Hogyan jósolták meg a filmek a jövőt, és mennyire lett igazuk?

A merész ötletek mellett olykor egész pontosan megjósolták a jövőt: a jelenünket.

Klímaváltozás, pusztító aszály,  túlnépesedés, éhínségek, erdőtüzek, migrációs válság, háború, brutális infláció, gazdasági válság, élelmiszer és üzemanyaghiány, pusztító populizmus, elnyomás, világjárvány, és még sorolhatnánk. Ez a jelen, nem egy fiktív disztópia, holmi fantasztikus film. Hogyan jósolták meg a filmek a jövőt és mennyire sikerült nekik? 

 

Szárnyas fejvadász

Ridley Scott kultklasszikusa már három éve "megtörtént", ugyanis 2019-ben játszódik. Los Angeles sötét, szmoglepte, baljós metropolisz, telis-tele hatalmas digitális reklámtáblákkal, lángoló ipari kéményekkel és kolosszális piramisokkal, amelyeket a sötét éjszakai égbolton száguldozó repülő autók vesznek körül. Nos, Los Angeles belvárosa az elmúlt 40 év alatt megváltozott, amire a U.S. Bank Tower építése a legjelentősebb példa, de a hatalmas piramisoktól és repülő autóktól azért még messze vagyunk. Ahogy a replikánsoktól is, arról nem is beszélve, hogy a Szárnyas fejvadász elképzelt jövőjében az emberiség már elkezdte kolonizálni a világűrt, és annyit sejtet a film, hogy nem megy valami békésen. 

 

Terminátor 2.

1997. augusztus 29-e az Ítélet Napja: aznap ébred öntudatra a Skynet néven ismert mesterséges intelligencia, és nukleáris fegyverekkel három milliárd embert pusztít el szempillantás alatt. 2029-re Los Angeles egy hamuszürke, törmelékkel, roncsokkal és csontvázakkal borított pusztasággá válik.

Mi történt a valóságban az Ítélet Napján? Reed Hastings és Marc Randolph azon a késő nyári pénteken alapította meg a Kibble-t, amely hamarosan Netflixre változtatta a nevét . Ez egy szerencsétlen nap volt Amerikában a Blockbuster és más videokölcsönzők számára, de szerencsére nem köszöntött be az apokalipszis. Reméljük, hogy 2029-ben nem fognak gyilkos robotok mászkálni az utcákon, mert azért a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások figyelmre méltó ütemben fejlődnek, és a legújabb hírek nyugtalanítóak. 2022 júniusában a Google alkalmazottját, Blake Lemoine-t felfüggesztették, mert megsértette a vállalat titoktartási szabályzatát, amikor azt állította, hogy a Google mesterséges intelligenciája érzővé vált, azzal érvelve, hogy az AI "érzéseket, érzelmeket és szubjektív tapasztalatokat" mutat.

 

Zöld szója

Túlnépesedés, éghajlatváltozás, élelmiszerhiány – pipa, bár (még) nem olyan mértékben, mint ahogy Charlton Heston 1973-as filmjének 2022-es New Yorkjában láthatjuk. A film legeleje röviden bemutatja az emberiség általános állapotát, hogy a környezeti pusztulás miatt az emberek vidékről a nagyvárosokba költöztek, amelyek így élhetetlenül túlzsúfolttá váltak, ami nyilván magával hozta az óriási vagyoni egyenetlenséget, tömeges elszegényedést és éhezést. New Yorkban 40 millióan élnek, az élelmiszerhiány miatt pedig luxuscikk a fonnyadt gyümölcs és a mócsingos cupák is, ezért a dúsgazdagokon kívül mindenki szintetikus ételen, "szóján" él, aminek több változata közül az "algából készült" zöld a legtáplálóbb. Aztán kiderül, hogy nem algából, hanem emberekből gyártják.

Egyelőre még nem tartunk itt, és eutanáziaközpontok sem léteznek, hogy ha úgy tartja kedvünk, befeküdjünk egybe és békében meghalhassunk. A szintetikus élelmiszerek azonban egyre fejlődnek, már műhús is létezik, ami elviekben kiváló és ízre azonos alternatívája lehet az állatok kegyetlen pusztításának.

 

Vissza a jövőbe 2.

Rendre visszatér az önbefűző cípő és a röpdeszka témája, de most nem ezeket emelnénk ki, hanem a Cápa 19. részét, amit a film 2015-ében hirdeti a holografikus reklámtábla. 1989-ben, amikor a film moziba került, ez valójában egy gonosz poén volt, hiszen addigra már Spielberg zseniális klasszikusa franchise-zá korcsosult – két évvel korábban mutatták be a negyedik részt, A cápa bosszúját.

Mégis, ha a valóságot nézzük, helytálló a vízió, hiszen Hollywood egyre kevésbé mer eredeti ötletekkel kísérletezni, és a biztos bevételre hajtanak. Franchise-ok, folytatások, remake-ek, rebootok és filmes univerzumok uralják a mozikat. 

 

Menekülő ember

Paul Michael Glaser Stephen King regényéből adaptált filmje egy amerikai rendőrállamot mutat be 2017-ben, amelyben állítólagos bűnözőket csonkítanak és ölnek meg a televízióban, hogy eltereljék az emberek figyelmét a kormány zsarnokságáról és a társadalom nyomoráról. A mai realityk azért eddig még nem fajultak, bár azért akadt néhány különösen bizarr – aki kíváncsi lenne rájuk, azoknak ajánljuk korábbi cikkünket a legbetegebb valóságshowkról.  

Ugyanakkor meglepően sok minden vált valóságossá: a filmfelvételek manipulálása, a média gondolatformáló ereje, illetve "amit mondanak, az úgy is van", továbbá a nézők elbódítása olyan tartalmakkal, amelyek könnyűszerrel elterelhetik a figyelmet a hatalom ártalmas machinációiról és a hétköznapi élet gyötrelmeiről.

 

1984

Bár néhány évtizeddel később, de a borzalmasan nyomasztó, kegyetlen disztópia több eleme is kezd valósággá válni...

(Forrás: Slashfilm)