HOME ALONE 2: LOST IN NEW YORK

zene: John Williams
vezényel: John Williams
kiadás éve: 2012
kiadó: La-La Land Records
játékidő: 113:45

Bizonyára nincs olyan ember hazánkban, aki ne ismerné a McCallister család legéletrevalóbb tagját, Kevint (Macaulay Culkin), hiszen minden évben legalább egy tévécsatorna leadja valamelyik részét a "Reszkessetek betörők!" című vígjátéknak - ez hasonlóan üzembiztos műsor, mint "A Grincs", a "Télapu", az "Igazából szerelem" vagy a "Bunyó karácsonyig". Ez annyiból sajnálatos, hogy ez az egyébként remek Chris Columbus-film elcsépeltté válik azáltal, hogy a szeretet ünnepe közeledtével nemcsak a bejgli, a karácsonyfa és a finom ételek várhatóak teljes bizonyossággal, hanem ezen széria képernyőre tűzése is. Ettől függetlenül persze vitathatatlan, hogy az 1990-ben bemutatott "Reszkessetek betörők!" örökzölddé vált, s egyöntetű sikert aratott a közönség, valamint a kritikusok körében egyaránt. A Golden Globe- és Oscar-jelöléseket is kiérdemelt produkció egy csapásra a karácsonyi kultfilmek sorába emelkedett, s mint ilyen, a folytatásokat sem kerülhette el, amelyekből ez idáig öt készült - a legutóbbira idén kerítettek sort "Home Alone: The Holiday Heist" címmel.

Az újabb kalandok közül egyedül az 1992-es második rész, a "Reszkessetek betörők! 2.: Elveszve New Yorkban" aratott nagyobb mérvű anyagi sikert, amely szintén a Chris Columbus-John Hughes rendező-producer párosnak volt köszönhető, akik újfent Kevin, valamint a kétbalkezes betörőduónak, a magukat Vizes Bandának nevező Harrynek (Joe Pesci) és Marvnak (Daniel Stern) az összecsapásán alapul. Hughesék ezúttal igyekeztek nagyobb figyelmet szentelni az érzelmeknek, illetve a családi kötelék fontosságának is, amit a Brenda Fricker által alakított karakter, a "galambos hölgy" révén próbáltak tolmácsolni - ehhez hasonló szerepe volt az első részben öreg hólapátolónak is. A mozi felépítése és főbb cselekményszálai sokban rokoníthatóak a "Reszkessetek betörők!"-ével, ám az újabb mellékszereplők, valamint a New Yorkba áthelyezett kaland kellő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a "Reszkessetek betörők 2." ne egy szokványos folytatásként, hanem az elődjéhez hasonlóan szórakoztatni képes produkcióként kerüljön be a köztudatba.

Az aláfestés elkészítésével természetesen ezúttal is John Williamst bízták meg, akinek első "Reszkessetek betörők"-muzsikáját a legjobb filmzene és a legjobb betétdal kategóriában Oscarra jelölték, emellett pedig egy Grammy-jelölést és egy BMI-díjat is kiérdemelt érte (utóbbi elismerést jelen munkájáért is megkapta). A veterán komponistát nemcsak a rendkívül igényes és fülbemászó instrumentális szerzemény okán zárta szívébe a közönség, hanem a Leslie Bricusse dalszövegíróval közösen jegyzett "Somewhere In My Memory" című főtéma és a "Star of Bethlehem" miatt is, melyeket azóta a legnépszerűbb karácsonyi dalokként szokás emlegetni. Ezek természetesen a folytatás score-jából sem maradhattak ki, ugyanakkor a páros két újabb dalt is készített, melyek a "Merry Christmas, Merry Christmas", illetve a "Christmas Star" címet kapták. Ezeken túlmenően a "Reszkessetek betörők! 2.: Elveszve New Yorkban" score-járól elmondható, hogy nagyobb részben az első történetből megismert témákból és hangzásvilágból táplálkozik (nemegyszer színvonalas átiratok formájában), így ezúttal is megfigyelhetőek benne olyan zenei megoldások, melyek egykoron többek között Csajkovszkij "A diótörő"-je révén váltak ismertté.

A forgatás 1991 telén vette kezdetét New Yorkban, a következő évben pedig Winnetkában folytatódott, ahol a filmbéli McCallister család otthona található. Minthogy a film 1992 novemberében debütált, Williamsnek elegendő ideje lett volna a zene elkészítésére, mivel azonban azt csak július végén láthatta először (ekkor még az első rész score-ja volt hallható alatta temp zeneként), és ezután kezdődött egy kéthetes koncertsorozata a Boston Pops Esplanade Orchestrával, a munkálatok csupán augusztus második hetétől indulhattak el, a tíz napig tartó zenei felvételekre pedig szeptember végétől kerülhetett sor.

A filmzenealbum először a mozipremierrel azonos időben jelent meg, annak összeállítása során azonban a Fox Records munkatársai minden bizonnyal a biztos sikert kívánták megcélozni azáltal, hogy Williams új témái közül alig néhányat tettek fel rá, ugyanakkor persze a dalok mindegyike helyet kapott rajta. A teljes képet először a Varése Sarabande limitált kiadású, 2002-es dupla lemeze révén kaphattuk meg, idén pedig a La-La Land Records (amely két évvel ezelőtt az első rész bővített kiadását is piacra dobta) néhány plusz tétellel történő megtoldás mellett gondoskodott arról, hogy az is beszerezhesse a complete verziót, aki a Varése-féléről valamilyen oknál fogva lemaradt.

Az album első tételei nem szolgálnak különösebb meglepetéssel: némi variálással köszönnek vissza az első rész főbb témái, melyek hibátlanul alapozzák meg a hangulatot. Ezek között találjuk a két karácsonyi éneket, illetve az ezek instrumentális alapjaira épülő nyitányt, valamint a késésből adódó kapkodást kísérő "We Overslept Again / Holiday Flight" tételt is, mely utóbbi egy olyan hírblokkban is könnyedén helytállna, ahol az emberek - a szenteste előtti utolsó napokra jellemző - kényszeres vásárlási lázáról és kapkodásáról tudósítanak. A kimondottan ehhez a részhez készült újdonságok a "Separate Vacations"-szel veszik kezdetüket, melyet az "Arrival In New York" követ, mely részben új dallamokkal, részben pedig a főtéma könnyedebb és nagyobb ívű átiratával operálva festi le számunkra a nyüzsgő New Yorkot. Hasonlóan könnyed és harsány stílussal találkozhatunk a "Plaza Hotel"-ben, valamint a "Duncan's Toy Store"-ban is, melyek remekül tükrözik Kevin szabadságát, illetve a karácsonyi hangulatot. Utóbbiról elsősorban a rezesek, a csengettyűk, a xilofonszerű glockenspiel és a különféle ütősök gondoskodnak, az olyan lassabb tempójú, bensőségesebb tételek esetében pedig, mint a "Distant Goodnights (Christmas Star)", a "Turtle Dovers" vagy a "Christmas At Carnegie Hall", a cseleszta és a hárfa kerülnek előtérbe, némelykor lágy fafúvósokkal karöltve. A komponista új dallamai nemcsak a karácsonyhoz készített két új dal (melyek hosszabb-rövidebb időre önállóan is számtalanszor felbukkannak) zenei kíséretében, illetve a New York-i pezsgést érzékeltető darabokban bukkannak fel, hanem a galambos hölggyel kapcsolatos jeleneteknél is, amelyek közül az "Appearance of the Pigeon Lady" trackben figyelhető meg leginkább a magányba burkolódzó nő motívuma.

Bár kétségtelen, hogy a score legértékesebb pillanatait az eddig említett számok foglalják magukban, nem lehet szó nélkül hagyni a két szerencsétlen rabló, Marv és Harry tubára, fafúvósokra és húrpattogtatásokra épülő zseniális témáját sem, mely a "The Thieves Return"-től kezdve igen gyakran visszaköszön. Amint összetalálkoznak Kevinnel az utcán, gyakorlatilag meg sem állnak a kergetőzésben, mely a zseniális "To the Plaza, Presto"-val veszi kezdetét, és olyan trackekben folytatódik, mint például a "Race to the Room / Hot Pursuit", a "Running Through Town" vagy a "Down the Rope / Into the Park". A duó kétbalkezességét pedig az "Another Christmas In the Trenches" - "Luring the Thieves" - "Kevin's Booby Traps" hármas során idézhetjük fel.

A La-La Land-féle változaton - a Varésével ellentétben - néhány, a filmben háttérzeneként (source musicként) alkalmazott tradicionális muzsika - ilyen a "Let It Snow! Let It Snow! Let It Snow!" vagy a "God Rest You Merry, Gentlemen / Good King Wenceslas" - is helyet kapott, illetőleg a Jack Feldman és Alan Menken által készített "My Christmas Tree" is felkerült ezen albumra. Az őket követő alternatív trackek közül pedig a "Holiday Flight" szolgál a legnagyobb érdekességgel, itt ugyanis egy jazzes verzióját hallhatjuk annak a muzsikának, mely végül a méltán népszerű nagyzenekari verzióra cserélődött le már az első rész esetében is.

A néhány újdonság kivételével e score gyakorlatilag a "Reszkessetek betörők!" aláfestéséből táplálkozik, így ha nem a teljes zenei anyag valamelyikét hallgatjuk meg, hanem a Fox Records által kiadott verziót, akkor annak első részre történő hajazása okán könnyen csalódás érhet bennünket. Ebből eredően én mindenképpen ezt a változatot (vagy a Varése Sarabande által anno kiadottat) ajánlom meghallgatásra, illetve beszerzésre, a hosszúra nyúlt játékidő pedig ne rémisszen el senkit, az új elemek és a régiek variációi okán egyetlen percre sem válik unalmassá az album - pláne, ha a mellékelt huszonnégy oldalas, rendkívül informatív bookletet is elolvassuk.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu