Robert De Niro vidám arcai

Robert De Niro akkor is vicces, ha körülötte senki sem az, amire a héten a mozikba kerülő Nagyfater elszabadul is frappáns bizonyíték, de a színészlegenda az elmúlt években meglepően sokszor volt nagyon vicces.

A kezdő (2015)
A menő netes divatcég az egyenlő esélyek jegyében idősebb gyakornokokat is hajlandó fogadni, de erre talán nem készültek fel: beállít hozzájuk egy 70 körüli öltönyös, diplomatatáskás úr (Robert De Niro), és munkát kér. A cég főnöke, a megállíthatatlan tempójú és nehezen elviselhető temperamentumú Jules (Anne Hathaway) alkalmazza a férfit, és attól kezdve kénytelenek eltűrni egymást: különböző szeszélyek, különböző szokások és hasonló nyakasság ütközik össze - egészen addig, míg a sok utálatból talán barátság nem alakul. Az alapkoncepció mindössze ennyi: Robert De Niro menőbb mindenkinél, és ezt ő könnyedén be is bizonyítja, a többi pedig lényegtelen.

Vérmesék (2013)
Manzoniéknak, a hírhedt maffiózó családnak mindene megvolt egészen addig a családfő az FBI-nak tett vallomásával három keleti-parti maffiafőnököt is rács mögé juttatott, veszélybe sodorva ezzel kicsiny famíliája hétköznapjait. 20 millió dolláros vérdíjjal a fején a tanúvédelmi program sem tűnik életbiztosításnak, főleg azért, mert a család még életveszélyben is nehezen szakít rossz szokásaival. Stansfield ügynököt (Tommy Lee Jones) bízzák meg, hogy Franciaországba telepítse Franket, feleségét Maggiet (Michelle Pfeiffer), és két vadóc kamasz gyerekét. Luc Besson tőle szokatlan módon halvány akcióvígjátékot rendezett, amiben kap némi hangsúlyt a franciák és az amerikaiak közötti kulturális különbözőség, de az egészből De Niro jön ki a legjobban, aki végre előveheti régi maffiozó énjét.

A nagy nap (2012)
A rég elvált Don (Robert De Niro) és Ellie Griffin (Diane Keaton) kénytelen eljátszani a boldog házaspárt nevelt fiuk, Alejandro esküvőjén, hogy a fiú rendkívül vallásos vér szerinti anyja elégedett legyen. Don lobbanékony párja, a mellőzött Bebe (Susan Sarandon) persze nem nézi tétlenül az eseményeket, ráadásul Grace (Katherine Heigl) sincs oda apja dolgaiért. Végleg elszabadul a pokol, amikor az ara, Missy (Amanda Seyfried) családja is megérkezik. A tévedések ezen kissé túlkoros vígjátéka inkább Diane Keaton és Susan Sarandon filmje, de a vicces részek főleg De Nirónak jutnak, aki itt is egy kicsit kanos mindig.

Minden azzal kezdődött (2008)
Ben, az elkeseredett filmproducer a kétségbeesés szélén áll. Képtelen megbarátkozni a gondolattal, hogy karrierje leáldozóban van, különösen, hogy nemcsak a munkájában, hanem a második házasságával is és tinilányával is gondjai vannak. A nehézségek ellenére megpróbálja túlélni a forgatást, napról napra, jelenetről jelenetre megküzd a tébolyult rendezővel, a pofátlan Bruce Willisszel és a semmirekellők csapatával. A veterán hollywoodi rendező, Barry Levinson saját karrierjének (rossz) emlékeiből és számos szaftos, de igaz anekdótából rakta össze filmjét, de a magát már rendezőként is kipróbáló De Niró is nyilván tett hozzá az alakításhoz a saját élményeiből.

Apádra ütök (2000)
Szerény véleményünk szerint De Niro legjobb vígjátéka ez, ahol hősünk egy rettenetes figura, a volt titkosügynök após, aki a pincében hazugságvizsgálót tart, a maciban pedig biztonsági kamerát, és naná, hogy nem imponál neki legkisebb lánya udvarlója, a bizonytalan, hibát hibára halmozó Greg Beckur, aki szerint egy macskát is meg lehet fejni. És ez a nyílt, mindent lehengerlő és Robert De Niro egész arcát kitöltő utálat viszi előre a filmet, ahol szerencsétlen Ben Stiller, ha bele gebed is, semmit sem jól csinálni, és, ha egy lépéssel előre is jut, utána tizet zuhan vissza, mint Malőr, a betanított macska esetében, a ház felgyújtása és a kert szarral való elárasztása esetében. A hatalmas siker két, már kissé halványabb folytatást is eredményezett. 

Csak egy kis pánik (1999)
Egy keresztapa (Robert De Niro) esetében a gyengeség, a pánikbetegség rosszabb a halálnál, pedig New York soron következő donjából hirtelen elszállt a merészség. Éjszaka izzadtságban fürdik, nappal remeg, reszket, és a sírás kerülgeti. Ám a szerencse elé vet egy halk szavú, szemüveges pszichológust (Billy Crystal). A maffiafőnök gorillái kíséretében bekopog a rendelésre, és ráparancsol a rémült doktorra, hogy kezelje őt. A pszichológus inkább menekülne, de hát profikkal van dolga, így nem tehet mást, nekilát, hogy a keresztapát megszabadítsa a gátlásaitól. De Niro itt végre önmagát parodizálhatja.

Amikor a farok csóválja... (1997)
Barry Levinson és De Niro nem csak a Minden azzal kezdődöttben dolgozott együtt, ezt a keserű, de nagyon is találó politikai szatírát is együtt rakták össze. A Monica Lewinski botrány évében nem csekély vihart kavart ez a fergeteges politikai vígjáték. Két héttel az elnökválasztás előtt Amerika elnöke félreérthetetlen szex-botrányba keveredik, amely végképp kompromittálja esélyeit. A médiában igen járatos és dörzsölt tanácsadója – ez De Niro, visszafogottan, elegánsan, de kicsit gonoszan is - sugallatára kitalálnak egy háborút, amelyet könnyen meg lehet nyerni. Albánia úgyis messze van, a neve sem hangzik jól, Hollywood viszont elég közel, úgyhogy felbérelnek egy csúcsproducert – ez pedig Dustin Hoffman - a kitalált háború hiteles megrendezésére, a két nagy agy a rossz ügy szolgálatában pedig csodákra képes!

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu