10 dolog, amit nem tudtál a Volt egyszer egy... Hollywoodról

  • Vízer Balázs

Quentin Tarantino kilencedik, saját maga által csak a Nagyműveként emlegetett filmje eredetileg csak regény lett volna, de licitháború lett belőle, pedig Brad Pitt simán nemet mondott rá. Összeszedtük a legjobb érdekességeket a filmről.

Grand opus

Tarantino öt éven át írta a Volt egyszer egy... Hollywood forgatókönyvét, amit eredetileg regénynek szánt. Aztán egy napon úgy gondolta, hogy mégiscsak filmként nézne ki legjobban a dolog, és végül az is lett belőle, de nyilván kiadják majd könyvként is, némi módosítással. És öt év alatt a szívéhez nőtt a történet, amit Tarantino az általa valaha írt legszemélyesebb forgatókönyvnek tekint, és amit rendszerint az ő grand opusaként emleget. És valahol a gyökerekhez is visszatér, mert a több szálon futó, néha idősíkot váltó történet a leginkább az őt sztárrendezővé tevő Ponyvaregény - Pulp Fictionre (1994) hajaz.

Az alku tárgya

Quentin Tarantino eredetileg a The Weinstein Companyval készítette volna el ezt a filmjét is, csakhogy a cég társvezetője, Harvey Weinstein nagyon ronda szexuális zaklatási ügyek egész sorozatába keveredett, mire Tarantino szakított Weinsteinékkel, tucatnyi más rendezővel együtt. És ekkor jött az egyszerű ötlet, a különböző nagy stúdiók vezetőit elhívta ügynöke irodájába, hogy ott olvassák el a film forgatókönyvét, és mind eljöttek, hiszen a projektet évek óta az egyik legígéretesebb filmtervként emlegették. Miután mindenki végzett a könyvvel, a Warner Bros., a Universal Pictures, a Sony Pictures, a Paramount Pictures, az Annapurna Pictures és a Lionsgate képviselőit elhívták egy joviális árverésre a filmforgalmazási jogokért, amit végül a Sony nyert meg, nem csekély pénzért.

Az álompár

Quentin Tarantino szerint Leonardo DiCaprio és Brad Pitt párosa „a legizgalmasabb dinamikus sztárduó Robert Redford és Paul Newman óta" – és sosem gondolta volna, hogy egyszer olyan filmet készíthet, amiben mindketten játszanak.  DiCaprio és Brad Pitt valóban remekül kijött egymással a forgatáson, és a film Cannes-i sajtótájékoztatóján azt is mondták, hogy nagyon szívesen játszanának újra egymással. Aminek elég sok néző örülne, kivéve, ha ez harminc évvel később történik meg.

Kérlek, Brad!

A hírek szerint Brad Pittet eredetileg egy másik szerepre kérték fel, állítólag a Manson család gyilkosságait kivizsgáló detektív lett volna, ő pedig udvariasan, de határozottan nemet mondott. Ilyen szerep egyébként a kész filmben nincs, vagy azért, mert a hír eleve nem volt igaz, vagy azért, mert végül kihúzták a forgatókönyvből. Az egyeztetések pár hónapig még folytak, de nem vezettek sehová, és eközben Tarantino Tom Cruise-t próbálta befűzni egy szerepre, ha minden igaz, a Pittnek felajánlott szerepre, de abból végül nem lett semmi. Ezután ajánlotta fel QT az egyik főszerepet Pittnek, aki erre már igent mondott. És hülye lett volna nemet mondani, mert a szerep egyrészt baromi jó és gyakorlatilag „rá öntötték”, másrészt ki mond nemet, ha Tarantino főszerepet ajánl neki?

A visszaigazolás

A tragikus körülmények között elhunyt Sharon Tate a film egyetlen valóban élt főszereplője – Rick Dalton és Cliff Booth kitalált karakterek, bár több valós személyből gyúrták össze őket -, így Quentin Tarantino mindent megtett, hogy megkapja áldását a karakter életre keltésére. Roman Polanski, Tate akkori férjét meg sem kereste, ő a néhai színésznő ma is élő húgához, Debra Tate-hez fordult. A hölgy ismert arról, hogy hevesen védi nővére emlékét, ő az, aki mindig megakadályozta a gyilkosok és tettestársaik szabadlábra helyezését, és érthető módon eleinte vonakodott. Ám amikor elolvasta a forgatókönyvet, Tarantino személyesen meglátogatta és megismerkedett a Tate-et játszó Margot Robbie-val is, nem csak beadta a derekát, de még családi ékszereket is kölcsönadott a színésznőnek a forgatásra. A kék szemű Robbie-nak egyébként végig barna színű kontaktlencsét kellett hordania, hogy tényleg úgy nézzen ki, mint Tate.

Fatális véletlen

Charles Mansonnak személyesen viszonylag kevés szerepe van a filmben, bár rengetegszer emlegetik a követői, és persze ami a legvégén történik, az miatta történik. Egyszer mégis látjuk, ahogy megközelíti Polanskiék házát, de Sharon Tate jóbarátja, Jay Sebring (Emile Hirsch) kedvesen, de határozottan elküldi, mondván, hogy akiket keres, Terry és Candy már nem lakik itt. Az illetők a zenei producer Terry Melcher, aki egyébként Doris Day színésznő fia volt, és az ő filmcsillag barátnője, Candice Bergen. Manson sokáig zenei karrierről álmodozott, és elsősorban Melcherre haragudott, amiért ez nem jött össze, Tate-éket még csak nem is ismerte, mindössze annyit adott embereinek parancsba, hogy végezzenek mindenkivel, aki abban a házban lakik.

Impro!

Quentin Tarantino filmjében minden előre meg van tervezve milliméterről milliméterre, és ez különösen igaz a párbeszédekre, hiszen azok sokszor valóságos műalkotások. A Volt egyszer egy... Hollywood ebből a szempontból némileg kivétel, hiszen itt viszonylag sok az improvizáció, de azért ebben van egy csavar. Merthogy ilyenkor egy improvizáló színészt játszó színész improvizál, vagyis a rögtönzésnek abszolút hitelesnek kell lennie, így QT sem ragaszkodott a bemagolt szöveghez, sőt, néhány rögtönzés rendhagyó módon az előzetesekbe is bekerült, mint amikor Rick Dalton elfelejti a szövegét a Lancer című sorozat forgatásán, majd magát szapulja a lakókocsijában. Ezek a jelenetek egyébként komoly nehézséget okoztak Leonardo DiCapriónak, hiszen Dalton szerepeit úgy kellett játszania, ahogy a kitalált Dalton a személyiségének megfelelően játszana, és nem úgy, ahogy ő játszana. Már ha tetszik érteni, mire gondolok.

Mozi a moziban

Amikor Sharon Tate barátai azon a végzetes éjszakán elmennek vacsorázni az El Coyote mexikói étterembe, a bejáratnál egy közeli épületet néznek, ahol látványos fénycsóvák szöknek az égbe. Sharon Tate és Jay Sebring arról beszélgetnek, hogy az egy pornómozi, ahol éppen egy bemutatót ünnepelnek. „A felnőtt filmeknek is tartanak premiert?" - kérdezi Sharon. A kérdéses filmszínház neve egykor Eros volt, és valóban sokáig pornómoziként funkcionált, ma is működik. Egy dúsgazdag filmes vette meg, és The New Beverly néven utánjátszó mozi lett belőle – vagyis nem friss premiereket vetítenek benne -, a filmes neve pedig Quentin Tarantino.

Nem hal meg!

Michael Madsen Quentin Tarantino igazi kabalaszínésze, de az van, hogy eddig QT minden filmjében csúnya véget ért, hiszen negatív karaktereket játszott. A színész ezt néhányszor szóvá is tette, és az Aljas nyolcas (2015) bemutatója után félig viccből, de talán mégis komolyan panaszra ment a rendezőhöz, kérdvén, miért akarja mindig kinyírni. Tarantino a szívére vette a dolgot, és a Volt egyszer egy... Hollywoodban nem bántja a veterán színészt – hiszen épp elég baj az neki, hogy annak idején lemaradt a Ponyvaregény főszerepéről.

Felnőtt a kislány

A Volt egyszer egy… Hollywoodban elég sok hippi csaj látható, részben a Manson család számos tagja, részben azok, akik benépesítik a korabeli Los Angeles utcáit, és az egyikük nagyon ismerős lehet. Az a lány, aki Cliffnek acidba mártott cigit ad el (50 centért) nem más, mint az egykori B.B., vagyis az Uma Thurman által játszott Menyasszony kislánya a Kill Bill 2.-ban (2004), vagyis Perla Haney-Jardine, csak eléggé megnőtt időközben.