Franciázás kezdőknek és haladóknak

Húszmillió francia nem tévedhet, ezért biztosak lehetünk abban, hogy az Isten hozott az Isten háta mögött jó film. Van azonban egy olyan gyanúm, hogy minden idők legsikeresebb francia vígjátéka csak Franciaországban működik, mivel a külföldiek még akkor sem érthetik meg teljes mélységében ezt a filmet, ha egyébként tökéletesen beszélnek franciául.

Kezdjük ott, hogy mit szólnának a magyar közalkalmazottak ahhoz, ha az állam a megkérdezésük nélkül háromévente áthelyezné őket mondjuk Sopronból Miskolcra tanítani, anyakönyvezni vagy éppen postát kihordani. Az Isten hozott az Isten háta mögött főhősével ugyanis pont ez történik, Philippe (Kad Merad, a postás középvezető persze mindent megtesz azért, hogy a felesége (Zoé Félix) által oly nagyon óhajtott riviériai állomáshelyre nevezzék ki, de mit tesz a francia közszolgálati rendszer, a legjobb helyekre csak a csökkent munkaképességű alkalmazottaknak van esélyük eljutni. Miután Phillipe kerekesszékesnek tetteti magát, nem túl nagy sikerrel, még a kirúgásnál is nagyobb büntetést kap, Észak-Franciaországba helyezik át.

Magyarországon nehéz elképzelni, hogy a pécsiek azt képzeljék az esztergomiakról, hogy igénytelen, alkoholista bunkók, de nem is csoda, hiszen télen meg kell küzdeniük a mínusz ötven fokkal. A dél-franciák azonban valami ilyesmit feltételezhetnek északon élő polgártársaikról, mert ugyan ez csak egy vígjáték, de nem működne, ha nem lenne alapja ezeknek a sztereotípiáknak. Kis hazánkban az is elképzelhetetlen, hogy egy szegedi ne értse egy palóc beszédét, míg ez többek között a franciáknál probléma, a közös csak annyi, hogy a máshogyan beszélőket általában kiröhögik.

Philippe is csak ennyit tud új állomáshelyéről, Bergues-ről, ezért felesége túlélő pufidzsekibe dugja, a kisfia a lábujjait félti, nehogy lefagyjanak, és útnak engedik - egyedül, mert persze egy kisgyereknek ilyen zord, északi hely nem való. Phillipe megérkezése után megbizonyosodik arról, hogy az új állomáshelyén élő sötömik szavát tényleg nem lehet érteni. Számos vicces félreértés adódik ebből, amit a magyar fordítónak nem sikerült átültetnie. Az ugyanis, hogy az s-t sz-nek ejtik, az sz-t pedig s-nek a magyarban nem olyan megerőltető agymunka. Ezért is olyan feltűnő, hogy míg a vásznon térdcsapkodós röhögések zajlanak, a nézőtéren fagyott csend van, nem egy alkalommal.

Persze ezeket leszámítva a francia vígjátékból annyi magyarul is érthető, hogy az előítéletek sokszor hibásak, és aki ezekre alapozza az életét, sok mindentől megfosztja magát. Ugyanis nemcsak a palócok, meg a csángók, hanem az észak-franciák is jó fejek, kedvesek és nem isznak többet másoknál. Philippe például új családot talál magának a kisvárosban, míg a feleségétől már évek óta elhidegült. Legjobb barátja a filmet is rendező Antoine (Dany Boon) lesz, akivel a vígjáték talán legélvezetesebb jeleneteiben azt gyakorolják, hogyan kell kézbesítéskor visszautasítani a pálinkát a hálás nyugdíjasoktól. A film egy dupla csavarral akkor lesz igazán fergeteges, amikor az odalátogató feleség elriasztására a postások előadják mindazt, amit a sötömiekről szóló előítéletek megkívánnak.

Az Isten hozott az Isten háta mögött minden francia belterjessége ellenére nagyon vidám és emberi film. Ha szembeállítom mondjuk a hasonló témában készült, múlt héten mozikba került Miért éppen Minnesota? című Renée Zellweger-filmmel, akkor pedig nem adhatok rá mást, mint 8/10-et.

Kövessen minket a Facebookon!

Budapest Bár a MÜPÁban - MEGDUPLÁZZUK!
Budapest Bár a MÜPÁban - MEGDUPLÁZZUK!

2018. október 22. 15:30 és 20:00, MÜPA

Jegyvásárlás