Igaz történet alapján készült filmek, amelyek nem is igazak

Egészen megdöbbentő, hogy a forgatókönyvírók olykor milyen lazán kezelik az "igaz történeteket", az sem okoz problémát, ha a film köszönőviszonyban sincs a valós eseményekkel.

Joy

Alapvetően már az is abszurd, hogy filmet forgassanak egy felmosórongy feltalálásáról - de David O. Russel épp azt hagyta meg Joy Mangano sztorijából, hogy feltalált egy mosogatórongyot, és sok pénzt keresett vele.

Az igazi Joy Mangano pénzügyi szakon végzett diplomás nő, rendezett családi háttérrel és három gyerekkel. Miután feltalálta a szuperfelmosórongyot, nem kínnal-keservvel lett vele sikeres, hanem csak úgy simán. Vállalkozni kezdett, eladta, megvették, sok pénzt keresett vele, és megoldódott az összes anyagi gondja, ennyi. A filmben fontos szerepet játszó féltestvére sem létezik.

 

Banks úr megmentése

A Mary Poppins forgatásáról, illetve az azt közvetlenül megelőző időszakról szóló filmben a bohókás Walt Disney (Tom Hanks) győzködi az eredeti regény íróját, a házsártos P. L. Traverst (Emma Thompson), hogy adja el a stúdiónak a filmjogokat, nem fog csalódni, és nem fogják lebutítani a sztoriját, negédessé sem teszik. Thompson és Hanks párosa remekül működik, mindketten sziporkáznak az egyébként nem túl emlékezetes filmben. A végén persze a meleg szívű Disney meggyőzi az írót, hogy jó kezekben lesz a műve, így Travers enged, és teljesen meghatódik a díszbemutatón.

Pedig Travers és Disney közt nem volt több száraz üzleti kapcsolatnál. Az írót nem kellett győzködni, mert már korábban eladta a megfilmesítés jogát a stúdiónak, bár csupán kényszerből, mert anyagi csőd fenyegette, és Disney sem volt olyan kedves fickó, mint ahogy Tom Hanks bemutatta. Travers azért utazott Los Angelesbe, hogy a már elkészült forgatókönyv kapcsán beszéljen a stábbal, és a bemutatón valóban sírt - csak dühében. Gyűlölte a filmet, egész jeleneteket akart kivágattatni, amire Disney csak annyit mondott: "Ez a hajó elment."

 

Mielőtt meghaltam

Matthew McConaughey és Jared Leto megérdemelten kaptak Oscart az alakításukért. McConaughey egy Ron Woodroof nevű, kőkemény macsót játszik, aki saját trehánysága miatt (nem húzott gumit egy drogos kurvával történt légyottja során) lesz AIDS-fertőzött. Az orvosok alig több mint egy hetet adnak neki, de nem adja fel, és végül Mexikóból csempész be az Egyesült Államokba egy illegális, kísérleti stádiumban lévő AIDS-gyógyszert, a saját és még egy csomó beteg életét meghosszabbítva, egyúttal jó kis summát keresve rajta.

Leto megrázóan alakítja a HIV-pozitív, drogfüggő transzvesztitát, talán ő a film legemlékezetesebb szereplője, ám a karaktere kitalált. Csakúgy, mint a doktornő, aki megmutatja Woodroofnak a kísérleti gyógyszert. Továbbá a férfi a valóságban soha nem rodeózott, és volt egy nővére meg egy lánya, akik a filmben egyszerűen nem léteznek.

 

Phillips kapitány

Richard Phillips kapitány (Tom Hanks) bátran szembeszáll az afrikai segélyszervezetnek árut szállító teherhajót megtámadó kalózokkal, és túsznak ajánlja fel magát a legénység szabadságáért cserébe. A jelentések szerint az igazi kapitány cseppet sem volt ilyen humánus, sőt: miután az amerikai és a brit tengeri hatóságok figyelmeztették a hajót a kalózveszélyre, és a saját biztonságuk érdekében 1100 kilométernél jobban nem közelíthették meg a szomáliai partokat, Phillips magasról tett rá. Komoly veszélybe sodorta ezzel a legénységet, mert 560 kilométernyire hajóztak, amikor a kalózok megtámadták a hajót. 

A legénység beszámolója alapján Phillips egy igazi seggfej volt, senki sem szeretett a parancsnoksága alatt hajózni. Könyörögtek neki, hogy tartsa be a biztonságos távolságot, de válaszul csak annyit kaptak, hogy őt bizony nem fogja egyetlen nyavalyás kalóz sem megfélemlíteni, és amikor az egyikük észrevette a közeledő kalózhajót, a kapitány egyszerűen kiröhögte.

A kalózok valóban túszul ejtették Phillipset, de az igazi hős a főgépész, Mike Perry volt. Elfogta az egyik kalózt, hogy cserealapként vele tartsa sakkban a többieket.

Phillipset mindez nem akadályozta meg abban, hogy egy sikeres könyvet írjon erről a veszélyes kalandról - a könyv lett végül a film alapja. Szerinte a legénység tagjai azért beszéltek ellene, mert már amúgy is perben álltak a Maersk fuvarozó céggel, mert rendre kalózok veszélyeztette területeken kellett hajózniuk.

 

Egy csodálatos elme

John Nash, a játékelmélet megalkotójának élete jóval tragikusabb volt, mint ahogy a film bemutatja. Súlyos paranoid skizofréniában szenvedett, sokkal durvább téveszmékkel: úgy hitte, a New York Times cikkein keresztül idegenek küldenek kódolt üzeneteket, és azok az emberek, akik piros nyakkendőt hordanak, mind egy titkos kommunista társaság tagjai. Munkatársaival közölte, hogy ő a pápa, máskor az Antarktisz királya, és miután előállt híres elméletével, kijelentette, hogy ő valójában Isten küldötte.

Az egyetemen legendás személy volt, akit csak Fantomként emlegettek. Motyogva, saját magával vitázva mászkált, és az előadók ajtaja alatt rendre rejtélyes kódokkal teleírt papírosokat csúsztatott be. A filmmel ellentétben - ami annak az érzelmi csúcspontja - nem mondott beszédet a Nobel-díj átadó ceremónián.

(Forrás: Taste of Cinema)

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu