Viháncoló mozi

Igen, ilyen is van: a mozgókép tulajdonképpen a kezdetek kezdete óta képes felszabadult derűvel viháncolni. Szikrázó gegeket robbantani, harsány poénokkal szórakoztatni, viccelődni a világ komoly dolgaival meg a hétköznapi gyarlóságokkal, idézőjelbe tenni politikát, hivatást, mentalitást, érzelmet, vagy amit akartok, nyíltan vállalt crazyökörködéssel lődözve mindenfelé a megsemmisítő irónia nyilait. Ebbe a humorba minden belefér: vadonatúj vicc, ócska szójáték, technikai trükk, fergeteges kergetőzés, Hacsek és Sajó-szintű félreértés, vérforraló szex, valóságos és művi izgalom, gyilkos paródia, esetleg a fölényes öngúny is. Az igazi viháncolók természetesen a klasszikus burleszk óriásai voltak, Charlie Chaplin, Buster Keaton, Harold Lloyd és a többiek, akik ­ azon túl, hogy a mozgáskultúra attrakcióival is elkápráztatták a közönséget ­ filozofikus mondanivalót bújtattak el a fenékbe rúgások és tortadobálások közé. Talán még a huszonkettedik század mulattatói is belőlük fognak élni. A későbbi évtizedekben hál'istennek szintén akadt néhány bölcs mozibohóc ­ áldassék Jimmy Durante, Jerry Lewis, Jacques Tati, Pierre Etaix, Latabár Kálmán, újabban Maurizio Nichetti neve ­, de hát mostanság inkább az ügyes iparosok tarolnak, akik gátlástalan fesztelenséggel fújják három (s ha kell, huszonhárom) részessé egy kacagtató alaphelyzet színes léggömbjét. Nem törődnek a stílusegységgel, mutatványaikat a mozgalmas show káprázatának rendelik alá, apait-anyait bedobva annak érdekében, hogy a néző halálra röhöghesse magát a vetítés másfél-két órája alatt.
A Csupasz pisztoly 33 1/3 ­ már a cím is játékos fintor ­ ebbe a filmcsaládba tartozik. Csupa bukfenc. Csupa nyelvöltögetés. Csupa kikacsintás. Folytatása, bár nem betetőzése a korábbi Csupasz pisztoly- epizódoknak (ha valaki komolyan venné Az utolsó merénylet alcímet, megérdemli, hiszen a csapat nyilván folytatni fogja a cirkuszi előadást). Persze önállóan is megáll a lábán, akárcsak a nyugdíjba vonuló, szeretve tisztelt Frank Drebin hadnagy, a reaktiválását követően villámgyorsan négyes sebességre kapcsoló örök gyerek, a csupa szív, csupa szem, csupa fül zsaru, elképesztő marháskodások részese, falrengető következményekkel járó stratégiák kiötlője. A bonyodalmak abból származnak, hogy az ősz hajú gentleman belekeveredik egy rejtélyes összeesküvésbe, pedig élvezhetné békés hátországa önfeledt örömeit: jól karban tartott felesége csillapíthatatlan vehemenciával csügg rajta és gyereket szeretne tőle (férfiak, fel a fejjel, a szerelemben nincs felső korhatár). Amíg a konfliktus "megoldódik" ­ ne számítsunk túlcukrozott happy endre! ­, találkozásokra, akciókra és ellenakciókra, bunyókra és lövöldözésekre, továbbá leleplezésekre kerül sor. Szinte pillanatonként áll feje tetejére a sztori, s folyton csattan, szisszen, dobban, surran, nyekken valaki vagy valami a kacifántos cselekményben. Remek az Oscar-díj ceremóniájának görbe tükre, a díjkiosztás emelkedettségének és közönségességének abszurdba hajló ábrázolása. Ülnek az oldalvágások is, melyekkel a szerzők ­ forgatókönyv: Pat Prof/i/t, David Zucker, ő a korábbi epizódok rendezője, Robert LoCash, ez a nomen est omen ­ kiosztják a konkurenciát. Leslie Nielsen, Drebin megszemélyesítője nem annyira elementáris figura, mint nagy elődei voltak, noha diszkrét bájjal eleveníti meg hőse suta vitézkedéseit Priscilla Presley, George Kennedy, O. J. Simpson és más tréfacsinálók társaságában. Nem lenne elegáns feltenni a kritikusi okulárét és kimutatni, hogy az első filmes Peter Segal (sok csupasz pisztolyt süt még el majd, annyi bizonyos) olcsó gegeket is belegyúrt komédiai tésztájába s vaskos alpáriságért sem ment a szomszédba. Ennyit igazán elviselhetünk a kánikulában ­ hálából azért, hogy a mese mindvégig sistereg s még a film végén olvasható maratoni főcímet is, megtoldották néhány sziporkával a magyar változat nyelvi ficamokban fáradhatatlan készítői.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu