Itt a Cinco de Mayo - és a legjobb mexikói filmek!

A Cinco de Mayo Mexikó legismertebb ünnepe, mi pedig kiszemezgettük a büszke ország filmtermésének legjavát, amelyek között akad kőkemény dráma, romantikus történet és gyönyörű mese is

A Cinco de Mayo érdekes módon Mexikóban nem nemzeti ünnep, sőt az eredetileg az 1862-es pueblai csata évfordulójának emléknapja,  mára Mexikón kívül sokkal fontosabb lett, és a mexikói kultúra ünnepévé vált. 

Az öldöklő angyal (1962)

A legnagyobb spanyol rendező, Luis Bunuel  a polgárháború után kivándorolt Mexikóba, és itt készített munkái a legfontosabbak közé tartoznak. Itt egy előkelő házaspár egy operaelőadás után vacsorát ad a barátainak Gondviselés utcai házában,  ahonnan azonban a komornyik kivételével a teljes személyzet eltávozott. A vacsora utáni zenélés, beszélgetés közben egyre többen elálmosodnak, és bár hazamenetelről beszélnek, ott helyben elalszanak. Reggel döbbenten vitatják a történteket, ám az egyébként nyitott szalon küszöbét senki nem tudja átlépni. E megmagyarázhatatlan korlátozottság miatt a társaság egyre kétségbeesettebb és hisztérikusabb lesz, Bunuel pedig van olyan okos, hogy nem árulja el az okokat.


Szent vér (1989)

Ha a mexikói filmművészetről beszélünk, akkor kihagyhatatlan Alejandro Jodorowsky személye és munkássága, még akkor is, ha amit csinál, az a rétegfilmen belül is rétegfilm, de az olyan munkái, mint A vakond (1970) vagy A szent hegy (1973) régóta hivatkozási pontok. Mondjuk nem elsősorban Mexikóban, mert a saját hazájában senki sem lehet próféta, hanem esztéták és kritikusok között szerte a világon. Késői műve egy gyengeelméjű fiú, egy féltékeny anya és egy macsó apa hátborzongató fordulatokkal fűszerezett freudista története. A szürrealizmus kirándulása a horror birodalmába, de egyszerűbb, ha azt mondjuk,  hogy egy olyan trip, amihez semmilyen anyag nem kell.



Az országúti járőr (1992)

Bár a rendező az amerikai Alex Cox, ennél jellegzetesebben mexikói történetet keresve sem találnánk. Hőseink Pedro (Roberto Sosa) és Anibal (Bruno Bichir ), akik együtt végzik a rendőrakadémiát. Hittel és lelkesedéssel szeretnének szolgálni, ám a mindennapok durva valósága összetöri elképzeléseiket. A megvesztegetés mindennapos dolog, sőt létszükséglet, a drogkereskedők szabadon furikázhatnak, az uralkodó osztály tagjai pedig büntetlenül megúszhatnak bármit. Pedrót felesége sem hagyja nyugton: miért nem keres több pénzt, ahogyan egy igazi rendőrhöz illik. A csalódott férfi egy prostituáltnál keres menedéket, majd szép lassan elszakad az utolsó cérnaszál is, ami meg egyben tartotta a normalitást.


Szeress Mexikóban (1992)

Tita (Lumi Cavazos) családjában hagyomány, hogy a legfiatalabb lány pártában marad. Soha nem mehet férjhez, mert az ő feladata, hogy gondját viselje majd a szüleinek. Ez a sors vár Titára is, akinek két nővére van. A lány azonban beleszeret Pedróba (Marco Leonardi), a férfi viszonozza érzelmeit. Tita anyja viszont nem egyezik bele, hogy összeházasodjanak, azt javasolja, hogy a férfi Tita egyik nővérét vegye feleségül. Tita rájön, hogy a főztje mágikus hatással bír. Sajátos módon vesz elégtételt, a főztjével manipulálja a többiek érzelmeit, vagyis van itt minden, ami a sikerhez kell, elátkozott szerelem, gyönyörű nők és kulinária!


A Milagros sikátor (1995)

Mexikóváros mélyén található Don Ru kocsmája, itt tölti ideje nagy részét a környék lakossága: Eusebia, Don Ru megunt felesége; Chava, a felettébb lusta fia; annak Abel nevű barátja, aki végzetes szerelemtől hajtva a szerencséjét az USA-ban keresi; Susanita, a férfiakról álmodozó csúnya vénkisasszony; Guicho, a kocsma cinikus alkalmazottja és nem utolsó sorban Alma, a tüzes vérű szűzlány, Abel szívének királynője. A film három történetben meséli el a lakók egymásba fonódó életét. A különös, néha tragikus, néha komikus sorsok egy fordulatokban gazdag, lenyűgöző filmélményt nyújtanak a nézőnek. Minden idők egyik legsikeresebb mexikói filmje Naguib Mahfouz Nobel-díjas regényének az adaptációja, amely egy csapásra sztár csinált Salma Hayekből, aki ezzel az alakításával került a nemzetközi figyelem központjába.


Korcs szerelmek (2000)

Octavio (Gael García Bernal) szereti fivére feleségét, és úgy dönt, megszökik vele. Égető szüksége van pénzre, és amikor rájön, hogy kedves kutyája, Cofi profi gyilkos, benevezi az állatot a busás hasznot hozó véres kutyaviadalokra. Daniel elhagyja feleségét, hogy a fiatal, hosszú combú modellel, Valeriával éljen. Új, előkelő lakásuk azonban hamarosan halálos kelepcévé válik Valeria kis kutyája, Borzas számára. A volt kommunista partizán El Chivo bérgyilkosként keresi kenyerét a rács mögött töltött évek után. Társasága csupán azokból a kóbor kutyákból áll, akiket az utcákon gyűjt, és meggyógyítja sebeiket. Alejandro González Inárritu első munkája elképesztő siker lett, és mind a rendező, mind főszereplője egyik napról a másikra sztár lett.


Anyádat is (2001)

Tenoch (Diego Luna), egy gazdag és korrupt politikus fia és Julio (Gael García Bernal) egy szegény egyedülálló anya gyermeke, elválaszthatatlan barátok. Egyetem előtti utolsó nyarukat minél tartalmasabban szeretnék tölteni: mérhetetlenül sok főleg szexuális kalandot remélnek. Elindulnak megkeresni Mexikó legszebb tengerpartját, útitársként Tenoch egy távoli rokona, a huszonéves, már férjezett Luisa (Maribel Verdú) is csatlakozik, az út során a furcsa hármas életre szóló tapasztalatokat szerez. Az ezredforduló mexikói újhullámának másik nagy alakja, Alfonso Cuarón ezzel a túlfűtött filmmel tette le a névjegyét.


Miss Bala (2011)

Az egykor oly csodás Mexikóban elég, ha rosszkor és/vagy rossz helyre megy el az ember, és az élete örökre megváltozik – már, ha túléli a dolgot. Ez történik a csinos Laurával, aki barátnőjével benevez a helyi szépségversenyre, majd ezt megünnepelni elmegy egy szórakozóhelyre, ahol egy véres leszámolás szemtanúja lesz – és itt tetszik meg az egyik bandafőnöknek. A férfi ezután a lányt a saját céljaira használja fel, kezdve a drogszállítástól a szervezetbe beépült informátor lebuktatásán át a testi örömökig. Laura képtelen kiszállni, egészen addig, amíg a rendőrség látkörébe nem kerül, de ez Mexikóban semmire sem garancia. Gerardo Naranjo filmjének az Erdély Mátyás volt az operatőre, aki legutóbb a Saul fiát fényképezte.


Coco (2017)

Miguel családja nemzedékek óta gyűlöli a zenét, miután a fiú ükapja elhagyta a famíliát a zenei pálya miatt. Azt szeretnék, ha a fiúból cipész lenne, ám ő imádja a zenét, és arról ábrándozik, hogy egyszer majd a nagy muzsikus, Ernesto de la Cruz nyomába léphet. Miguel be akar nevezni a helyi tehetségkutató versenyre, ám ehhez egy gitárra lenne szüksége, mert az övét eltörte a nagyanyja. Halottak napján kölcsön akarja venni Ernesto emlékhelyéről annak gitárját, és ekkor váratlanul megnyílik előtte a holtak világa. A Pixar meséje amerikai stúdióban, amerikai pénzből, de mexikói koprodukcióban készült, és mexikóibb már nem is lehetne.

Roma (2018)

Egy mexikói indián cselédlány teherbe esik, miközben tehetős munkaadói családja éppen széthullik, és a ház asszonya egyedül marad négy gyerekével, mindez a hetvenes évek elején Mexikóvárosban – innen a cím, amely a város egyik kerületének a neve, ahol a történet játszódik. A megpróbáltatások közepette a világ is szétesni látszik körülöttük, földrengés, tűzvész, az 1971-es Corpus Christi-mészárlás történik a háttérben. A fekete-fehér film egy emlékkapszulát tár fel: Alfonso Cuarón a saját gyerekkorába vezet, és indián dajkájáról, Cleóról és az egész családról mesél. A Roma elnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek, a legjobb rendezésnek és fényképezésnek járó Oscart.