Játszadozás az erőszakkal

Mind a két szavát külön-külön is idézőjelbe tehetnénk Oliver Stone új filmje címének. Mulatságos arról hallani, hogy ennek a mókás filmnek imitt-amott komolyan vették akár a címét is: Született gyilkosok.
Teljesen fölösleges arról vitázni e film kapcsán (amúgy talán nem), hogy gyilkosnak születik-e valaki, vagy azzá nevelődik társadalmi környezetétől, hogy a génjeiben hordozza-e rosszaságát az ember, vagy tanulja, mint az élet dolgait általában véve. Ez a film stilizált világot hoz mozgásba (a mozgáshoz értve a keltett hangrezgéseket is). Két óra tíz perces stílusgyakorlat, az a lényegi jellemző, hogy nem vonatkozik közvetlenül a való világra, az amerikai társadalomra, az emberi társadalomra, hanem csupán közvetve, a popkultúra formavilágán, eszköztárán keresztül. Az erőszak itt képregényerőszak, szappanopera-erőszak, vagyis a gyermeki fantázia szűrőjén áteresztett, fölnagyított, mesévé eltúlzott, és ami fő: nem eredeti erőszak.
Arthur Penn Bonnie és Clyde-ja, amely pedig a harmincas és negyvenes évek gengszterfilmjeiben kialakított mítoszba ágyazta eleve a múltban játszódó történetét, a nézőtéren ülők tapasztalataitól meg erősítve, közvetlenül vonatkozhatott társadalmi jelenségekre, típusokra, problémákra. A Született gyilkosok csak annyiban korunk Bonnie és Clyde-ja, amennyiben szintén egy szerelmespár bűnözik benne, s a sztori szerint szintén mitikus rajongást képes tetteivel kiváltani az amerikai átlagemberek tömegéből.
Máskülönben ég és föld a különbség Mallory és Mickey története meg Bonnie-é és Clyde-é közt.
Apropó, Oliver Stone megelőző filmjének épp ez volt a címe: Ég és föld. Utánanézhet, aki akar (merthogy nemrégiben került nálunk videoforgalomba): a balul sikerült stilizáció mintapéldája. Vietnam traumáját igyekszik érintgetni amerikai és vietnami oldalról egyaránt ­ ennyi lassítást és "mindhalálig zenét" rég láttunk funkciótlanul, valódi művészi feldolgozás helyett mozifilmben. Majdhogynem nézhetetlen opus. De tanulságos, most visszapillantva rá. Stone ­ okos ember ­ rájött, hogy ha már a valóság helyett a mítoszt akarja mozgóképpé gyúrni, a tényleges társadalmi alapanyag helyett csupán annak stilizált képét kívánja vonatkoztatási alapul adni nézőinek, akkor helyesebben teszi, ha nem közvetlen valóságképet munkál meg, hanem a keze ügyébe adódó félkész anyagot munkálja meg teljes technikai tudása villogtatásával: a képregényektől a tévéshow-kig, a szappanoperáktól a nyomtatott képes hírmagazinokig egész jól bejáratott hadsereg képes szállítani moziművéhez az effélét. S az ő tehetségét jelző kézjegye is jobban mutat a mítosz földolgozásán, semmint a valóság mítosszá változtatásának igencsak kockázatos ­ rajtakapható ­ műveletéből kikerült végterméken.
Így nézve, mulatságos, briliáns popkulturális termék Stone új filmje. Színészei veszik a lapot, pontosan érzik a stílust:
Woody Harrelson mint Mickey és Juliette Lewis mint Mallory kiváltképpen. De a többiek is, köztük első helyütt a tv-személyiséget alakító Robert Downey Jr., akit utoljára egy sikerületlennek elkönyvelt Attenborough-film, a Chaplin címszerepében is kimagaslóan jónak láthattunk.
Csak a trükkökből, a klip módjára vágott jelenetsorokból lesz elege az embernek egy idő után, amikor már nincs új, csak ismétlődik a technikai játszadozás.
Akkor egy kicsiny unalom következik. De minden filmnek vége van egyszer.
Aki teheti, a budapesti Sport moziban nézze meg a film eredeti hangú, feliratos változatát. Éspedig azért, mert a Lajtától keletre itt szerelték föl most elsőül az Amerikában 1992 nyarán bemutatott új mozi-hangtechnikai bámulnivalót: a Dolby Stereo Digitalt. Ez olyan minőségi ugrás a valóhűség irányába, mint a CD- hangzás a lemeztechnikában. Más kérdés, hogy mi a csudát akarhat itt ez a szó: "valóhűség". Akkor volna értelmes, ha a mozidarab, amelyre alkalmazzuk, csakugyan a valóságot akarná minél hívebben visszaadni. Oliver Stone filmje esetében szó sincs erről.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu