Gyorstalpaló a 100 éve született Jancsó Miklós munkásságából

100 éve született a magyar film legemblematikusabb és legismertebb alakja, Jancsó Miklós, akinek legfontosabb és legizgalmasabb munkáit válogattuk össze a rendezvénysorozattal dúsított évforduló alkalmára.

Oldás és kötés (1963)

 

A paraszti származású sebész, Jámbor Ambrus (Latinovits Zoltán) úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor (Ajtay Andor), a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját. Újjáéleszti, visszahozza az életbe a beteget, akiről már mindenki más lemondott. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik édesapjához, hogy rájöjjön, már oda sem tartozik. A film a klasszikus értelmiségi útkeresés története, és bár vannak „korszakspecifikus” elemei, tulajdonképpen bárhol játszódhatna Kelet-Európában, vagy akár Franciaországban is, Latinovits és Jancsó Miklós pedig elképesztő páros voltak.

Az Oldás és kötés a Filmio-n: https://filmio.hu/details?id=11770179&type=0

Így jöttem (1964)

Jancsó egy orosz fogságba esett magyar fiú (Kozák András) és egy lábadozó szovjet katona (Sergei Nikonenko) barátságán keresztül saját nemzedéki tapasztalatairól mesél. A közelmúlttal való szembenézés egyetlen szereplő személyes élményeiből áll össze, ám ezen keresztül a történelem és az egyén viszonyát kutatja. A film egy fiatalember eszmélését követve arra kérdez rá, mennyiben vagyunk a saját sorsunk irányítói. Hőse passzívan sodródik, a kavargó események ide-oda lökdösik, míg végül kénytelen szembenézni a helyzetével. Jancsó különálló epizódokra bontja a cselekményt, és nagy hangsúlyt fektet az aprólékos jellemábrázolásra. 

A hivatalos megrendelésre, a felszabadulás 20. évfordulójára készült alkotás alaposan meglepte a cenzúrát, felháborodásukban dobozba akarták zárni a filmet, ám a Moszkvai Filmfesztiválon aratott zajos siker végül szabad utat adott a műnek.

 

Szegénylegények (1966)

A magyar filmtörténet egyik legemblematikusabb munkáját Jancsó Miklós Palotás Faustin A másli című novellája alapján rendezte, és a hatalom mindenkori természetét tárgyalják ki a készítők, bár maga a történet a 48-as szabadságharc kései megtorlásáról szól. A helyreállítással megbízott kormánybiztos egy alföldi erődsáncba viteti azokat a szegénylegényeket, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Rózsa Sándor alatt harcoltak a forradalom alatt – és talán a legendás betyár is köztük van. A foglyokat kijátsszák egymás ellen, van, aki besúgó lesz, de még ezek sincsenek biztonságban. Latinovits Zoltán kettős szerepet játszik a mélyen allegorikus filmben, amelyben már ott van minden klasszikus Jancsó-jegy: ő Veszelka Imre, az egyik elárult szabadságharcos, akinek végig kell néznie, ahogy szerelmét halálra korbácsolják, és ő az egyik kakastollas csendőrtiszt is.

A Szegénylegények a Filmio-n: https://filmio.hu/details?id=10827817&type=0

A film felújított verziója most kerül újra a mozikba

 

Csillagosok, katonák (1967)

1918 nyara. A fiatal "szovjetország" egész területén folyik a polgárháború és megkezdődik az intervenció. A régi rend visszaállításáért harcoló fehérek ellen a vöröskatonákkal együtt küzdenek a magyar internacionalisták is. Az egyik vesztes csata után László (Kozák András), a fiatal magyar önkéntes elindul, hogy társaihoz csatlakozzék. Vöröskatonákkal együtt a fehérek fogságába kerül, ahonnan csak azért jut ki élve, mert a gőgös fehér ezredes az idegen nemzetiségűeket elzavarja. Egy másik magyar fiúval, Istvánnal (Juhász Jácint) egy fehér katonai kórházban találkozik. Innen indul el titokban, hogy a körülzárt internacionalisták szabadulására felmentést vigyen. Jancsó külföldön talán legismertebb munkája nem propagandarab, sőt, a túlélésről és a polgárháborús anarchiáról szól.

Szerelmem, Elektra (1974)

A film a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra (Törőcsik Mari) és Oresztész (Cserhalmi György) nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz (Madaras József, Jancsó kabalaszínésze) trónra lépésekor az őszinte igazmondás napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.

A nagyjából hetvenöt perces film összesen tizenkét snittből áll, ami igazi technikai bravúr,

különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hatalmas tömegjelenetekről van szó bonyolult koreográfiával, a klasszikus Jancsó-féle meztelen nőkkel, katonákkal és néptáncosokkal.

A Szerelmem, Elektra a Filmio-n: https://filmio.hu/details?id=10827817&type=0

Magánbűnök, közerkölcsök (1975)

Íme, az életmű egy különös és pikáns darabja, a külföldön, olasz-jugoszláv koprodukcióban készült film, amit idehaza csak bő tíz évre rá lehetett megnézni, de addig mindneki tűkön ült, mert elterjed a hír, hogy Jancsó egy pornófilmet forgatott. Az olasz mozikban valóban ezzel a váddal nem lehetett egy darabig vetíteni Rudolf trónörökös tragikus, ugyanakkor masszívan erotikus történetét, és Jancsó még önmagát is meghaladta, ami a meztelen nő per filmkocka kvótát illeti. A történet szerint mayerlingi kastélyéba barátai körébe visszavonulva kedvteléseinek él Rudolf trónörökös (Balázsovits Lajos). Gúnyt űz a nemzeti himnuszból és apjából, Ferenc József császárból. Az uralkodótól kapott levélre fittyet hányva orgiát rendez a hercegi testvérpárral. A minden gátlástól és kötöttségtől megszabadult társaság Rudolfnak és Máriának (Teresa Ann Savoy) mint császári párnak hódol, ám ezt már a hatalom sem tűrheti...


Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999)

"Ajánlás:

Mondja, kedves nézőnk, néhanapján elgondolkodik-e azon, milyen is a világ? Igen? Jaj, ne tegye! Élje az életét! Élje a mindennapokat! Legyen vidám és boldog!

Nem az? Erőltesse meg magát, ne törődjön semmivel. Nézze, az emberen kívül minden állat tudja: legfontosabb az életben, élvezni azt. No, ez a mi filmünk egy kicsit hozzásegíti. És nagyon sajnáljuk: többet fog kapni, mint amire számít. Letisztult. Előrelátó. Felhasználóbarát. Jancsó Miklós".

És ennél frappánsabb felvezetés nem is kell, mert a végül hat részesre kerekedett Kapa-Pepe ciklus - Mucsi Zoltán és Scherer Péter komikus duójával – tényleg nem más, mint a Mester kései örömzenéje, ahol képes volt teljesen elengedni magát, egyszerűen szeretni a filmezést és közel engedni magához azt, akiket szeret és akik szeretik őt, főleg zenészeket, olyanokat, mint Lovasi András, Ganxta Zolee kartele, az Úzgin Űver, a Lyuhász Lyácint Bt. és a Bëlga a zseniális Nemzeti hip-hoppal.

A felsorolt filmek közül több felújított formában lesz látható a Budapesti Klasszikus Film Maraton Fókuszban: Jancsó Miklós 100 programjában.  

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu