Morcos autóversenyző és bájos hegedűs - Daniel Brühl két arca a tévében

E hónapban két Daniel Brühl-filmet vetítenek csatornáink: a Hajsza a győzelemért és a Hölgyek levendulában alkalmas arra, hogy ízelítőt adjon a színész karrierjéből, amely olyan sokszínű, mint ő maga.

A Barcelonában, német apától és spanyol anyától született, Kölnben nevelkedett Daniel Brühl ránézésre is a megtestesült kettősség. Szeme és haja egyaránt barna, de előbbi egy kicsit mégis hűvös, utóbbiba pedig elegendő világos szál vegyült ahhoz, hogy megfelelő fényben szőkésnek hasson. A fehér bőr és szigorú tekintet a német gének dominanciáját sejtetné, azonban elég némi arcszőrzet, hogy a spanyol melegség győzzön. Mindezt játékos kandúrra hajazó arcszerkezet súlyosbítja, amitől Brühl a medvedisznóember hármas felépítését juttathatja eszünkbe. Csak ő félig német, félig spanyol, félig macska. Egyszer bújik, máskor karmol, de a lényeg nem változik.
Ezért passzol hozzá ugyanúgy a gyermeki szeretet szobrának beillő jófiú (Good bye, Lenin!), a naiv német költő (Szabad szerelem), a meggondolatlan katalán szabadságharcos (Salvador), a segítőkész spanyol pap (Betolakodók), a magabiztos náci sztármesterlövész (Becstelen Brigantyk) és a szelíd hacker (A Wikileaks-botrány) figurája. Tehetsége mellett gazdag nyelvismeretének is köszönheti, hogy a hazai rádiójátékoktól Hollywoodig jutott, hiszen nemcsak német és a spanyol, hanem francia, valamint angol nyelvű karakterek eljátszására is alkalmas. (A Salvadorban még egy csipetnyi katalán is becsúszott.)
A nemzetközi karrierhez persze kellett a 2003-ban bemutatott Good bye, Lenin!, amelynek hála az akkor huszonöt éves színész az Európai Filmakadémia szakmai és közönségdíját is megkapta, továbbá bekerült a Berlini Filmfesztivál Shooting Stars programjába. A 2006-os Salvador és az 2011-es Eva egy-egy Goya-nominációt hozott, a bővülő repertoár pedig 2014-re BAFTA és Golden Globe-jelölésig vitte Brühl-t. E két elismerést a Tv2-n vasárnap látható Hajsza a győzelemért című alkotásért szerezte, amelyben jól eltalált akcentussal és hiteles gesztusokkal alakította Niki Laudát.
Eddig ez volt az utolsó nagyobb szerep, amiben itthon széles vásznon is feltűnt, a Hölgy aranyban és Az üldözött című filmekben ugyanis „biodíszlet” szinten vett részt, A Wikileaks botrányt pedig csak DVD-n adták ki nálunk. Bár a tavaly mozikba került Az ételművészben is csupán mellékszereplő lehetett Bradley Cooper oldalán, mégis emlékezetessé tudta tenni Tonyt, a gondterhelt, reménytelenül szerelmes étteremvezetőt. A „szünetnek” idén áprilisban az Én és Kaminski vet véget, amelyben - a Good bye, Lenin! rendezője, Wolfgang Becker jóvoltából - megint Brühl áll a középpontban. A szintén friss, Emma Watsonnal közös Colonia Dignidad és az idei Berlinalén debütált Alone in Berlin magyar premierje még nem ismert, az viszont biztos, hogy májusban érkezik az Amerika Kapitány: Polgárháború, benne a Brühl játszotta gonosz Helmut Zemóval.

Addig is marad a televízió, ahol először a szabálykövető, buliellenes Forma-1-es pilótát varázsolja szerethetővé, majd a Hölgyek levendulában hajótörött lengyel muzsikusaként találkozhatunk vele. A nehéz természetű, Patkánynak „becézett” Lauda „szépség és szörnyeteg” hatású kontrasztját jelenti Andrea, akire a Judi Dench és Maggie Smith megformálta testvérpár talál rá a tengerparton. Brühl itt is macskás oldalát mutatja: olyan, mint egy mérsékelten hálás kóbor cirmos, aki természetesnek veszi, hogy befogadták és immár körülötte forog a világ. De mivel aranyos, szívmelengetően dorombol (jelen esetben hegedül) és ártatlanul pislog, minden szemtelenségét elnézik. Hogy megérdemli-e, azt a D1 Tv-re kapcsolva dönthetjük el. 

Hajsza a győzelemért, TV2, március 6., 23.50
Hölgyek levendulában/A levendula illata, D1 TV, március 8., 19.10

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu