Hogyan nyertem meg a háborút?

Intelligens humor, metsző társadalomkritika és sziporkázó színészi játék abban a filmben, amely minden szempontból köröket ver a legutóbbi Oscar-jelöltek döntő többségére.

Meglepetés a javából
A rendező, Grant Heslov neve mellett egy halom díj vagy jelölés szerepel, igaz ezek 90%-t a Jó estét, jó szerencsét! című filmben végzett munkájáért kapta, míg színészként kifejezetten feledhető (én legalábbis semmire nem emlékszem, utána kellett nézzek, de még így se) filmekben koptatta nimbuszát. Az pedig, hogy rendezőként jegyezzék valahol, eddig fel sem merült. Számomra legalábbis meglehetősen bizarrnak tűnik, hogy az az ember, aki A suttyók visszavágnak 3. (létező film) kockáit igyekezte uralni jelenlétével, később Oscar-jelölt forgatókönyvíróként és producerként húzott nyakkendőt. És ő az, aki nemrég leforgatta az év szerintem egyik kulcsfilmjét - akár a tavalyi ősbemutató, akár az idei hazai premier évét vesszük.

Machiavelli feat. Bob Dylan
Ezt nem azért írom, hogy a legkisebb mértékben is relativizáljam a Kecskebűvölők érdemeit, ilyet nyilván nem is lehetne tenni, hiszen ez a film úgy zseniális, ahogy van. Szofisztikált humor, a Coen-testvéreket idéző szarkasztikus hangnem, és vitán felül fantasztikusan játszó színészek, elsősorban ugye George Clooney. Pedig megkockáztatom, eleve az alaphelyzet egy olyan oltári nagy abszurditásra épül, hogy már az elvinné a hátán a film nagy részét; persze nem panaszkodunk, hogy még finoman kimunkált rendezést is kaptunk mellé. Adott egy vérszívó parancsnok (Jeff Bridges) az amerikai hadseregben, akit annyira hazavág Vietnam, hogy a gyengélkedőben kifejleszti a békés hadviselés formáját. Tanulmányait a füstölgő hatvanas évek kommunáiban szívja magába, egyfajta groteszk koktélját keverve ki Machiavelli, Bob Dylan és Ghandi szellemi örökségének. Lényeg a lényeg: senki nem öl meg senkit, az USA fiai a gondolat erejével fognak győzedelmeskedni az ellen felett. És ezt úgy tessék érteni, ahogy írom: Jedi-harcosokká képezve magukat akaratátvitellel kell elhozni a békét. A kiképzés során persze fogy az LSD rendesen, de hát a tudatnak csak meg kell nyílnia valahogy.

Mindezt pedig a krónikás archetípusának jelenkori megfelelője, egy újságíró meséli el nekünk. Bob (Ewan McGregor) emberfeletti véletlenek, vagy talán jobb úgy mondani, isteni közbeavatkozások sorozata után botlik bele Irakban a legjobb padavanba Clooney személyében, akinek meséivel szemben természetesen annyira szkeptikus, amennyire egy felelőssége teljes tudatában álló amerikai állampolgártól az el is várható. S bár valahogy tényleg mindig minden úgy alakul, ahogy azt az emberünk előre megmondta, sem Bob, sem a néző nem tudhatja biztosan, hogy akkor itt most tényleg az Erő dolgozott a háttérben, vagy a klasszikus példával élve, a vonat sem azért indul, mert integetnek a rokonok.

A kecske és a káposzta
És ez a minden látszólagos magasztosságot idézőjelbe helyező arcátlan hozzáállás az egész filmet körüllengi, kiapadhatatlannak tűnő poénforrásként működve ezzel olyan komikák számára, mint Jeff Bridges vagy Kevin Spacey. Nem túlzás az angol abszurd humort emlegetni a Kecskebűvölők kapcsán, és ez csak látszólag mond ellent a fentebb már leírt színészek eddig látott profiljának. Clooney az iraki háborús környezet ellenére sem a Sziriana - Jó estét, jó szerencsét! tengely határozott társadalmi-politikai üzenettel felvértezett alakját hozza, sokkal inkább az Ó, testvér, merre visz az utad?, vagy éppen az Égető bizonyíték egyáltalán nem a sármra, hanem a balfék bohóckodásra kihegyezett karakterét húzza elő - márpedig ezzel ő sem veszít a nimbuszából és mi is örülhetünk.

Végezetül ne felejtsük el megemlíteni az alapul szolgáló könyv szerzőjét, bizonyos Jon Ronson urat, aki maga is természetesen újságíróként tevékenykedett az elmúlt évtizedekben, némely biográfiák szerint erősen a gonzo típusú zsurnalizmus felől közelítve meg a témákat, illetve a tévézés világában sem ismeretlen a kamera környékén. 2001-es, politikai radikálisokkal foglalkozó Them című könyvére már le is csapott a Universal, Jack Black fogja játszani a főszerepet. A Kecskebűvölők után már most tűkön ülök, hogy lássam.

Kinek ajánljuk?
- Aki vevő az intelligens vígjátékokra.
- Aki látni szeretné Clooney-t egy hatalmas bajusszal.
- Aki kíváncsi az iraki szerepvállalás egy újfajta lehetőségére.

Kinek nem?
- Aki humorfronton inkább az Adam Sandler-Rob Schneider vonalat preferálja.
- Aki szerint Clooney inkább raboljon bankot és/vagy női szíveket.
- Akit nem érdekel ez az egész agykontroll marhaság.


8/10

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu