Nagy ausztrál eposzok

Ahhoz képest, hogy az angolok annak idején fegyencekkel népesítették be az országot, Ausztrália mindvégig hű maradt az anyaországhoz, és annak minden háborújában szövetségese volt, és ennek a filmvásznon is nyoma maradt.

A héten a mozikba kerülő, Russell Crowe rendezte Akihez beszél a föld című film a gallipoli partraszállás és az azt követő, kudarcba fulladt hadjárat 100. évfordulójára készült az egykori ellenfél, a törökök közreműködésével, de a háborús filmnek amúgy is komoly hagyománya van az ausztrál filmgyártásban. Mindkét világháborút nagy csatáit megénekelték már és a búr háború is bevonult a filmes évkönyvekbe.

Gallipoli (1981)

1915-ben az antant hatalmak abban reménykedtek, hogy egy merész hadművelettel kiüthetik a háborúból a németek oldalán harcoló törököket, és partra szálltak a Dardanellák tengerszorosnál. Csakhogy a partraszállók – köztük ausztrál és új-zélandi egységek – megrekedtek a hídfőállásban, és a hónapokig tartó véres harcok során sem tudtak kitörni. Egy ilyen felesleges, valóban megtörtént rohamban csúcsosodik ki két fiatal katona – egyikük a még tejfeles szájú Mel Gibson - története, akiket összeköt a futás szeretete. A később Hollywoodban is befutott Peter Weir (Piknik a Függő sziklánál, A veszélyes élet éve) a legfontosabb ausztrál rendezők, az akkor a legdrágább hazai produkciónak számító filmje pedig a legjobb háborús eposzok közé tartozik, noha sokáig tart, míg hősei az óceánon és az egyiptomi sivatagon átkelve végül a lövészárkokba érnek, de Weir olyan átéléssel és érzékenységgel ábrázolja a halálba induló katonák a roham előtti utolsó pillanatait, hogy a sokadik megnézés után is szívszorító. 

A Port.hu értékelése: 8.9

Az ausztrál könnyűlovasság (1987)

Az ausztrálok az első világháború minden frontján ott harcoltak, köztük a palesztínai hadjáratban, ahol elsősorban lovasságként használták őket, hiszen itt nem lövészárokharcok folytak, hanem igazi mozgóháború. Amikor a brit csapatok Beersheba előtt elakadnak, az ausztrál lovasságot, ami valójában lovon szállított gyalogság, küldik a vonalak megkerülésére, és ők a modern hadviselés egyik utolsó nagy lovasrohamában sikerrel is járnak. A film nem moralizál és nem is akar többet annál, mint mesélni a tábori életről, a portyákról és rajtaütésekről – és odaszólni egy kicsit a merev angoloknak -, a mindent elsöprő nagy lovasroham pedig tényleg elképesztő. Háborús filmként ma is megállja a helyét Az ausztrál könnyűlovasság, a karakterábrázolása azonban roppant klisészerű, kezdve a kötelező naiv újonctól a pökhendi németeken át a hiú törökökig.

A Port.hu értékelése: 8.8

Ausztrália (2008)

Ha magyar megfelelőt keresünk, akkor az Ausztrália olyan, mint a Hídember a Sorstalansággal és a honfoglalással összegyúrva, az eposzok eposza, amelynek minden rezzenését nagyzenekar és napfelkelte kísér, és pont ez vele a baj. A történet egy művelt, finom angol asszony és egy faragatlan marhahajcsár találkozásáról szól, aki hajlandó a hölgyet kihúzni a pácból – a birtokára egy kegyetlen marhabárónak fáj a foga, aki még a bennszülöttekkel is rosszul bánik – akkoriban jog szerint elvehették szüleiktől és munkára foghatták a bennszülött gyerekeket, és ez a film egyik fontos vonala -, a japánok pedig hamarosan lecsapnak. Baz Luhrmann bevallottan az Elfújta a szél és a Távol Afrikától vonala mentén építkezett, vagyis giccsből csinált giccset, de Nicole Kidman és Hugh Jackman átéléssel játszik, a marhák méltósággal vonulnak, a képek csodásak, a bombák pedig úgy hullanak, hogy beleremeg a mozi.

A Port.hu értékelése: 9.4

„Betörő” Morant (1980)

A múlt század legelején a búr háborúban is szép számban harcoltak ausztrálok, és mivel az otthoni bozótvidék és a dél-afrikai táj igen hasonlított egymásra, rendkívül sikeresnek bizonyultak a búr gerillák ellen – talán túlságosan is sikeresnek. Harry Morant hadnagy is egy hasonló egységben szolgál, és amikor egyik barátját megölik, bosszúhadjáratba kezd, ám önbíráskodása hadbírósági tárgyaláshoz, majd kivégzéséhez vezet. Bruce Beresford, az ausztrál újhullám meghatározó alakja a megtörtént esemény Oscar-jelölt feldolgozása során elsősorban a tárgyalásra koncentrál és a mai napig sem tisztázott tényre, mely szerint a brit főparancsnokság adta ki a parancsot, hogy a katonák nem ejthetnek foglyokat, de visszaemlékezések során a hadjátat minden izgalmát is átélhetjük. A magyar cím ne tévesszen meg senkit, a Betörő szó, amely a hadnagybeceneve volt, a vadlovak betörésére vonatkozott, nem korabeli magánlaksértésre. 

A Port.hu értékelése: 8.3


Akihez beszél a föld (2015)

Annak idején Russell Crowe-t nézték ki az Ausztrália című háborús-marhahajcsáros eposz főszerepére, de végül nem tudtak megállapodni a gázsiban, így Hugh Jackmant „vették fel” a helyére, Crowe pedig azt gondolta, tud ő ennél jobbat is, és rendezett egy saját első világháborús hőséneket, ahol látnoki képességekkel megáldott ausztrál vízkereső-kútásóként három, ütközetben eltűnt felnőtt fiát keresi a gallipoli csatamezőn, közvetlenül a háború után. A terepet a csatát elvesítő, de a háborút megnyerő angolok uralják, akik azonosítják és újratemetik az elesetteket, a jövevényt pedig nem látják szívesen, és ezért hősünk a törökökhöz fordul segítségért. Tény, hogy ezen a fronton annak idején a vérontást nem kölcsönös gyűlölködés követte, hanem kölcsönös tisztelet, ami igen ritka a modern hadviselés korában, és Crowe filmje főleg erre épül – a török fél koprodukciós partner is volt -, de a török hősnőt valamiért mégis az ukrán Olga Kurylenko játssza, és egy kis betekintést kapunk a világégést követő görög-török konfliktusba is. 

Futottak még: a Kokoda  a japánok elleni pápua új-guineai harcokról, és a Beneath Hill 60 ausztrál árkászokkal az első világháború flandriai frontján.

Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás