Vadászat angolokra

A történet 1839 szeptemberében játszódik Falussy gróf birtokán, valahol Magyarországon. Ide gyülekeznek a szomszéd földesurak, hogy részt vegyenek az őszi vadkanvadászaton. Megérkezik a régi, gyermekkori barát, Tarnai gróf is, aki befolyásos ember, koronaőr Bécsben, és nem mellesleg lánykérőbe jött. De betoppan Whitewell, a fiatal angol mérnök is - igaz, egy héttel előbb, mint várták. A társaságot figyeli az osztrák titkosszolgálat. Mint a klasszikus történelmi tragédiákban, a magánéleti és a közéleti szál összegabalyodik; próbáljuk meg kibogozni őket...

Az új magyar kosztümös film nyitójelenetében egy fiatal angol mérnök egy postakocsi-állomáson megpillant egy áttetszően légies, szőke lányt. Egy pillanatra találkozik a tekintetük: szerelem első látásra. A lány, Anna, lengyel, Falussy gróf feleségének az unokahúga. A levert szabadságharc után, a cári megtorlás elől menekült magyar rokonaihoz. A két fiatal a kastélyban találkozik újra. Ám előtte még Annára nehéz pillanatok várnak. Tapintatosan vissza kell utasítania Tarnai gróf házassági ajánlatát. A fiatal hölgy indoka csupán annyi, hogy nem szerelmes a grófba. Tarnai magyarázkodása, tudniillik, hogy még az lehet, legfeljebb a tapasztalat és az ész válasza a kételyekre. Annál nyilvánvalóbb viszont, hogy az angol mérnök és a lengyel lány között föllobbant a szerelem. És a tüzet még szítja is Falussy Fruzsina, a vénlány nagynéni, aki gyermekkorától vonzódik Tarnaihoz. Az idősödő férfi és Anna kapcsolatának ábrázolása - minden banalitása ellenére is - szép pillanatokkal ajándékozza meg a nézőt, hála Cserhalmi György méltóságteljes játékának. És kitűnő Nyakó Juli is az új szerepkörben, a vénlány Fruzsina megformálójaként.

A magyar reformkor időszakában vagyunk, Falussy gróf modernizálni akarja birtokát. Vasutat akar építeni, működtetni akarja a kőbányáját. Terve megvalósításához szüksége van a bécsi udvar befolyásos emberének, Tarnainak a támogatására is. A nagyszabású vállalkozás kivitelezője az angol mérnök lenne, aki magával is hozta felfedezését, egy újfajta robbanóanyagot. Aminek a bevált dramaturgia szerint fel is kell robbannia.

Ha a film magánéleti vonulatáról tudtunk némi rokonszenvvel szólni, a közéleti-politikai szál kibogozására kísérletet sem érdemes tenni. A dramaturgiai hibák egy idő után követhetetlenné és hiteltelenné teszik a történetet. A korfestő tablóban a legrosszabb közhelyeket látjuk viszont: a böffentő-szellentő magyar nemest, az ördögien gonosz osztrák kémfőnököt, a burleszkszerűen ábrázolt spionokat. Ehhez társulnak Bagó Bertalan rendezői fogyatékosságai is. A filmesként debütáló színházi szakember számára egy-egy jelenetnek akkor van vége, amikor a szereplők távoznak a színről, a kamera látóköréből.

A Vadászat angolokra nyilvánvaló hibái ellenére is a remény filmje. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nem eleve kilátástalan, mi több, lehetséges kosztümös, történelmi környezetben játszódó mozgóképes alkotást készíteni. Amikor a rendező magára hagyja Máthé Tibort, és nem kényszeríti színpadias párbeszédek rögzítésére, az operatőr olyan képeket, olyan miliőt produkál szinte a semmiből, mely előrevetíti egy históriai múltban játszódó film megvalósíthatóságát. Teljesítményéért - kivételesen erős mezőnyben - méltán kapta meg a legjobb operatőr díját az idei magyar szemlén. A tehetség persze sok pénzt pótolhat, de van határa az anyagiak hiányának. A kiutat mégis fölvillantja a Vadászat angolokra. Újra kellene gondolni a támogatási rendszert, pénzügyi tekintetben előnyben kellene részesíteni a klasszikus magyar elbeszélők, regényírók műveinek adaptációját, akár a tévutakon járó magyar populáris mozi kárára is. Elengedhetetlen feltétel, hogy értő dramaturgokat és szakmailag felkészült rendezőket kell alkalmazni. Operatőr már van az új magyar történelmi filmhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu