Görbe tükör

A Sikersorozat, bár nem lett sikersorozat, de a tavalyi évad egyik legígéretesebben kezdő komédiája volt. Azonban a részek előrehaladtával sajnos a minőség erős csökkenésnek indult. Szerencsére a 2. évaddal a széria ismét megtalálta a saját hangját.

Az amerikai-angol közös gyártású Sikersorozatnak már a felütése is zseniális, hiszen a sorozat egy sorozat készítéséről szól, melynek, vagyis a sorozatbéli sorozatnak a főszereplőjét a Jóbarátokból ismert Matt LeBlanc alakítja - akit a sorozatban Matt LeBlanc alakít. Kicsit bonyolultan hangzik, de nem az. Ennyi akár elég is lehet ahhoz, hogy valaki azonnal belevesse magát a Sikersorozatba, ugyanis mi lehet annál viccesebb, ha egy remek öniróniával megáldott színész saját magát alakítja?

Azonban a sorozat nem csak ezért volt nagyon érdekes (eleinte). Akit valamennyire is érdekel a sorozatkészítés, illetve a tévés kulisszák mögött zajló élet, annak igazi csemege volt látni, ahogy egy amerikai csatorna elcsábít magához két angol írót, hogy azokkal megírassák szériájuk (lebutított) amerikai verzióját. A humor fő forrása egyértelműen az volt, ahogy a sorozat (mármint a mi általunk nézett, nem a sorozatban gyártott) történései a valóságra rímelt, hiszen rengeteg példát láthatunk manapság is arra, ahogy egy főszereplőt le akarnak nyomni az írók/rendezők torkán, vagy ahogy a csatorna minden kreatív folyamatba beleszól csak azért, hogy az általuk üdvözítőnek vélt uniformizált végeredmény szülessen meg.

A Sikersorozat második évada az első szezonos finálé után négy hónappal játszódik. Kedvenc(?) írópárosunk a magánéletben sajnos(?) szétment, azonban a munkakapcsolatuk továbbra is remeknek tűnik. Írják is nagy lelkesedéssel és valamivel kevesebb hittel sorozatuk feldolgozását, amit berendelt a csatorna. S e forgatás közepette jön el a premier napja, melyet az újságírói kritikák előznek, utána pedig a rettegett nézettségi adatok kerülnek középpontba, no meg persze azok hatása a stábra. Ezek a témák, illetve valósághűnek tűnő szatirikus ábrázolásuk a sorozatok rajongóinak, a tévés világ iránt érdeklődőknek igazi mennyországot jelentenek. Nekik már csak ezek miatt is kötelező a Sikersorozat – akik pedig nem jártasak a pilotok készítésének, vagy a nézettségi adatoknak a világában, azok számára pedig éppen azért, mert így nagyjából megismerhetik, hogy miképpen is zajlik a sorozatgyártás. Mert poénok ide vagy oda, a tévés világ szereplőinek elmondásai alapján valóban nem áll messze a valóságtól az, amit a Sikersorozat megmutat. S ha valakinek hihetünk, akkor az David Crane, a komédia készítője, aki korábban hatalmas sikereket (Jóbarátok) és első évados bukásokat (Az osztály) is megért munkáival.

Nagy, nagy pozitívum, bár nyilván nem mindenki számára, hogy a dráma is erőteljesen jelen van a sorozatban. Az első évadban inkább elbohóckodták a készítők a necces szituációkat, nem egyszer bagatell reakciókkal vagy fizikai komédiával. Ezúttal viszont sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a két főszereplő, no meg a súrlódásukat kiváltó harmadik kerék, Matt LeBlanc jelleme. Mindez eggyel magasabb szintre is emeli a sorozatot, mondhatni igényesebbé teszi, akár az időről-időre visszatérő toaletthumor ellenpontjaként is kezelhetjük az esetenkénti komolykodást.

Mindent összevetve a Sikersorozat második szezonja igazi meglepetés lett. Ismét előtérbe kerültek az insider viccek, illetve a sorozatgyártás visszásságai, ráadásul jóval kevesebb egypoénos, percekig elhúzott jelenetet és Stan és Pan-humort kapunk. Mivel ismét a sorozat gyártása, illetve fogadtatása került fókuszba, még a főbb karakterek is inkább skiccszerűen figurákká silányultak, afféle komikus kellékké, de mindezt remekül kompenzálta a sorozatok világára emelt görbe tükör, no meg a pár, újonnan érkező figura.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu