Lesz valami jó sci-fi mostanában a tévében?

  • Szűcs Gyula / PORT.hu

A Star Wars 7 és A végső megoldás: Halál mellett a legelső Terminátort is újranézhetjük a héten.

Hétfő: A végső megoldás: Halál

Andy Vajna nemrég összegrundolt házi filmcsatornája, a Mozi+ minden hétfőn lead egy-egy klasszikus Alien-filmet. Ezen a héten A végső megoldás: Halál kerül sorra, ami nemcsak a sci-fi rajongókat osztja két táborra, de magukat a franchise alkotóit is. James Cameron, a széria legjobbjának tartott A bolygó neve: Halál rendezője például nemrég azt nyilatkozta: óriási hiba volt leforgatni a harmadik részt, de ha már David Fincher megtette, a Fox stúdiónak szerinte nem lett volna szabad engednie, hogy meghaljon Hicks, és az előző rész végén megmentett kislány. De Neill Blomkamp is így gondolja, ezért az Alien 5 közvetlenül a második részt folytatja majd, ha egyszer elkészül.

A Fox stúdiónál 1987-ben csak abban volt biztosak, hogy újabb Alien-filmek kellenek, és a legőrültebb ötletekre is igent mondtak újabb dollármilliók reményében. Volt szó New Yorkot megtámdó, gigantikus Alienről, készült egy verzió, amiben Ripley és Newt egy Szárnyas fejvadász-szerű nagyvárosban bújkálnak, a cyberpunk atyja, William Gibson pedig olyan forgatókönyvet írt, amiben Hicks és Bishop egy Anchorpoint nevű űrállomáson akadályozza meg a Weyland társaság génkísérletei. Eközben egy másik űrállomáson a Sulaco hajót helyrepofozó Mad Max-figurák saját Alieneket szaporítanak, majd a két fél véres polgárháborúba keveredik.

A fegyenctelepet David Twohy forgatókönyvíró találta ki, bár nála még egy Moloch nevű, Föld körül keringő kupolaváros lett volna az Alienek vérengzésének helyszíne, és Ripley már nem is élt volna ekkor. John Fasano és Vincent Ward ezt az ötletet fejlesztették tovább egy Arceon nevű kolostor-űrálomássá, ahol Ripley egy csapat őrült remete közé érkezik egyetlen nőként, és egy Anthony nevű android segítségével győzi le az űrparazitát. Fincher végül mindegyik verziót kidobta, de szinte az összes korábbi ötletből átvett valamit a saját börtönbolygós történetébe, amiben maga Ripley is meghal, megakadályozva ezzel, hogy kikeljen belőle egy új Alien-királynő. 

Kedd: Star Wars: Az ébredő Erő

Az Alien-filmekhez hasonlóan a Csillagok háborúja-filmek megítélése sem egységes. Még a fanatikus rajongók is képesek összeveszni azon, jó ötlet volt-e a Disney ekzébe adni Darth Vadert és a rokonságát, vagy ezzel George Lucas megásta a franchise sírját. Bár a 7. részben sokan csalódtak, annyira azért nem lehetett szörnyű élmány, ha a 2 milliárd dolláros bevételével ez az utóbbi évtizedek harmadik legsikeresebb mozifilmje, az Avatar és a Titanic után.

Nekem személy szerint nagyon tetszik, hogy J.J. Abrams nem az önellentmondásoktól terhes régi trilógia idejébe rakta az új szereplőkkel teli új mozifilmjét, helyette inkább beépítette az eseményekbe a A Jedi visszatér óta eltelt 32 évet. Hiszen mindenkit az érdekel, mi történt Luke-kal, Leiával és Han Solóval, ezért vettünk annyi könyvet és képregényt az elmúlt évtizedekben. Abrams a zöld háttér előtt felvett, steril CGI-t is minimális szintre szorította (azért volt bőven ilyen jelenet is a filmben), és visszatért inkább a régi trilógia jó kis poros-koszos ócskavasaihoz.

A sztorit sokan az Egy új remény remake-jének tartják, hiszen egy sivataglakó tini egy öreg űrjáró, egy vuki és néhány bátor felkelő mellé csapódva mindenféle izgalmas kalandokba keveredik, ráérez az Erő hatalmára, és a végén felrobbantja új barátaival az elnyomó rezsim harcállomást. Viszont akkor ennyi erővel a Baljós árnyak is csak egy gagyi remake-volt (sivatagi tini, öreg űrjáró, Erő, harcállomás felrobbantása, stb.), A Jedi visszatérről nem is beszélve. Az egész összehasonlítósdiról amúgy maga George Lucas és Joseph Campbell könyve tehet: miért kellett neki lenyúlnia a Gilgames-eposzt és többezer év mitológiai történetét és népmeséjét, aztán filmet forgatni belőle a The Hero's Journey formula alapján, olyan filmeket és könyveket ránk szabadítva ezzel, mint a Harry Potter vagy a Star Trek remake?

Szerda: Mentőexpedíció

2011-ben egy Andy Weir nevű hobbicsillagász a feje tetejére állította a geek világot azzal, hogy miután minden könyvkiadó lepattintotta, online publikálta A marsi című, ízig-vérig tudományos-fantasztikus regényét. A futurisztikus Robinson-történetnek is beillő sztoriban ugyanis tudományos alapossággal dokumentálta, mihez kezdene a NASA űrhajósa, ha a küldetés végén egy katasztrófa miatt elszakad a társaitól, és egyedül marad a vörös bolygón.

A nagy sikerre való tekintettel 2013-ban nyomtatásban is megjelenő könyv a zseniális Ház az erdő mélyén című horrorparódia rendezőjének, Simon Kinbergnek is bejött, aki azonnal forgatókönyvet faragott belőle, és a filmváltozatot is ő készítette volna a Foxnak. A stúdió azonban profibb rendezőt akart, így került a képbe Ridley Scott - aminek utólag Kinberg is jobban örült, mintha neki kellett volna megcsinálnia a filmet. Az űrhajótöröttet alakító Matt Damon szintén imádta az eredeti regényt, és a magyarországi forgatáson is jól érezte magát, nálunk készültek ugyanis a NASA központ monitorbámulós és sajtótájékoztatós jelenetei (a Bálnát könnyű felismerni), de a Művészetek Palotája volt a Kínai Űrügynökség, az etyeki Korda stúdió pedig a NASA központ bejárata.

Csütörtök: Terminátor - A halálosztó

James Cameron teherautósofőrből lett először speciális effektes, majd Hollywood egyik legmenőbb filmrendezője. Az, hogy B-kategóriás sci-fikkel kezdte a karrierjét (űrhajómaketteket készített Roger Corman hírhedt filmgyárában), az első nagy kasszasikerén a Terminátoron is érződik. Hiszen valahol ez is csak egy minimálbüdzséből leforgatott kaszabolós horror, csak itt a hokimaszkos Jason vagy Kirk kapitány álarcot hordó Michael Myers helyett egy kőarcó kiborg gyilkolja az embereket.

Ma már elég nehéz elképzelni azt, hogy a napszemüveges-bőrdzsekis T-800 nem az erre a szerepre született Arnold Schwarzenegger, hanem O.J. Simpson, Lance Henriksen, Mel Gibson vagy Michael Douglas a jövőből jött Kyle Reese Michael Biehn helyett Sting, Sarah Connor pedig nem Linda Hamilton, hanem Rosanna Arquette, Debra Winger vagy Carrie Fisher. A lehető legjobb szereposztással, a helyszínbérlést megspórolva éjszakánként leforgatott, mindössze 6,4 millió dollárba kerülő Terminátor végül 78,3 millió dolláros bevételt csinált, és egy máig népszerű sci-fi franchise betonbiztos alapja lett. 

Péntek: Virtuális valóság

A Trónok harca dán sztárja, Nikolaj Coster-Waldau már az HBO 2011-ben elstartolt sikersorozata előtt is Hollywoodban dolgozott, csak akkor még nem volt annyira ismert, mint manapság. Pedig már a 2001-es Sólyom végveszélyben szereplőgárdájában is benne volt, 2009-ben pedig leforgatott egy olyan űrhajón játszódó, klausztrofób sci-fit, mint amilyen A nyolcadik utas: a Halál vagy a Halálhajó voltak. 

A kanadai-amerikai koprodukcióban készült Virtuális valóság sztorija szinte már sablonos a megannyi hasonló film után: egy földi űrhajó a világűr ismeretlen szegletébe tart, 12 asztronautával a fedélzetén. A hosszú űrutazás alatt, a teljes elszigeteltségben az űrhajósok számára a virtuális valóságmodulok jelentik az egyetlen kikapcsolódást. Ám hamarosan rájönnek, hogy valaki megfertőzte a számítógépes rendszert, hogy így irányítsa gondolataikat - az egyikőjük tehát egy áruló szabotőr!

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu