Meghalt Jankovics Marcell

A János vitéz, a Fehérlófia és a Magyar népmesék alkotója 79 éves volt.

80. életévében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége. Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti – közölte a Magyar Művészeti Akadémia, aminek Jankovics tiszteletbeli elnöke volt.

Jankovics Marcell 1941. október 21-én született Budapesten, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Kétszer felvételizett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, de "rendszerellenes" családi háttere miatt (apját koholt vádakkal az 50-es évek elején letartóztatták, és csak 1956-ban engedték szabadon) nem vették fel. Rövid ideig segédmunkásként dolgozott, majd a Pannónia Filmvállalatnál kezdte rajzfilmes pályafutását, fázisrajzolóként. 1965-től már rendezett, Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen alkották a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. Első egész estés rajzfilmjét 1973-ban mutatták be, az volt a máig népszerű János vitéz.

1974-ben Sisyphus  című animációját Oscar-díjra jelölték, 1977-ben a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmával jutalmaztak Cannes-ban Küzdők című alkotását. A díjat személyesen nem vehette át, mást küldtek a fesztiválra helyette.

1977-ben fogott bele forgatókönyvíróként, rendezőként és tervezőként a magyar rajzfilmgyártás egyik legjobb és legsikeresebb sorozatába, a Magyar népmesékbe, ami egészen 2002-ig újabb és újabb epizódokkal bővült, és hungarikummá is vált. 1981-ben mutatták be második egész estés rajzfilmjét, a Fehérlófiát, majd egy történelmi sorozatba kezdett Mondák a magyar történelemből címmel. A korábbi, népművészeti motívumokat felhasználó alkotások után ezúttal a Képes krónika látványvilágát dolgozta fel. 2002-ben került mozikba az Ének a csodaszarvasról, majd 2011-ben a 23 évig készült Az ember tragédiája, leggrandiózusabb, 160 perces alkotása, amelynek mindegyik színe más-más rajzstílusban készült. Utolsó éveiben a Toldi animációs változatán dolgozott.

Az animáció mellett rajzolt néhány képregényt, könyveket illusztrált, plakátokat tervezett és művelődéstöténészként is maradandót alkotott, a magyar néphagyomány motívum és szimbólumrendszerét kutatta. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, amit legfontosabb írásának tartott. 1988 és 1998 között mintegy félezer ismeretterjesztő televíziós műsort jegyzett rendezőként, forgatókönyvíróként, olykor műsorvezetőként, sőt, ő volt a Duna TV egyik alapítója. Színházban is rendezett: az Egyetemi Színpadonkét népzenei műsort 1981-1982-ben, a Budapest Bábszínház Bábilóni Biblia címmel mutatta be darabját. 1993 és 1997 között a Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt.

1998 és 2000 között, majd 2010-ben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, 1998-tól 2000-ig az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. felügyelőbizottságának elnöke volt. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagságágához 1993-ban csatlakozott, majd 2011-ben, miután a korábbi egyesület köztestületi rangra emelkedett, beválasztották a szervezet elnökségébe. 2014 és 2020 között alelnök, majd 2020-tól tiszteletbeli elnök volt.

Munkásságát mintegy félszáz hazai, illetve nemzetközi díjjal jutalmazták. 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat kapott, 2013-tól a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa, s az elsők között – 2014-ben – ítélték meg számára művésztársai a Nemzet Művésze elismerést.

(Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu