Kedvenc természetfilmjeink

A most mozikba került Évszakok az európai nagyvadak története, ahogy próbálnak alkalmazkodni és túlélni, dacolva a klímaváltozással és a magának egyre nagyobb területet kiszakító emberrel. Ennek kapcsán vettük elő régi kedvenceinket a műfajban.

Mikrokozmosz - Füvek népe (1996)

A César-díjas Mikrokozmosz nem szokványos természetfilm, inkább rovar-eposz, hősökkel, istenekkel. Egy és negyed órán át minden szöveg, narráció, ismeretterjesztő információ nélkül élhetjük át az apró, fűközeli lények: rovarok, csigák, lepkék életét. Olyan ez a film, mint egy szimfónia vagy mint egy ősi mítoszokat rejtő képeskönyv. Nem természetfilm, nem dokumentum, nem ismeretterjesztő oktatófilm, hanem a valóság valószerűtlen látása, egy nem létező perspektívából való szemlélése, mely így egy valótlan valóságot teremt, ismert lényeket tesz idegenné, saját világunkat a képzelet alkotásává változtatja. És hogy milyen elképesztő munka volt ennek a világnak a létrehozásában? Csak a 35 miliméteres, makrós, egy rezzenéstelen robotkar által mozgatott kamera létrehozásán két évig dolgoztak! 
Port.hu pontszám: 9.6

Állati szerelmek (2007)

Az olyan nagy klasszikusok, mint az 1974-es Sivatagi show már megágyaztak annak a megkérdőjelezhető tudományos értékű, mégis nagyon élvezetes természetfilmes vonulatnak, amely emberi tulajdonságokkal ruházza fel állati alanyait, és itt is valami hasonló történik. Az alkotók az 500 napnyi forgatási idő alatt összesen 170 különböző faj egyedeit filmezték le – bár pár faj a vágás során mégsem került a végleges verzióba -, amint hevesen vagy éppen játékosan udvarolnak, párzanak, együtt élnek, utódot hoznak a világra. Az alkotók kétségkívül kissé manipulálják a néző érzéseit, például az ábrázolt állatok kiválasztásánál, a gyors vágásokkal, valamint Philip Glass csodás zenéjének felhasználásánál, de nehéz lenne tagadni, hogy a filmnek ne lenne bizonyos bája és sármja, és egyes állatok tényleg úgy viselkednek, mint az emberek.
Port.hu pontszám: 8.4

Vándormadarak (2001) 

A madarak vándorlása hatalmas rejtély, és egy egyszerű halandó csak vakarni tudja a fejét, miként lehetséges, hogy ezek az egyszerű lények ilyen hihetetlenül nagy távolságokat tesznek meg, megannyi veszélyt vállalva, majd ősszel ugyanazon az útvonalon visszatérnek, pontosan ugyanoda, ahonnan elindultak. Teszik mindezt mintegy nyolcvanmillió éve! Jacques Perrin, akinek Évszakok című új munkája most került nálunk bemutatásra, arra vállalkozott, hogy megmutassa, mi készteti erre a madarakat, és hogyan zajlik ez a fantasztikus légi odüsszeia. Öt filmes csapat, 450 ember, köztük 17 pilóta hét kontinensen és negyven országon keresztül követi nyomon a különböző madárvonulásokat. Gyakran persze többet is megtudnánk az adott madárfajról, de itt a látvány és a repülés szabadságának érzése a legfontosabb.
Port.hu pontszám: 9.4

Volt egyszer egy erdő (2013)

Itt, Európában, ahol egy kis erdőcske néhány őzikével és pár gombával már nagy kalandnak számít, nehéz elképzelni, milyen érzés lehet egy gigantikus esőerdő közepén állni, de Luc Jacquet segít ebben. Filmje egy csodálatos utazásra invitálja nézőit, mely során olyan perspektívából ismerhetjük meg környezetünket, amelyre korábban nem volt lehetőség. Láthatjuk, hogyan alakultak és formálódtak Földünk legnagyobb esőerdői, azok a lélegzetelállító, az ember számára ez idáig zárt világok, melyeket napjainkban a kipusztulás veszélye fenyeget, és persze láthatjuk a csodás flórát és faunát. Jaguárok, majmok, elképesztően színes és furcsa madarak mozognak a fák koronájában, a zárt, „titkos” erdei tisztásokon és a folyóparton elefántok, gorillák, antilopok élnek társas életet, és mi megleshetjük mindent, a stáb szinte akrobatikus munkájának köszönhetően akár felülről vagy a lombkoronával egy magasságból.
Port.hu pontszám: 8.4

Kék mélység (2003)

Ez egyike a legkiválóbb és legátfogóbb projekteknek, amelybe valaha belefogtak a dokumentumfilm készítés során – márpedig ebben a műfajban elég elmélyült és szorgalmas emberek dolgoznak. A filmben eljutunk a korallzátonyoktól az Antarktisz kopár partjaihoz, a hatalmas nyílt vizektől az óceánok éjszakai sötétségbe burkolózott szakadékáig. Az óceánok a földi élet bölcsői, ők határozzák meg éghajlatunkat és adnak helyet legkülönfélébb élőlények részei életünknek és megóvásuk számunkra a legnagyobb kihívás. Annak ellenére, hogy a tengerek alkotják bolygónk területének kétharmadát, többet tudunk a hold felszínéről, mint a tengerek mélyéről. Itt viszont lehetőség nyílik arra, hogy betekintést kapjunk abba a világba, amit eddig csak kevesen láthattak, az óceánok és bennük valamint partjaiknál virágzó csodálatosan változatos élőlények világába. Az élményt, a kifejezetten a film számára komponált, és a Berlini Filharmonikusok által előadott filmzene erősíti, amelyet George Fenton (Gandhi, Kiálts szabadságért) az ötször Oscar-díjra jelölt zeneszerző készített.
Port.hu pontszám: 9.1 

Pingvinek vándorlása (2005)

A császárpingvinek megközelítőleg száz évvel ezelőtt találkoztak először emberekkel, amikor az első felfedezők az Antarktisz jégsivatagában jártak, ám a rendkívüli hideg és zord körülmények miatt az ember még sosem volt tanúja vándorlásuknak. A film forgatása 13 hosszú hónapig tartott, miközben a stáb egyhuzamban csak 1-2 órát tölthetett a szabadban a dermesztő hideg miatt, de végül sikerrel járt a küldetés: a pingvinek életmódját természetes környezetükben örökítette meg a kitartó stáb. A film történetet mesél, ábrázolja az érzelmekben gazdag jellemek különös és látványos sorsát, megjegyzésekkel, humorral ötvözve – amit néha túlzásba is visz, például akkor, amikor a pingvinekre vadászó fókákat szörnyetegként állítja be. Luc Jacquet (A róka és a gyerek) filmje elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscart is.

Port.hu pontszám: 9.2



Samsara (2011) 

A 'szamszára' szanszkrit szó, lényege az élet örök körforgásában változó jelenségek mélyebb értelmezése. Ez adja a szöveg nélküli film kiindulási pontját is: Ron Fricke és Mark Magidson azt a megfoghatatlan, mégis működő összekapcsolódási pontot kutatja, mely a keleti vallások szerint átível életeinken, újjászületéseinken. A stáb 5 éven keresztül, 5 kontinens 25 országában forgatott. A csodálatos felvételeket 70mm-es filmre rögzítették, ennek köszönhető a döbbenetes vizuális élmény, melynek alapját a szent földek, a katasztrófa sújtotta övezetek, ipari komplexumok és természeti csodák lélegzetelállító látványa adja. A rendező Fricke nevéhez fűződik két másik klasszikus, a Világok arca: Baraka és a Koyaanisqatsi - Kizökkent világ is.
Port.hu pontszám: 9 

A grizzlyember (2005)

És végül egy egész különös természetfilm, amely nem a harmóniát és a szépséget, hanem a szenvedés mutatja be. Timothy Tradewell biológus, természettudós, tanár, megszállott természetfilmes és exhibicionista műsorvezető volt az Animal Planet" csatornán, aki élete nagyrészét a grizzly medvékkel töltötte, s hitt abban, hogy ez a vérengző óriás barna medve megszelídíthető. Élete mégis egy paradoxon lett, hiszen egy grizzly medve oltotta ki életét, 49 éves korában – és kísérőjével is végzett – a hatóságot pedig kénytelenek voltak kilőni két medvét is a „tetthely” közelében. Rengeteg felvétel látható Werner Herzog filmjében Timothyról, amelyet egymaga készített kutató útjai során, ő volt az operatőr, a rendező, a szerkesztő, a tudós, a műsorvezető, s mindez egy személyben. Elgondolkodtató darab.
Port.hu pontszám: 9