Így lett az Orient expressz az európai popkultúra ékköve

A Párizst és Konstantinápolyt összekötő, legendás luxusvonat nemcsak híd volt a XIX. századi Nyugat- és Kelet-Európa között, de számos rablótámadás és politikai konspiráció helyszíneként a mai napig kimeríthetetlen kincsesbánya minden író, filmes és játéktervező számára.

138 évvel ezelőtt, 1883. június 5-én indult el első ízben Párizsból Konstantinápoly felé a legendás Orient expressz. A Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő luxusvonat, számos könyv, film, képregény és videójáték ihletője lett, nélküle nem született volna meg sem Agatha Christie halhatatlan krimije, a Gyilkosság az Orient expresszen, sem az Oroszországból szeretettel regényváltozata Ian Flemingtől.

Az Orient expressz a Párizs–Bécs–Budapest–Bukarest–Konstantinápoly közötti, 3186 kilométeres utat az első időkben 83 óra és 30 perc alatt tette meg – de ebből 15 óra hajóút volt, mert ekkoriban Várnából Konstantinápolyba (azaz a mai Isztambulba) csak a Fekete-tengeren át jutottak el az utasok. Később az expressz útja pont nálunk, Budapesten vált ketté: az egyik vonal Bukarest felé ment tovább, a másik Belgrád és Szófia irányába kanyarodva ért el Konstantinápolyba, amivel a Párizsból történő utazás menetideje 67 óra 35 percre rövidült. A hajóutat kihagyó szárazföldi szakasz megépülésétől szokás számítani az Orient expressz első világháborúig tartó fénykorát, az 1889–1914 közötti időszakot.

Az Orient expresszt népszerűsítő francia plakát 1888-ból (forrás: Wikipedia)

 

Az Európa történelmét alapjaiban meghatározó Nyugatot a „mesés Kelettel” összekötő Orient expressz természetesen nem véletlenül érdemelte ki a „vonatok királya, királyok vonata” („Roi des Trains, Trains des Rois”) megtisztelő címet. Kizárólag csak I. osztályú jegyet lehetett rá váltani, így az utazóközönség is jellemzően koronás főkből, politikusokból, ügyvédekből, orvosokból, grófokból és bárónőkből állt. Az első vonatok jellemzően öt díszes luxuskocsiból álltak, középén két-két hálókocsival és egy étkezőkocsival, a szerelvény elején és végén pedig kevésbé díszes poggyászkocsikkal. A kocsik száma azonban több alkalommal is bővült: a híresen nagy vasútbarát Ferdinánd bolgár fejedelem például gyakran a saját szalonkocsiját csatolta az expresszhez (és némi diplomáciai bonyodalom is támadt abból, amikor ragaszkodott hozzá, hogy ő vezethesse a mozdonyt). Más uralkodókról is feljegyeztek hasonlót: II. Frigyes badeni nagyhercegnek és Daniló montenegrói hercegnek is volt saját Orient expresszhez csatlakoztatható vagonja, de egyszer Ranai maharadzsa és a hét felesége is az expresszel utazott Párizsból Konstantinápolyba. A több napig tartó vonatút során az utasok több élményt és kalandot élhettek át, mint az amerikai transzkontinentális expresszek közönsége. Kalandokból márpedig akadt bőven:

  • 1891-ben Athanasos, a görög rablóvezér a bandájával kisiklatta az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták, és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon.
  • 1901-ben az Oostende–Wien Orient expressz mozdonya túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján, és a falat ledöntve a vendégek legnagyobb megdöbbenésére a vasúti étteremben állt meg.
  • Egy népszerű érsekújvári anekdota szerint gróf Teleki Sámuel, a híres Afrika-kutató egyszer az Orient expresszen utazott, és az érsekújvári állomásra befutva kellemes cigányzenét hallott a restiből. Úgy döntött, ő is csatlakozik a mulatozáshoz – le is késte ezzel az expressz továbbindulását. De milyen jól tette, mert a vonat később balesetet szenvedett, és az a kocsi, amelyikben a grófnak kellett volna utaznia, teljesen összeroncsolódott! Teleki gróf hálája jeléül egy alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására, de kikötötte, hogy a pénzért cserébe ezentúl Érsekújváron nemcsak az Orient expressz érkezéskor, hanem minden megálló gyorsvonatnál zenével kell szórakoztatni az utasokat, amíg a szerelvények vízvételezés miatt állnak.
  • 1929-ben Isztambul előtt 100 kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat. A nagy hideg miatt a tüzelőanyag gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli falvakban sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult – alighanem ez az eset ihlette meg Agatha Christie-t, amikor papírra vetette a Gyilkosság az Orient expresszent.
A Párizs és Bukarest között közlekedő Arlberg-Orient-Express a budapesti Keleti pályaudvaron várakozik 1947-ben. Balról a harmadik ablakban Bán Antal iparügyi miniszter és Kéthly Anna, a nemzetgyűlés alelnöke látható, akik épp Zürichbe utaznak, az ott megrendezett szociáldemokrata konferenciára. (forrás: Fortepan / Berkó Pál)

 

Az Orient expresszen a koronás fők mellett számos híresség is utazott, többek között olyan kémek és kalandorok, mint Mata Hari és Thomas Edward Lawrence (akit a világ leginkább Arábiai Lawrence-ként ismer). Sőt, maga Agatha Christie, a krimiirodalom koronázatlan királynője is vett rá jegyet, mielőtt megírta volna a vonatról szóló híres regényét. Egy ennyire ismert expresszre persze számos kitalált szereplő is felszállt a könyvekben és a filmekben. A legismertebb közülük alighanem a Drakula grófot üldöző vámpírvadász csapat volt Bram Stoker 1897-es regényében (ők Párizsból Várnáig utaztak), de James Bond is felszállt rá Ian Fleming 1957-ben megjelent Oroszországból szeretettel című regényében (valamint az abból készült mozifilmben is). Az alábbiakban részletesebben is ismertetünk néhány különösen jól sikerült történetet, amelyekben kiemelten fontos szerep jutott az Orient expressznek.

 

Oroszországból szeretettel

James Bondot (Sir Sean Connery) Isztambulba küldik azzal a megbízással, hogy a szovjet követségről lopjon el egy dekódert. Ezúttal nem a világ a tét, csupán egy szovjet technikai csoda, egy kódfejtő szerkezet, ami hatalmas veszélyt jelenthet a nagyhatalmakra, ha rossz kezekbe kerül. De nemcsak a Brit Titkosszolgálat szeretné megkaparintani, hanem egy gátlástalan terrorista szervezet, a SPECTRE is. És akkor még nem is beszéltünk Tatiana Romanováról, az egykori KGB ügynöknőről (Daniela Bianchi), aki egy szovjet mestersakkozóval karöltve eszel ki ördögi tervet James Bond lépre csalására. A film egyik legemlékezetesebb jelenetében a 007-es pont az Orient expresszen keveredik verekedésbe – de csak miután jóízűen megvacsorázott az előkelő étkezőkocsiban.

 

Gyilkosság az Orient expresszen

A híres luxusvonat, ami három nap alatt szeli át Európát, hirtelen megállásra kényszerül: a vasúti síneket ugyanis eltorlaszolta egy lavina. Eközben az egyik fülkében egy halott férfit találnak, aki számos késszúrást kapott. A gyilkosnak még a vonaton kell lennie, hiszen a hótorlasz miatt nem tudott elmenekülni... Szerencsére a vonaton utazik a híres mesterdetektív, Hercule Poirot is (akit ebben az 1974-es filmfeldolgozásban Albert Finney alakít), és a végére jár a titokzatos bűnesetnek.

Poirot a gyilkost keresi az orient expressz előkelő utasai között (forrás: Port.hu)

 

Gyilkosság az Orient expresszen (modernizált verzió)

Agatha Christie világhírű krimijének 2001-es modern korban játszódó változatában Alfred Molina alakította Hercule Poirot-t, aki az isztambuli vakációját befejezvén az Orient expresszen kíván hazatérni. A hírneves nyomozó ekkor még nem is sejti, hogy egy váratlan sziklaomlás, majd egy rejtélyes gyilkosság újra munkába szólítja azokat a szürke agysejteket, amelyeknek eddigi karrierjét is köszönhette. Vajon kinek volt útjában az arrogáns amerikai műkincsgyűjtő, Samuel Ratchett, akinek múltja tragikusan kapcsolódott az évszázad egyik leghírhedtebb gyermekrablásához, az Armstrong-ügyhöz? Miközben a luxusvonat kényszerűen vesztegel, Poirot számba veszi a lehetőségeket, és megdöbbentő felfedezésre bukkan a gyilkos motivációit illetően...

 

Gyilkosság az Orient expresszen (remake)

Agatha Christie világhírű regényét Kenneth Branagh is megfilmesítette rendezőként 2017-ben, ráadásul ő maga alakította Hercule Poirot-t, a krimik szerelmeseinek kedvenc detektívjét. A történet mit sem kopott a fényéből az 1934-es könyvmegjelenés óta: tizenhárom előkelő idegen reked összezárva a hóakadály miatt megállni kényszerült Orient expresszen, és mindegyikük gyanúsítottá válik egy szövevényes gyilkossági ügyben. Mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak titkai, mindenki gyanús. Egyedül Poirot oldhatja meg a rejtélyt, versenyt futva az idővel, mielőtt a gyilkos újra lecsap!

Hercule Poirot, a jégmezők lovagja (forrás: Fórum Hungary)

 

80 nap alatt a Föld körül

Mivel Jules Verne 1873-ban, tíz évvel az Orient expressz legelső útja előtt írta meg ezt a mai napig közkedvelt kalandregényét, világutazó főhősei, Phileas Fogg és Passepartout még nem szállhattak fel a legendás luxusvonatra. Így aztán kénytelenek voltak Európát Olaszországon keresztül átszelni, hogy onnan hajóval mehessenek tovább az akkor már létező Szuezi-csatornán át India felé. A 2004-es filmváltozatba azonban, amelyben Steve Coogan alakította Foggot, Jackie Chan pedig Passepartout-t (és Schwarzenegger volt Hapi herceg!) a készítők már belerakták a nézőközönség számára ismerősen hangzó Orient expresszt is.

Forrás: SPI

 

Syberia

Szomorú aktualitása jelen cikkünknek, hogy május 18-án, 66 éves korában elhunyt Benoît Sokal, a híres francia képregényrajzoló és videojáték-fejlesztő. Sokal leghíresebb műve a kultikus Syberia franchise volt, amelynek a 2002-ben megjelent első része, majd a 2004-es folytatása is egy megkapóan szép történetet mesélt el a point&click kalandjátékok legszebb hagyományait követve. Így aztán nem csoda, hogy a világ többi országának játékosaihoz hasonlóan a magyar gémerek is azonnal a szívükbe zárták. A játékában Kate Walkert, az ambiciózus New York-i ügyvédnőt látjuk, aki a franciaországi Valadilène-be utazik, hogy aláírasson pár fontos céges papírt a fura szerkezeteket gyártó Voralberg gyár fejével. De már csak a cégvezér temetésére ér oda, az egyetlen örökös pedig, aki egy bolondos feltaláló, évekkel ezelőtt eltűnt valahol a mesés Keleten, hogy megtalálja a kihaltnak hitt mamutokat...  Kate Walker tehát kénytelen-kelletlen vonatra száll a feltaláló inasával, egy Oscar nevű, cserfes bádogemberrel, aki pont olyan, mintha már a Verne-regényekben is szerepelt volna a Star Wars C-3PO-ja. A kezdetben csak a munkájára koncentráló, a civilizációba folyton visszavágyó ügyvédnőt a játékossal együtt szippantja magába a vadregényes alternatív Európa, ahogy az Orient expresszre kimondottan hasonlító, különös mozdony még különösebb tájakon áll meg, tálcán kínálva az izgalmas kalandok és trükkös fejtörők egész sorát. A történet könnyfakasztó végén pedig már a céges papírok aláírása a legkevésbé fontos dolog...

 

Horror on the Orient Express

A végére hagytam személyes kedvencemet, a Chaosium kiadó 1991-ben megjelentetett, majd 2014-ben másodszor is kiadott, izgalmas asztali szerepjátékát, ami a Howard Phillips Lovecraft-féle horroruniverzumot bemutató Call of Cthulhu RPG egyik legjobban sikerült kalandmodulja. A Horror on the Orient Expressben a vállalkozó kedvű, rejtélyekre éhes játékosok olyan detektívek bőrébe bújhatnak, akiknek meg kell keresniük a Sedefkar Simulacrum nevű ereklye darabkáit. A kutatás Londonban kezdődik, és az Orient expresszen folytatódik, ahol a Kalandmester által irányított, gonosz kultisták próbálják úton-útfélen megakadályozni a játékosok által megformált nyomozókat. Az izgalmas, és az esetek 70 százalékában bizony korántsem a hősök győzelmével véget érő, halálosan veszedelmes kaland az 1920-as években játszódik (kis módosításokkal persze 1890-ben és a modern korban is lejátszható), ráadásul a korszak hangulatának megidézését számos korabeli térkép, múzeumi belépő és újságcikk replikája segíti.

Amennyiben értesítést szeretne kapni az olimpiával kapcsolatos Port.hu tartalmakról, kattintson ide és iratkozzon fel az értesítésekhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu