Április 4-én mutatják be a hazai mozik Szabó István rendező és Koltai Lajos operatőr legújabb, de már több jeles filmes seregszemlén díjazott művét, a Szembesítést. A nemzetközi közreműködőkkel készült film iránt a németországi mozikban máris nagy az érdeklődés, és alighanem komoly eseménynek ígérkezik a magyarországi premier is.
A németek figyelme nem véletlen. Közvetlenül róluk szól a Ronald Harwood színpadi művéből készült izgalmas történelmi kamaramozi. A Harmadik Birodalom legyőzése után vagyunk, Berlinben. Az amerikai megszállók adatokat gyűjtenek kiemelkedő német személyiségekről, művészekről, akik elítélhetők a náci rezsimmel és vezetőivel való együttműködésért. Egy amerikai őrnagy (Harvey Keitel játssza) megbízást kap, hogy derítse fel a világ egyik legkiválóbb karmesterének tartott Wilhelm Furtwängler (Stellan Skarsgard) tetteit, aki sok más kiváló muzsikussal ellentétben nem menekült külföldre a hitleri uralom elől, mi több, a berlini filharmonikusok élén a rezsim kegyeit élvezve dolgozott, politikai eseményeken is koncertezett. A film a kihallgató Steve Arnold őrnagy és Furtwängler mindjobban eldurvuló szócsatáját jeleníti meg két igen fontos mellékszereplő, egy amerikai hadnagy (Moritz Bleibtreu) és a Hitler elleni összeesküvésben részt vett és kivégzett Straube tábornok lánya (Birgit Minichmayr) jelenlétében. A dráma kibontakozását két további fontos figura, Goebbels egykori zenekari besúgója (Ulrich Tukur) és az orosz megszállók ezredese (Oleg Tabakov) viszi előre. Az utóbbi - az amerikai őrnaggyal ellentétben - olyannyira becsüli Furtwänglert, hogy Berlin szovjetek ellenőrizte szektorában operaigazgatónak szerződtetné. Ő, a sztálini éra civilben múzeumigazgatóként dolgozó részese, érti és átérzi Furtwängler magatartását a náci korszakban. Könnyen napirendre tér fölötte.
A film tegnapi sajtóbemutatóján Szabó István elmondta, amikor elolvasta a forgatókönyvet, úgy érezte, ha sikerül időszerűvé tenni, a későbbi tapasztalatokkal feldúsítani a történetet, akkor érdekes film születhet belőle. Ehhez több változtatásra volt szükség. Például eredetileg nem szerepelt az orosz ezredes a darabban, a fiatal amerikai tiszt és a titkárnőként alkalmazott német lány pedig másként. A rendező elmondta azt is, hogy korábbi filmjeihez hasonlóan szerette volna, ha Magyarországon forgatnak a Mafilm részvételével, a budapesti filmgyár azonban nem tudott elfogadható ajánlatot tenni, a német babelsbergi stúdió viszont a költségek felét ajánlotta fel. (Elhangzott, Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter segítséget ajánlott, de már későn.)
- Nem bíró vagy vasárnapi iskolai tanító akarok lenni, csupán érdeklődést szeretnék kelteni a filmben ábrázolt figurák, sorsok iránt - jegyezte meg a rendező. Hozzátéve: a nézőnek kell eldöntenie, hogyan ítélkezik Furtwänglerről, kihallgatójáról, és mit tenne ő hasonló helyzetben. A rendező szerint művét a filmnek az a sajátossága uralja, hogy a közel hozott élő emberi arcon mint csodálatos tájképen tükröződik a megszülető gondolat, érzelem.
A Szembesítés azokkal a Szabó-filmekkel rokon, amelyek eddigi csúcspontja a Mephisto volt. Általánosságban fölveti a művész, az értelmiségi és a hatalom viszonyának bonyolult kérdéseit, a megalkuvás, kollaboráns-magatartás vagy helytállás dilemmáit. De a Mephisto színész hősét még abban a folyamatban kísérhetjük végig, ahogy fokról fokra részévé válik a náci "rendnek". A Szembesítés Furtwänglere viszont már a tekintélyuralom bukása, a "rendszerváltás" idején jelenik meg előttünk, az új uralkodó eszmét képviselő amerikai őrnagy ellenpontjaként. A karnagy és a múltat számon kérő nyomozó drámája minden autokrata rendszer megdőlte után megkerülhetetlenül aktuális. Nálunk is az.
