Johnny English

A hazai Bond-darabok bemutatói és a tv2 sorozata által kémügyben pallérozott közönség ismét jó hasznát veheti ismereteinek: elérkezett a "végső csapás"! Ezúttal ugyanis Rowan Atkinson kezében a világ, de legalábbis Nagy-Britannia sorsa.

Az igazi kémfilmként indul moziban egy mesteri akció közepébe csöppenünk: éjszaka lopódzó legyőzhetetlen hősünk beveti szuper eszközeit. És beúszik Robbie Williams főcímzenéje... Ám ez csupán a brit titkosszolgálat egyik aktakukacának (Rowan Atkinson) az álma, aki a nagy ügynökök árnyékában kalandról és akcióról ábrándozik. És nem is hiába, mert hamarosan helyzetbe kerül: egy merénylet során a cég összes ügynöke életét veszti, s beosztása folytán csupán ő és asszisztense (Ben Miller) bevethető az egész állományból. A tét pedig az ország sorsa! Egy köztiszteletnek örvendő francia üzletember (John Malkovich) ugyanis a koronaékszerek megszerzésével a trónra tör. Az első ügynökké előlépett kisember pedig teljes jó szándékával beveti magát. Szerencsére társa és egy csinos hölgy (Natalie Imbruglia) a segítségére lesz...

A film alapötletét egy tévéreklám adta, amelyben Rowan Atkinson bankkártyát népszerűsített ügyefogyott kémként, aki nem rendelkezvén a plasztiklapocskával, mindig alulmarad modernebb kollégájával szemben. A rövid történetekben nagyobb lehetőséget látó színész addig ütötte a vasat, míg pénzt és stábot nem szerzett terve megvalósításához. A filmet Peter Howitt (A nő kétszer, Bízd a hackerre!) jegyzi rendezőként, forgatókönyvírói hármasának két tagja (Neal Purvis és Robert Wade) pedig a legutóbbi két 007-es film szerzője. Minden adott egy nagyszerű komédiához, azonban ne számítsunk Austin Powers-féle őrületre: Atkinson - szinte önmagát meghazudtolva - sokkal finomabb, visszafogottabb, mint máskor. A humor nem a részletek végletes átfestésében és kifigurázásában búvik meg, hanem annak bizonyításában, hogy egy szuperügynök lehet teljesen más is, mint az eddig megszokottak. Persze ez nem a bondos jegyek kiiktatását jelenti, hiszen szép számmal találkozhatunk utalásokkal (szuperkütyük, Aston Martin...).

A Johnny English nem könnyesre-röhögős, térdcsapkodós darab, ám a maga nemében jól sikerült alkotás, amelyben sokkal inkább megtalálhatók a klasszikus vígjáték-játszás motívumai, mint az elmúlt évek jól bevált és jól elcsépelt harsány ocsmányságai.

Atkinson - mint szinte mindig - itt is szürke, ám öntudatos kisember - mint a legnagyobb komikusok -, aki álmaiban elszánt, nemeslelkű hős, és bár csetlik-botlik, őszintesége átsegíti a nehézségeken, és eléri célját. A gonoszság, intrika és ármány színészi megjelenítését pályája során tökélyre fejlesztő Malkovich most is hozza a formáját: alakítása a míves sötét figura mellett egyben annak paródiája is. A szuperhős-filmekben kötelező talpraesett cicababaként a színészi babérokra törő ausztál énekesnőt, Natalie Imbrugliát láthatjuk, aki a húzósabb helyzetekben is remekül megállja a helyét. Kíváncsian várhatunk a folytatásra.

A sok látványos akcióval és romantikával tarkított komédia a mulattatáson túl hordoz magában némi pluszt (tanulságot?) is: English a mindannyiunkban szunnyadó titkos ügynököt kelti életre, ezzel bizonyára megnyugtatva az e cikk írójához hasonló, konditermeket messze elkerülő férfiakat. Nem csupán egy sportos szuperhős számolhat le a főgonoszokkal!

Amennyiben értesítést szeretne kapni az olimpiával kapcsolatos Port.hu tartalmakról, kattintson ide és iratkozzon fel az értesítésekhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu