Posztapokaliptikus filmek, amelyek megjósolták a jövőt

Azaz a jelenünket. Rohanunk az apokalipszis felé.

Logan futása – randiappok

Michael Anderson 2274-ben játszódó 1976-os sci-fije William F. Nolan és George Clayton Johnson azonos című regénye alapján készült, és egy olyan társadalomban játszódik, amelyben az emberiség nagy része elpusztult, a maradék pedig egy elzárt városban él. Hogy fenntartsák a lakosság és a rendelkezésre álló erőforrások egyensúlyát, a 30. életévüket betöltött polgárokat rituális módon megölik.

Tekintettel a rövid életkorra, a város lakói alaposan elmerülnek a hedonizmusban, beleértve az alkalmi szexet is. A film egyik jelenetében Logan egy gépezet segítségével lehetséges partnerek között válogat, ami fizikailag is megjeleníti a kínálatot. Nem nehéz ráismerni a mai randiappokra, amelyekkel szintén pusztán megjelenés alapján választanak az emberek (ugyan már, a bemutatkozó szöveget senki sem nézi, mindenki csak a testre hajt), és zömmel futó kalandot keresnek. Bízzunk benne, hogy a film elemei közül semmi más nem valósul meg.

 

Zöld szója – műhús

Az 1973-as disztópia 2022-ben(!!!) játszódik, amikor a klímaváltozás kipusztítja az óceánok élővilágát, a páratartalom az elviselhetetlenségig növekszik, a szennyezettség már jócskán túl a kritikus szinten, túlnépesedés, szegénység és éhínség sújtja a Földet. (Sokkoló, hogy egy évvel a film világának éve előtt ezek egy része ma is valós, a többi pedig már a küszöbön áll.) A filmben az éhínséget a Soylent Industries nevű cég táplálékhelyettesítőivel próbálják orvosolni, és a színes ostyák közül a zöld a legkeresettebb, ami állítólag planktonból készül. A főszereplő Charlton Heston kideríti, hogy valójában SPOILER eutanizált emberekkel etetik a nyomorgó tömegeket.

Ugyan embereket (még) nem eszünk SPOILER VÉGE, de növényi alapanyagokból készült húspótlót bármelyik élelmiszerboltban találhatunk, de már létezik szintetikus hús is, amit állati sejtek szaporításával laboratóriumi körülmények között állítanak elő. Ez egyszer remek alternatíva lehet a haszonállatokat kegyetlenül kizsákmányoló ipari állattartás megszüntetésére.

 

Sztalker – katasztrófaturizmus

Andrej Tarkovszkij 1979-es remekművét gyarló egyszerűsítés posztapokaliptikus filmnek nevezni, de a Zóna tökéletesen illik a témához. Földönkívüliek hagyták ott mindenféle szirszarjaikat, és az oda bemerészkedő sztalkerek nem csak azokat hozzák ki jó pénzért, hanem turistákat is kísérnek, akik mind a Szobának nevezett rejtélyes helyre vágynak, mert állítólag kívánságokat teljesít.

A katasztrófaturizmus sajnos ma bevett jelenséggé vált, de ha a Zónára rímelő helyszínt keresünk, akkor gondoljunk csak a csernobili katasztrófa után kiürített Pripjatyra – az HBO zseniális sorozata után divattá is vált odautazni, és megannyi fotót láthattunk, amin semmirekellő influenszerecskék pózolnak, és csücsörítenek a romok között, ahol nem is olyan nagyon régen emberek haltak meg a legnagyobb kínok között. 

 

Az ember gyermekei – népességcsökkenés

Ez kicsit csalós, mert Alfonso Cuarón 2006-os filmjében a sterilitás miatt indul el a népességfogyás, a jelenünkben pedig társadalmi változások következményeiként csökkenhet a bolygó lakossága – ami tekintve a borzalmas túlnépesedést, valójában egy igen áldásos folyamat. A kisebb családméret, az egyedülálló szülők, a vallásosság csökkenése és a nők karrierválasztása mind-mind okai a századunk végére jósolt népességcsökkenésnek. Ennek környezeti, emberi jogi és társadalmi szempontból pozitív hatásai lesznek, ám mert megritkul a munkaképes korú emberek száma, nem túl jó gazdasági következményei lesznek.

 

Terminátor – katonai drónok

James Cameron klasszikus sci-fi akciófilmjének sötét jövőjében az emberiséget elpusztító mesterséges intelligencia, a Skynet géphadseregében a tankokon, terminátorokon túl repülő drónokat is látunk, amelyek keresik-kutatják a romokat, hogy az esetlegesen ott lapuló emberekkel végezzenek. A pilóta nélküli autonóm katonai repülőgépeken már az 1960-as években elkezdtek dolgozni, de az ezredfordulón váltak igazán elterjedtté. A drónokat irányító katonák gyakran sokezer kilométernyire a célponttól, egy videojátékhoz hasonló konzollal irányítják ezeket a harci szerkezeteket.

 

Mad Max – elsivatagodás, olajválság

A klímaváltozás következményeit jelen pillanatan is a bőrünkön érezzük, hiszen évről évre egyre nagyobb és egyre tovább tart a kánikula, a hagyományos évszakok eltűntek, a tél is rövid és többnyire kétségbeesett. A hetvenes években két nagy olajválság is volt, 1973-ban és 1979-ben, és épp a másodikkal azonos évben mutatták be a Mad Max első részét, amiben, a későbbi részekhez képest azért nagyjából még létezik az emberi civilizáció. Később derül ki, hogy az "elmadmaxesedést" az olajválság okozta globális háború okozta. A Föld olajkészlete véges, és környezetvédelmi okokból egyre inkább korlátozzák a felhasználását. Persze még évtizedekig tart, mire talán valami érdemi változást észlelhetünk.

(Forrás: Looper)

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu