Macskaember, giganyúl, rókatündér

A reklámfilmesként induló Ujj Mészáros Károly több kisfilmjével kivívta a szakma elismerését. (A számos külföldi fesztiválra meghívott Alena utazását és a Gumiembert egyaránt a Legjobb kisjátékfilm díjával jutalmazta a Magyar Filmszemle.) A rövidfilmekben kipróbált sílusjegyek és motívumok visszaköszönnek a rendező első egész estés mozijában: van itt bőven adagolt fekete humor (mint a Gumiemberben), sok technikai effekt (akár a Palika leviszi a szemetet című munkában), van narrátor (A boldog szomszédság új korszaka) és kiemelt zenei téma (Alena utazása), kényszeres zabálás (A Ház) és szerelmespár (Álmatag férfiak titkos kalandjai). A műfaj- és hatáskeverék ellenére Ujj Mészáros nem esik az elsőfilmesek gyakori hibájába, a nagyot akarás vágyától hajtva nem próbál meg mindent belegyömöszölni debütáló munkájába. A film nem zsúfolt, szerencsés arányérzékkel és némi öniróniával épít föl egy különös, a mai kapitalizmust a hatvanas-hetvenes évekbe visszaálmodó csudapesti-sutapesti világot.

A főszereplő naiva-primadonna Liza a volt japán nagykövet idős, ágyhoz kötött özvegyét ápolja, aki olyan szigorúan fogja, hogy csak a harmincadik szülinapján ad neki hosszabb kimenőt − ekkor aztán sorsfordító események következnek. A magányos, de szerelemre vágyó lány udvarlókkal találkozik, akik sorra titokzatosan elhaláloznak, ez pedig felkelti a rendőrség figyelmét. Végül Zoltán zászlós szobát bérel a gyanúsítottnál, hogy testközelből vehesse szemügyre. Mindeközben Liza előtt egyre-másra megjelenik egy japán popénekes féltékeny szelleme, aki kísértet létére nehezen viseli a lány függetlenedését.

A történetet Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című drámája ihlette, de a szüzsé inkább csak ürügy a remek karakterek felvonultatására. Talán ezért és a gyermeki ártatlanságú látásmód miatt aggatták a filmre sokan a „Wes Anderson-os” jelzőt, pedig a mesélés aktusának hangsúlyozása, a képzeletbeli lénnyel kitöltött környezet, a valóság és fikció keverése, a titkos jótétemények és a tárgyi világ gadgetjei is inkább Jean-Pierre Jeunet kincsesdobozát idézik. (Ugyanakkor Ujj Mészáros filmjének valóban vannak hollywoodi előképei, csak éppen nem kortárs darabok. A klasszikus Hollywood olyan formabontó alkotásai juthatnak eszünkbe, mint Jacques Tourneur 1942-es Macskaemberekje − Liza és a Macskaemberek főhősnője is elátkozott, szó szerint végzetes hatással vannak az udvarlóikra − vagy az 1950-es Barátom, Harvey, amely egy bohókás fiatalember és egy általa elképzelt kétméteres nyúl „kapcsolatáról” szól.) Fontos európai inspirácó Aki Kaurismäki is: Ujj Mészáros humora és színvilága a finn mester munkáit idézi, nem beszélve arról, hogy Kaurismäki fétisszínésznője, Kati Outinen játékának hatása érezhető Balsai Mónika egyébként kiváló alakításán. A távol-keleti hatások közt Kim Ki-duk említendő, mert a Lopakodó lelkek házi szellemmé váló betörője idéződik meg Zoltán zászlós alakjában: identitás nélküli személyiség ő, a film kezdetén lakhelye sincs, nem tudjuk, honnan jött, kicsoda. Liza kezdetben észre sem veszi, számára ő az igazi szellem, egyben az igazi szerelem, aki ezermesterként mindent megszerel – mint Kim Ki-duk filmjének hőse.

A hazai szakma hamar piedesztálra emelte Ujj Mészáros Károly és csapatának munkáját, és ez egyáltalán nem indokolatlan: már igazán ránk fért egy ilyen könnyen szerethető, szórakoztató darab. A zsánerek ügyes keverése (romantikus vígjáték, thriller, melodráma), a remek szereposztás és jelmezek, a fülbemászó betétdalok, a múltidéző-mesés látványvilág, az ötletes operatőri munka és a professzionális speciális effektusok − noha ez utóbbiakból mintha kissé túl sok lenne − együtt érik el, hogy sikerül megörvendeztetni a közönséget.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu