Magyarok az Oscaron

Egy hosszabb szünetet leszámítva már évtizedek óta képviselik hazánkat jobbnál jobb alkotások a legjobb idegen nyelvű filmes kategóriában az Oscar-versenyben, de rengeteg díjat és jelölést hoztak el a külföldi produkciókban dolgozó vagy már Hollywoodban élő honfitársaink is.

 


Eleddig 51 alkalommal nevezett Magyarország az Oscar-versenyre filmet, amiből 9 tényleges jelölés és eddig egy díj jött össze – így jelenleg a 15. helyen állunk, de ez persze hamarosan változhat. A tabellán egyébként fölényesen vezet Olaszország a maga 14 hazavitt szobrával és 31 jelölésével. A legelső magyar film 1969-ben került jelölésre legjobb idegen nyelvű alkotásként, ez volt A Pál utcai fiúk. Az Amerikában is népszerű Molnár Ferenc regényéből készült, Fábri Zoltán rendezte film ironikus módon magyar-amerikai koprodukcióban készült, elsősorban amerikai színészekkel, akiket aztán szinkronizáltak, tehát egyfajta határeset volt - a díjat végül Szergej Bondarcsuk epikus Háború és békéje vitte el. Ezután jött 1972-ben Makk Károly és a Macskajáték, Örkény István tragikomédiájának feldolgozása egy nyugdíjas zenetanárnő a kiöregedett operaénekes iránt érzett titkos szerelméről, ami elől Federico Fellini csodás Amarcordja hozta el a szobrocskát. Fábri Zoltán második jelölése, az 1978-as Magyarok a Harmadik Birodalomban dolgozó nincstelen magyar vendégmunkásokról szólt, de az izgalmas téma ellenére az 51-dik Oscart Bertrand Blier vitte haza Elő a zsebkendőkkel című filmjéért.

Ezután következett Szabó István regnálása, akinek zsinórban 4 egymást követő filmjét jelölték, és egyikük Oscar-díjat is kapott. Az 1979-es Bizalom a II. világháború utolsó hónapjaiban az ellenállás világába vezet minket, ahol senki sem bízhat a másikban, a főszerepet pedig a rendező két kedvenc magyar színésze, Bánsági Ildikó és Andorai Péter alakította, de a díjat Vlagyimir Mensov és a Moszkva nem hisz a könnyeknek vitte haza. Az 1981-as Mephisto esetében azonban Szabó István nyert a lelkét az ördögnek eladó, a nácikkal cimboráló színész javarészt német nyelven leforgatott történetével, amelynek az a Klaus Maria Brandauer volt a főszereplője, akivel Szabó következő két filmjét is készítette. A Mephistón kívül Rófusz Ferenc rövidfilmje, az 1981-es A légy az egyetlen magyar gyártású film, amely Oscart-díjat kapott. 1983-ban a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna által készített Jób lázadása volt a jelöltünk, egy idős vidéki zsidó házaspár története, akik örökbe fogadnak egy katolikus neveltetésű kisfiút, ám a történelem közbeszól, az Oscart pedig Ingmar Bergman kapta a Fanny és Alexanderért. És újra Szabó István jött az 1985-ös Redl ezredessel, a jellem- és érzelem nélküli ember drámájával – ami helyett az argentin Luis Puenzo A hivatalos változata nyert -, és 1988-ban a Hanussennel, az első világháborúban kapott fejsebe révén látnoki képességhez jutó szakaszvezető történetével, aki elsőként jósolta meg Hitler hatalomra jutását. Szabó azonban maradt az egy szobornál, és a díjat a dán Bille August Hódító Pelléje kapta. Most pedig izgulhatunk a Saul fia sikeréért.  

 Az Oscar-díjakról döntő, 5765 fős Filmakadémiának egyébként két magyar tagja van, Szabó István és Koltai Lajos operatőr-rendező. A „rekorder” Rózsa Miklós zeneszerző, aki összesen 17 alkalommal jutott el a díj közelébe, és háromszor (Ben Hur, Kettős élet, Elbűvölve) győzött is. Életműdíjat két magyar kapott az Oscar-gálákon: az animációs filmrendező George Pal 1944-ben és a producer Adolph Zukor 1949-ben. A nemrég elhunyt Zsigmond Vilmos operatőrt négyszer jelölték (Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, A folyó, Fekete Dália), ebből egyszer nyert, 1977-ben a Harmadik típusú találkozásokért.

Mint tudjuk, Hollywoodban „mindenki magyar”, és persze számos olyan filmsztár kapott Oscar-díjat, aki magyar gyökerekkel rendelkezik, mint Paul Newman, Goldie Hawn, Adrien Brody vagy Rachel Weisz. Magyar születésű színész egyetlen alkalommal nyert el főszereplői Oscart, Paul Lukas (született Lukács Pál) 1944-ben az Őrség a Rajnán című filmért. Természetesen magyar a filmtörténet legnagyobb klasszikusa, a Casablanca készítője, Kertész Mihály, de magyar volt a díjazott rendezők közül Vincent Korda (A bagdadi tolvaj, 1940), Vértes Marcell (Moulin Rouge, 1952), George Zukor (My Fair Lady, 1964), illetve a forgatókönyvírók közül Herczeg Géza (Émile Zola élete, 1937), Hans Székely (Arise, My Love, 1940) és Emeric Pressburger (49. szélességi fok, 1942). Nem rossz kis lista ez! 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu