Scorsese nyomában

  • Illés Heni / Filmpont

Kevés filmnél éreztem azt, amit az Amerikai botránynál: meg akarom nézni újból most rögtön! David. O. Russel elkészítette eddigi legjobb filmjét, amit valószínűleg hatalmas díjesővel fognak jutalmazni...

David O. Russel 1987-ben kezdett filmeket rendezni, először csak rövidfilmeket, majd később pár felejthető alkotást, 2010-ben viszont berobbant a köztudatba a Harcos című alkotásával. Ekkor kérdeztem meg én is magamtól, hogy ki ez a fickó, miért nem volt ismerős eddig a neve? Szerencsére itt nem állt meg és elkészítette a Napos oldalt és idén pedig meglepett Minket az Amerikai botránnyal.

Szándékosan használtam a meglepett szót, mivel ez a film egy rendezői bravúr, ennyire stílusos, üde, lendületes és elegánsan megrendezett filmet ritkán látni. Leginkább Martin Scorsese munkásságához tudnám hasonlítani, az ő alkotásaiban látni ennyire remek történetvezetést és karakter kidolgozást, ha így folytatja tovább David. O. Russel a rendezést 20-30 év múlva az ő filmjeit is klasszikusként fogjuk emlegetni.

A alaptörténet a következő: adott egy szélhámospáros – Irving Rosenfeld, Sydney Prosser – akiket csőbehúz egy FBI ügynök, azzal a céllal, hogy segítsenek neki leleplezni néhány korrupt alakot. Tudom, ez első hallásra nem tűnik túl eredetinek, de nem is a sztorin van a hangsúly, hanem, azon hogy milyen zseniálisan van tálalva az egész. Már az első percekben magával ragad minket az a laza retro-hangulat ami, az egész filmet átlengi. A helyszínek, a kosztümök és a zene tökéletes. Sőt! Ennyire jól eltalált filmzene ritkaság számba megy, minden egyes szám tökéletesen illik az adott jelenthez. De ha mindez még nem lenne, elég ott vannak még a színészek, akik olyan könnyedén formálják meg a rájuk osztott karaktereket, mintha nem is színészkednének, nem sűrűn látni ilyen jó csapatot. Bármelyik színész megérdemelné, hogy díjesővel halmozzák el.

David O. Russel-nek is meg vannak a kedvenc színészei, mint a legtöbb rendezőnek, akik láthatóan szívesen dolgoznak együtt vele, mert a végeredmény egyszerűen fantasztikus. Christian Bale ismét átalakul Irving Rosenfeld megformálása miatt, remekül elhiteti velünk, hogy ő egy pocakos, kopaszodó alak, eszünkbe sem jut, hogy ő a kigyúrt, tökéletes testű Batman. Bale színészi képességeiről szerintem nem kell túl sok szót ejtenem, mivel ismét hozza azt a szintet, amit megszokhattunk tőle. Jeremy Renner viszont egy új oldalát villantotta meg ebben a filmben, kicsit igazságtalan is, hogy őt nem jelölték az Arany Glóbuszon legjobb mellékszereplő kategóriában, de mivel Bradley Cooper is eddigi pályájának legjobb alakítását nyújtotta, ő került fel a listára. A férfi színészek közül Cooper alakítása tetszett nekem a legjobban, valahogy olyan ösztönösnek tűnt, ahogy megformálta a szélsőséges Richie DimAso ügynököt. Talán az lett volna igazságos, ha Bale helyett Cooper-t jelölik a legjobb főszereplő kategóriában – mivel körülbelül ugyanannyit vannak a vásznon – és Jeremy Rennert pedig a mellékszereplőként.

A női szereplőkre sem lehet panasz, egyikük jobb, mint a másik. Elsőként Amy Adams-ről ejtenék pár szót, Adams-nak ez pályája csúcsa, ez egy érett, tökéletesen testhezálló szerep, melyben remekül helytáll. Jelenléte betölti az egész vásznat, és ami még szerintem ritkaság számba megy, hogy néhány jelenetben smink nélkül láthatjuk. Kevés színésznő vállalja ezt be, hogy lássák az „emberi” arcát is, ami a smink mögött van. Ettől még természetesebbnek tűnik alakítása. Ha Sandra Bullock nem üti ki, akkor valószínűleg megkapja a Legjobb színésznőnek járó Arany Glóbuszt.

A másik színfolt Jennifer Lawrence, aki még csak 23 éves, de színészi tapasztalatát egy nála jóval idősebb színésznő is megirigyelhetné. Lawrence egy zseniális színésznő, teli élettel, ami átjön a szerepein is. A napos oldalhoz hasonlósan itt is egy kissé őrült és kiszámíthatatlan nőt formál meg, egyszerre utáljuk és imádjuk. Szerintem sokáig fogják még emlegetni a filmbéli takarítós jelenetet, nekem ez a jelenete tetszett a legjobban a filmben, egyszerűen fenomenális. Kíváncsian várom, hogy vasárnap megkapja-e Arany Glóbusz szobrocskáját.

Egy szó, mint száz ez egy remek, igazán hangulatos, szórakoztató film. Nem túl komoly, de nem is vígjáték, megfelelő helyen van adagolva a dráma és a humor is. Az egyetlen, amit negatívumként fel tudnék hozni az a játékidő, talán lehetett volna egy leheletnyivel rövidebb. (hol vannak már a régi jó kis 90 perces filmek?)

Szerintem: 100%

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu