Szabad szerda

A franciásan könnyed és finom humorral átszőtt "Szabad szerda" egy nagyvárosi keresztmetszetfilm, mely betekintést nyújt néhány nantes-i család egy napjába. A rendező, Pascal Thomas legfőbb érdeme, hogy minden tisztelete a gyerekeké, s ezt viszonylag érzelgősség mentesen adja elő, nem takargatva azok kíméletlenségét és kiszolgáltatottságát sem. Egy olyan világot mutat meg, melyről sokan még mindig azt hiszik, hogy azt a felnőttek ismerik jobban.

Megismerkedünk egy apával, akinek félév szünet után éppen azon a napon kellene néhány órát együtt tölteni tizenéves lányával, mikor beidézik a bíróságra nem fizetett tartásdíj miatt, mikor tartozásait megint lóversenyezéssel, kártyázással próbálja rendezni, mikor kirúgják a munkahelyéről, mikor kidobja az élettársa, és sorolhatnánk. Kislánya hihetetlen lelkierővel végigcsinálja vele ezt a napot, s az sem zavarja, hogy az apja egy csődtömeg, amíg úgy érzi, szeretik egymást. Ez idő alatt barátnője, az apró Marilyn heroinfüggő anyja mellett tölti napját, s mit sem tudva a következményekről szófogadóan szállítja neki az utolsó adagot, mely végzetesnek bizonyul. Egy családanya bajba keveredett, kleptomániás testvéréért rohan, s így kénytelen egyedül hagyni gyerekeit, akik egy magányos kisfiút találnak az utcán, majd hazaviszik, nem sejtve, hogy az egész város őt keresi. Néhány tizenéves pedig szemrebbenés nélkül elköt egy hajót, majd vizitúrára indul a folyón... Nem véletlen, hogy a rendező egyik főhőséül egy birkatürelmű rendőrfelügyelőt választ. A szélsőséges helyzetekbe sodródott szereplők végül mind nála kötnek ki. Kaotikus nantes-i szerdának lehetünk tanúi, s különös módon ez épp annak köszönhető, hogy (ellentétben a felnőttekkel) a gyerekek - szerdán szünnap lévén a francia iskolákban - egy kicsit ráértek szüleikkel és egymással foglalkozni.

A film egy olyan társadalom képét nyújtja, mely odafigyel a belőle fejjel kizuhanókra is, melyben többnyire akad valaki, aki utánuk nyúl, s melyben a felnőtt-gyerek viszony cseppet sem merül ki a kisebb kioktatásában, hiszen a gyerekek már nem csak "figyelik", de látják is a rohanó, önbecsapásokban botladozó felnőtteket. Igaz, Pascal Thomas, nem kíván túl mélyen kutakodni a társadalom pokolgépében, megelégszik néhány történetszál felvillantásával, melyek a film végére nem túl szövevényes sorskötegbe, novellafüzérbe fonódnak. A film kellemes hétvégi moziként kínálkozik szülőknek, nagyobb gyerekeknek, s azoknak, akik kedvelik a bájos francia városfilmeket.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu