Jószívvel

Ha valami hiánypótló jellegű, akkor a Bogyó és Babóca az. Kortárs magyar mesekönyvből (író: Bartos Erika) készült mesesorozat, amit először moziban, majd tévében láthatunk. A kisovisok a megszólított korosztály, hozzájuk van méretezve a történet mondanivalója és a boltokban kapható Bogyó és Babóca ruhadivat is.

M. Tóth Géza - a KEDD Animációs Stúdió tulajdonos-vezetője, az Oscar-jelölt animációs rövidfilm, a Maestro rendezője és a Bogyó és Babóca producere, társrendezője - a vetítés után a megváltozott forgalmazási helyzetről beszélt: nehéz a nemzetközi rajzfilmekkel versenyezni, ráadásul a tévés vetítésekért nem jár kalkulálható bevétel. A Kedd Animációs Stúdió, ha életben akar maradni, kénytelen haladni a korral és a másodlagos termékek forgalmazása felé nyitni, tehát nem csak a mozikba, a boltokba is betörni. Ezért lett a keddshop színes (magyar gyártású) gyerekruhákkal, diafilmekkel és társasjátékokkal.

A film maga egy tizenháromrészes minisorozatból lett összeállítva. A főszereplők: Babóca, a katicalány és Bogyó, a csigafiú. Már az első részben összebarátkoznak, s innentől együtt élnek át minden kalandot. A kisfilmek az sugallják, hogy az életben ugyan vannak nehézségek, de ha jószívű vagy, akkor minden jóra fordul. Nem titkoltan tanítanak ezek a mesék: amikor a csigafiú beteg lesz, elhívják Bagoly doktort, aki a gyógyszer felírása mellett ágyban fekvést, meleg teát javasol, a barátok pedig egyből hoznak mézet, virágot, gyümölcsöt a mezőről, hogy a kis beteg hamarabb meggyógyuljon, és mindenki együtt tudjon menni játszani, ahova bizony sálban, sapkában indulnak, mert kedves volt a baráti törődés, de azért mégis jobb, ha nincs megfázás és láz.

A történetben egyébként nincsenek felnőttek (csak Bagoly doktor és Dongó néni, az óvónéni). A mező lakói saját kis házukban élnek. Nincs irányítás, a kis hősök maguk fedezik fel a világot és oldják meg problémáikat. De mindig okosan, felnőttesen és legesleginkább jószívvel cselekszenek. A napi események során hol lekonyul, hogy felkunkorodik kis vonalka szájuk, ami kifejező ugyan, hiszen nem marad kérdés, hogy szomorúság vagy vidámság van, de a chat-kultúra alapjelzéseinél talán még az oviban is szélesebb a skála.

A mese összességében kedves, színes világot elevenít meg, a figurák pedig roppant aranyosak. A katicalány háza csupa pötty, a csigafiúé kicsi kacskaringókkal díszített. Nagyon egyszerű ez a teremtett képi világ, talán túlságosan is: nincs benne a magyar népmesék és a Jankovics Marcell-féle Fehérlófia kreativitása. Persze ez kifejezetten kicsiknek szól, felnőttfejből pedig nehéz gyerekszemeket mereszteni. Szerencsére a vetítésen voltak gyerekek is bőven, akik hangosan kommentálták az eseményeket ("Ugye még lesz egy rész?"), s amikor elfáradtak az ülésben, lementek fogócskázni az előtérre. Őket kérdeztem a film után, hogy tetszett-e nekik a mese, a válasz pedig egybecsengő igen volt. Sőt, azt is megtudtam, hogy a zenés részeket szerették a legjobban, s hogy Babóca, a katicalány a kedvencük. Tehát a gyerekrajongókkal nincs semmi baj. Bár egy gyerkőc tetszését könnyű elérni, ő még formálódik, s ezért is nagy felelősség, hogy színvonalas dolgokat mutassunk nekik. De a Bogyó és Babócában szerencsére nincs semmi butaság, amitől óvni kéne az ovisokat.

Külön szót érdemel Pogány Judit, a mesélő. Hangja különleges varázzsal bír: megnyugtat és beleringat a mese világába. Ő szólaltatja meg az összes szereplőt, ami nem kis teljesítmény. Illetve az ő személye az összekötő a régi klasszikusok (Vuk, Pom Pom meséi) és a ma született magyar mese, a Bogyó és Babóca között. Akármennyire is halhatatlanok, igenis fontos, hogy legyen kortárs mese és hozzá tartozó film, és lehetőleg ne csak külföldi produkciók, hanem olyan is, ami a mi világunkat, a mi értékeinket közvetíti. A Bogyó és Babóca egy, de mi lesz a következő?

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu