Márai-képeskönyv

Márai Sándor írói kvalitásai a körülötte kialakult kultusztól függetlenül vitán felül állnak (ha a magyar irodalmi kánonban elfoglalt helye nem is egyértelmű). Ami azonban kiválóan működik regényként, az korántsem biztos, hogy forgatókönyvként is megállja a helyét.


Alkotók
Az Eszter hagyatékát rendező Sipos Józsefnek ez az első filmje direktorként, mégsem számít kezdő filmesnek: korábban tévés producerként dolgozott, és ő volt a producere annak a Gyertyák csonkig égnek-tévéfilmnek is, amely mint az első mozgóképes Márai-adaptáció, és mint Agárdy Gábor utolsó filmes munkája is elhíresült. Anélkül a film nélkül biztosan nem jöhetett volna létre ez a mostani: a Máraiba beleszerelmesedő Sipos József akkor kapott kedvet a rendezéshez, továbbá akkor nyíltak meg a lehetőségek egy Márai-kisregény mozifilmes jogainak megvásárlásához, ami Márai nemzetközi elismertsége okán nem kis tétel egy magyar filmes költségvetésben. Sipos József egy tapasztalt alkotótársat választott maga mellé: Gózon Francisco operatőrt (Esti Kornél csodálatos utazása, Haggyállógva Vászka), aki a forgatókönyv megírásában is a rendező segítségére volt.

Adaptáció
A forgatókönyvet író rendező és operatőr érezhetően maximális tisztelettel és alázattal közeledett Márai szövegéhez: igyekeztek csak a legszükségesebb változtatásokat elvégezni rajta, és megtartani a lehető legtöbbet Márai mondataiból. Mivel a regényt a főszereplő, Eszter meséli el egyes szám első személyben, így a filmben is az ő nézőpontja érvényesül, és megmaradtak jelentős mennyiségben a belső monológjai is, amelyeket sokszor csak aláfestenek a film képei. Ez a megoldás elfogadott mozifilmek esetében (még ha általában ügyetlennek is hat: amit nem tudunk megmutatni, azt elmeséltetjük a szereplővel), de semmiképp nem ilyen mennyiségben. Az Eszter hagyatékában túl sokszor válik puszta illusztrációvá a kép, és a Márai mondataihoz való túlságos ragaszkodás ráadásul még gyakran nehézkes és hosszú dialógusokat is eredményezett - amit jó olvasni, az gyakran nem működik a vásznon.

Történet
A film lényegében egyetlen nap eseményeit meséli el. Ezen a napon a Balaton partján öreg dajkájával (Törőcsik Mari) magányosan élő Eszterhez (Nagy-Kálózy Eszter) látogató érkezik: Lajos (Cserhalmi György), aki már húsz éve nem járt a gyönyörű öreg házban, és aki régen Eszter szerelme volt, mégis a nővérét vette feleségül. A léha és nagyvilági életet élő Lajos ráadásul nemcsak összetört szíveket, de becsapott barátokat és tetemes adósságokat is hagyott maga után, így a fogadására összegyűlik a házhoz Eszter bátyja (Áron László), Eszter egykori udvarlója (Eperjes Károly), és a család ügyvédje (Szilágyi Tibor) is. Lajos pedig nem egyedül érkezik: hozza magával két gyerekét (Hámori Gabriella, Kolovratnik Krisztián), lánya vőlegényét (Simon Kornél), és annak anyját (Udvaros Dorottya). Eszternek sejtelme sincs, hogy élete egyetlen szerelme miért bukkan fel annyi év után, és mi lehet a titkos célja. Mert abban mindannyian biztosak, hogy van neki.

Summa
Ha az volt az alkotók szándéka, hogy Márai remekbe szabott kisregényét megjelenítsék a mozivásznon, akkor a vállalkozásuk sikerrel járt. A leírt sorok megelevenednek, képpé formálódnak, ráadásul nem is akármilyen képekké, mivel Gózon Francisco operatőr igazi mediterrán hangulatot varázsolt a vászonra a badacsonyi ház és táj látványából. Márai mondatai is immár mozifilm részeivé váltak, a szereplői filmszereplőkké, akiket magyar színésznagyságok egész sora kelt életre. Nagy-Kálózy Eszter egy különösen emlékezetes, a magányában és sebzettségében is büszke, rejtélyekkel teli Esztert formál meg, Cserhalmi György pedig laza rutinnal hozza a megbízhatatlan férfit, csakúgy, mint Törőcsik Mari a bölcs öregasszonyt. Szerencsés döntésnek bizonyult az is, hogy az eredetileg egy felvidéki kisvároban játszódó sztorit az alkotók a Balaton partjára helyezték át: levegősebb lett tőle a történet világa, önálló szereplővé tudott válni a környezet, ami a szűk kisvárosban sokkal nehezebben valósulhatott volna meg.

Ha viszont az alkotók célja az volt, hogy egy önálló, új műalkotást hozzanak létre, akkor a vállalkozásuk nem sikerült. Az a szeretet, amivel közelítettek Márai szövegéhez, görcsös ragaszkodásnak tűnik sok esetben a filmet nézve - az irodalmias monológok és párbeszédek túlságosan megterhelik a film jeleneteit, a képek háttérbe szorulnak a szövegekhez képest, vagy pusztán a szövegek kiszolgálóivá lesznek. Az Eszter hagyatéka filmváltozata nem értelmezi az alapjául szolgáló művet, nem teremt meg belőle egy saját változatot: egyszerűen megpróbálja reprodukálni azt egy másfajta médium által, ez pedig sohasem sikerülhet tökéletesen. Léteznek Márai-hangoskönyvek, ahol a művek elolvasása helyett meghallgathatjuk azokat - most megszületett egy Márai-képeskönyv is.

Kinek ajánlható, kinek nem
+ Márai-rajongóknak
+ akik szeretnek a filmek után beszélgetni a szereplők döntéseiről
+ akik a volt szerelmükkel járnak moziba
- akik a pörgős filmeket kedvelik
- akik szeretik, ha a szereplők feketék és fehérek
- akiket első randihoz választanak filmet

6/10

Amennyiben értesítést szeretne kapni az olimpiával kapcsolatos Port.hu tartalmakról, kattintson ide és iratkozzon fel az értesítésekhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu