Erre a kérdésre keresi a választ Anthony Hopkins és Ryan Gosling egy baromi izgalmas krimiben.
Gregory Hoblit rendezte az egyik legismertebb tárgyalótermi drámát, az 1996-os Legbelső félelmet, amiben egy veterán és egy feltörekvő, fiatal színész nagyszerű alakítása rengeteget hozzátett a csavaros sztorihoz.
Néhány év fantasztikus filmes kitérő után Hoblit 2007-ben újabb tárgyalótermi drámával állt elő, a Töréssel, a recept pedig nagyjából maradt ugyanaz, mint az első hasonló sikerénél, néhány kisebb súlyponteltolással.
Richard Gere helyett Sir Anthony Hopkins, az 1996-ban még szinte ismeretlen Edward Norton helyett a 2007-ben még szinte ismeretlen Ryan Gosling a két főszereplő, a történet pedig nagyon izgalmas, de megdolgoztatja a nézőt.
A sztori baromi egyszerű, a címben feltett kérdésre keresi a választ a film. Dióhéjban arról van szó, hogy miután Anthony Hopkins megtudja, hogy csalja a felesége, úgy dönt, hogy megöli, amihez kieszeli a szerinte tökéletes bűntényt.
A film első perceiben már tudjuk, hogy ki lőtt le kit, sőt, ha nem lenne egyértelmű, Hopkins be is vallja a tettét. Normális esetben le lehetne húzni a rolót, de nyilván nem ez történik, hanem szép lassan kibontakozik az, hogy minden, amit látunk előre meg volt tervezve.
Anthony Hopkins az utolsó elejtett félmondatig, megtett lépésig kiszmámolta, mi kell ahhoz, hogy technikailag ugyan mindenki tudja, hogy ő a tettes, elítélni viszont mégsem tudják. Az ilyen filmek általában azt eredményezik, hogy a nézők folyamatosan keresik A HIBÁT, azt a momentumot, amikor a film igazából megbukik, ami miatt a valóságban nem fordulhatna elő egy ilyen bűntény.
Ez igaz a Törésre is, de azt javasolnánk, hogy ha még nem láttad, akkor elsőre csak próbáld meg élvezni a filmet, mert nagyon oda kell figyelni minden kis apróságra. A legfontosabb: attól, hogy valamit látunk valamit megtörténni, az nem azt jelenti, hogy bíróság elé is tudjuk vinni a dolgot.
