Ismeretlen szuperhős

  • Szalóky Bálint / HBO

Filmadaptációk terén a két nagy képregénykiadó, a Marvel és a DC közül az utóbbi áll vesztésre és ezen a tendencián biztosan nem a Zöld lámpás fog változtatni.

A Marvel és DC örökös csatározása jóideje a nagyvásznon is zajlik. Mindketten felismerték, hogy olvasótáboruk vészesen öregszik (azaz a meglévők mellé csekély számban csatlakozik a fiatal generáció), új híveket pedig úgy szerezhetnek, ha erőteljesebben nyitnak más médiumok felé. A mozi tálcán kínálta magát, mivel az ezredfordulóra a vizuális effektusok eljutottak arra a szintre, hogy végre ne legyen ciki például egy repülő ember megvalósítása. Mostanra a két óriás filmes birodalmat épített és az évtized legnagyobb slágerei lettek a képregényfilmek – például az idei nyári szezon egyértelműen arról szólt, vajon a Bosszúállók vagy A sötét lovag: Felemelkedés közül melyik ér el nagyobb nézőszámot.

Ebben a küzdelemben azonban a DC, hiába rendelkezik a két legnagyobb múltú szuperhőssel (Superman, Batman), egyelőre vesztésre áll. A Marvel időben ráébredt, hogy a legnagyobb sikereket akkor érhetik el, ha a filmeket is úgy kezeli, mint a képregényfüzeteket: egységes univerzumot építenek, átívelő történetszálakkal. Ezzel szemben a DC-történetek szereplői egyéni látványvilággal bírnak és egymástól teljesen függetlenül léteznek – ami a húzócímek esetében egyáltalán nem baj, a kevésbé ismert hősök helyzetét azonban ellehetetleníti. A Bosszúállók sikerét látva a DC megfordítja a Marvel-koncepciót: a 2015-ben esedékes Az igazság ligája lesz az a film, mely bemutatja az összes szuperhőst, akik ezt követően kapnak külön-külön filmeket.

A döntésben bizonyára fontos szerepet játszott a tavalyi Zöld lámpás sikertelensége: a 200 millió dolláros büdzsé közelébe se ért az amerikai érdeklődés, és mivel nemzetközi szinten kevésbé ismert figuráról van szó, a nemzetközi bevételek sem a várakozásoknak megfelelően alakultak. Bár az akciófilmek világában járatos Martin Campbell (Aranyszem, Zorro álarca, Casino Royale) e téren hozza az elvárhatót, de kudarcot vall a karakterekkel. A playboy pilótából világmementővé avanzsáló címszereplő (Ryan Reynolds alakításában) csupán halvány utánzata Tony "Vasember" Stark lezserségének. A többi szereplőre szintén elmondható, hogy nem elég izgalmasak ahhoz, hogy akár csak egy kicsit is emlékezzünk rájuk – a legnagyobb baklövés minden bizonnyal a Peter Sarsgaard alakította főgonosz.

Az egész Zöld lámpás koncepciója ott bicsaklik meg, hogy nem tudja eldönteni, valóban a Pókemberhez hasonlóan a kicsit fiatalabbakat célozza meg, vagy merjen a korábbi filmes DC tradíciókat követve az idősebbekhez szólni. A kettő egyszerre pedig nem megy. Azért a végeredmény távolról sem katasztrófa, csak éppen teljességgel feledhető másfél óra – éppen ezért könnyedén előfordulhat, hogy csak azért ülünk le a tévé elé, mert nem emlékszünk arra, hogy tavaly láttuk moziban.