen főcímzenék gyerekkorunk rajzfilmjeiből

Melyik volt fülbemászóbb, a Mekk Mester, a Magyar népmesék, vagy a Süsü zenéje? A hetvenes és nyolcvanas években felnőtt gyerekeknek nagyon jó dolga volt a jobbnál jobb magyar rajzfilmsorozatokkal, de azért néhány emlékezetes külföldi mese is felkerült a listánkra.

Mézga Aladár különös kalandjai (1973)

Sokan még ma is fejből éneklik a Mézga család nem rövid, viszont annál önfeledtebb főcímzenéjét, amiben az egész “csacsika család” bemutatkozik. Le se lehetne tagadni, hogy a szövegét ennek is a zseniális Romhányi József szerezte. A rímek nagyágyúja Nepp Józseffel írta a rajzfilm forgatókönyvét is, és így ketten az egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozatot alkották meg.

Kérem a következőt! (Dr. Bubó) (1974)



Ez a páros alkotta a Dr. Bubó néven ismert Kérem a következőt! című sorozatot is, amiben a bagolydoktor oldalán a reménytelenül szerelmes Ursulával és az erdő rendjét őrző Csőrmesterrel oldja meg az erdei állatok ügyes-bajos dolgait.

Mekk Elek, az ezermester (1980)

 

A Romhányi által írt mesék főcímdalai közül a legemlékezetesebb a Mekk Mester virtuóz, Hammond-orgonán játszott zenéje, amit Ránki György írt. Ha az ember meghallotta, már kezdhetett rettegni, micsoda rémes tákolás következik. Arról meg ne is beszéljünk, mennyire aktuális a téma a mai napig.

A nagy ho-ho-horgász (1982)

 

A halak és a Balázs Péter hangján éneklő híres horgász duettjét a 100 Folk Celsius együttes írta, és magán a rajzfilmen olyan nagyágyúk dolgoztak, mint Sajdik Ferenc, Dargay Attila, Csukás István és Bálint Ágnes.

Az elsüllyedt világok (1985)

Gyerekként nem biztos, hogy mindent megértettünk ebből a francia sci-fi-fantasy sorozatból, de így is totálisan a hatása alá kerültünk, ahogy elindult a hipnotikus főcímzene. Shag-shag, a jófej beszélő űrhajó és az elveszett, megmentésre váró Árkádia egy olyan világot festettek le, ami egyszerre volt vonzó és szomorúan félelmetes. Ezt törte meg néha Agyalap, Maxigáz és Popócici és a többi lökött kalóz.

Süsü, a sárkány kalandjai (1977)

“Én vagyok a híres egyfejű, a nevem is ennyi, csak Süsü”, énekli Bodrogi Gyula ártalmatlan, egyfejű sárkányként a hetvenes évektől kezdve gyerekek generációinak. A népszerű bábfilmsorozat alapja egy szerb rádiójáték, amiből Csukás István írt sorozatot és Bergendy István zenésítette meg.

Magyar népmesék (1977)

A legfülbemászóbb és legkomolyabb utóéletű rajzfilmes főcímzene a Magyar népmeséké. Az eredetileg a Kaláka által játszott számnak számtalan hangszeres feldolgozása megtalálható a Youtube-on, játssza mindenki az elektromos gitárostól az okarinásig, de mobilcsengőhangként is elő-előfordul.

Mesék Mátyás királyról (1981)

Szintén a Kaláka szerezte a Mátyás királyról szóló rajzfilmsorozat csodálatos zenéjét, ami tökéletes aláfestést nyújtott a furfangos, de igazságos királyunkról szóló meséknek. Kevés az igazán pozitív, a magyar történelemről szóló, gyerekeknek való történet, és ez a sorozat tökéletes érzékkel dolgozta fel a remek témát.

Füles Mackó (1975)

Aki a hetvenes-nyolcvanas években nőtt fel Magyarországon, biztosan fejből fújja a mai napig, hogy “Füles Mackó mond most nektek szép meséket gyerekek, lekonyuló szép fülemnek köszönhetem nevemet”. A sorozat Lengyelországban készült Miś Uszatek néven, de nálunk is népszerű volt egykor.

Hupikék törpikék (1981)

Ennél még jóval többen tudhatják évtizedekkel később is a Hupikék törpikék főcímdalának szövegét. Az amerikai sorozat Peyo belga képregénye alapján készült, és szinte a végtelenségig futott. Kilenc évadot ért meg, a legrövidebb évadban 24, a leghosszabban 65 epizóddal, és további karácsonyi, tavaszi és egyéb különkiadásokkal.

Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal (1980)

Felnőttként utólag meglepődtünk rajta, hogy nemcsak svéd, de csehszlovák, és főleg japán animációsok is dolgoztak a sorozaton, többek között a híres Páncélba zárt szellem című anime rendezője. Ez megmagyarázza a rajzfilm minőségét, persze az egész mit sem ért volna Selma Lagerlöf szívhezszóló meséje nélkül, ami alapján az egész készült.