Véres gyémánt

Mondhatjuk tán, hogy a Véres gyémánt nem csak a 2007-es év egyik kiemelkedő akciófilmje remek alakításokkal, de afféle vizuál-publicisztika is egyben, vagy ha már nagyon szőrőzünk a műfajokkal, legyen feature.

Érdemes tudni, hogy némely, demokráciát még műholddal sem látott afrikai országban nagyjából permanens polgárháború zajlik, amely arrafelé nem abból áll ám, hogy akik épp ráérnek, a vudu-varázslóval az élen elkezdik kiabálni hogy "monnyonle!", hanem hogy egy osztagnyi emberszabású bozótharcos a gépfegyverekkel felturbózott tatárjárás szintjén masíroz végig a falvakon, kérdés nélkül ölve le férfiakat, nőket, csecsemőket. Van, akit megcsonkítanak, szinte csak heccből, megint másokat konkrétan rabszolgának hurcolnak el (mondjuk el még egyszer, nem történelmi, hanem a kilencvenes években játszódó filmről van szó?), hogy gyémántbányákból ásassák elő velük a később fegyverre cserélhető drágaköveket. Amiket aztán Hollandiában, Angliában, hovatovább Magyarországon viselnek majd jóképű fiatalemberek csinos mennyasszonyai, akik Sierra Leonéról azt hiszik, egy olasz westernfilm-rendező.

Jut eszembe, a 9-10 éves gyerekek közül is mazsoláznak ám a lázadók, őket gyakorlatilag janicsároknak nevelik ezek a szimpatikus reformerek. "Ilyen hely Afrika"-von vállat erre Danny Archer, a jég (ebből speciel elég kevés van arrafelé) hátán is megélő egykori dél-afrikai zsoldoskatona, jelenleg főállású szerencsevadász; amolyan ideáit cinizmusra váltott Indiana Jones. Danny többnyire gyémántcsempészettel tartja fent magát, így amikor a fülébe jut, hogy valahol egy különlegesen kövér példány lapul tuti helyen, nem szeretné kihagyni a lehetőséget. Már csak rá kell vennie a lázadók fogságából megszökött, a gyémántot elrejtő Solomon Vandyt, akinek családja eltűnt egy ütközetben, ugyan mennének el együtt kiásni azt a fránya kavicsot. Hogy nő is legyen a történetben, arra találták ki Maddy Bowen amerikai tévés karakterét, aki ráadásul még segíthet is megtalálni az elveszett családot. Feltéve, ha kap egy jó sztorit.

Mondhatjuk tán, hogy a Véres gyémánt nem csak a 2007-es év egyik kiemelkedő akciófilmje remek alakításokkal, de afféle vizuál-publicisztika is egyben, vagy ha már nagyon szőrőzünk a műfajokkal, legyen feature. Meg akar győzni valamiről, e cél érdekében semmi eszközt nem szégyell - ám meggyőződésem szerint ez esetben erre nincs is oka. Az utolsó szamuráj rendezőjétől persze ne is várjuk el, hogy fölélő olyan ziccereket, mint a szétszakított családok és/vagy végtagok kiváltotta érzelemhullámok meglovaglása, de ehelyütt az egy filmre jutó naplementék száma is messze veri az átlagot. De azért mégis más tészta a közönség elé tárni a világból valamit, amiről az átlagnéző hallomásból, ha tud valamit (hozzátéve: Jennifer Connelly szavait, miszerint "Amerikában nem vásárolnának olyan gyémántot, amihez vér tapad", hangos nevetés kíséri a közönség soraiból...), és megint más kardforgató bohóccá vedlett Tom Cruise-zal giccsezni. Nem véletlen, hogy az Amnesty International nevű emberjogi szervezet is teljes mellszélességgel támogatta a projektet, üdvözülvén, hogy egy ilyen súlyos problémát állít reflektorfénybe. Bár feltehetően a filmet megtekintők igen kis százaléka fog a látottak hatására lemondani majd egy gyémántgyűrűről az ékszerüzletben, ha az eladó nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a kő beszerzése érdekében nem vágták le a fejét egyetlen terhes anyának sem valahol Nyugat-Afrikában, de a remény hal meg utoljára. De mindenképp később, mint egy átlag Sierra Leone-i.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu