5 kedvenc alakításunk Dwayne „A Szikla” Johnsontól

Nyakunkon kedvenc ex-pankrátorunk új munkája, a Felhőkarcoló, amelyben lő, fut, ugrik, üt és vicceseket mond, és ezért megnéztük, hol tette ezt korábban még jobban!

Az Amazonas kincse (2003)

Bár voltak korábbi alakításai is – például a Skorpiókirályként -, ez volt az első igazán fontos szerepe, és ekkor hagyta végleg maga mögött a pankrációt, így nyilván érezte, mekkora a tét, és ki is tett magáért. Persze a kőkemény, mindig vagány pénzbehajtóként nem kellett magát színészileg túlságosan megerőltetnie, de a dzsungelkaland fizikailag nyilván számára is megerőltető volt. És ha a partnere történetesen nem a túlságosan izzadós, de kevéssé vicces Sean William Scott, akkor a dologból akár folytatás is lehetett volna, de a behajtó és a milliárdos csemete kalandjai a brazil őserdőben így is kisebb közönségkedvenc lett. És ráadásként megkaptuk hozzá Rosario Dawsont vagány csaposlányként és Christopher Walkent gonosz bányatulajdonosként, meg egy csomó túlbuzgó páviánt, és akkoriban senkit sem zavart, hogy ez a majomfajta nem él Dél-Amerikában.

Emelt fővel (2004)

Azt már a ringben is lehetett tudni, hogy a Sziklának remek humora és jó érzéke van a teátralitáshoz, de tartozott még a közönségnek egy komoly, belemenős filmmel, amivel megalapozhatta akcióhős karrierjét, de ami nem volt túlságosan elszakadva a valóságtól. Ezért választotta egy jól ismert 1973-as darab remake-jét. Ami vicces, mert az eredeti film seriffje egykori pankrátor, de ez azért kicsit túl direkt lett volna a Sziklának, így lett belőle a különleges erők veteránja, aki hazatér kisvárosába, és döbbenten fedezi fel, hogy ott eluralkodott a bűn. És még döbbenten fedezi fel, hogy az egész mögött gyerekkori barátja áll, de egy husáng segítségével rendet csinál. A segítője a Jackass széria után szintén filmkarrierjét egyengető Johnny Knoxville, akit Johnson különösebb erőlködés nélkül játszik le a vászonról, de a filmet nem ezért szeretjük.

Csapda (2013)

Ez már az érett, színészként is sokat látott Johnson munkája, és bár semmiféle díjra nem jelölték érte, hiszen ez a film nem éppen az a díjorientált darab, de élvezet nézni, hogyan szívta be magába a szakmát, és hogyan állja meg a helyét a nála jóval tapasztaltabb és néha sokkal tehetségesebb kollégákkal szemben is. A történet szerint egy, a családjától korábban elhidegült apát játszik, aki, hogy tini fiát kihozza a börtönből, drogkereskedőket akar lebuktatni, ám végül egy mexikói drogkartell fejével találja magát szemben, és innen nincs visszaút. Bár akad itt kamionos hajsza és egy csomó robbantás, lövöldözés, a Csapda meglepően józan, földhöz ragadt film – azért is, mert egy létező, visszataszító bűnüldözési gyakorlatra hívja fel a figyelmet -, amiben a Szikla mellett olyan arcok tűnnek fel, mint Jon Bernthal Barry Pepper vagy Susan Sarandon.

Pain & Gain (2013)

Ez a film mindenkit meglepett, amikor bemutatták, mert senki sem várta, hogy a robbantós akciófilmek specialistája, Michael Bay ilyen jó legyen vígjátékban, ennyire képes legyen elereszteni magát, akárcsak két főszereplője, az image-ükre rendszerint kínosan figyelő Mark Wahlberg és Johnson. Akik hajlandóak kigyúrt, ostoba, meggondolatlan, irracionális bűnözőket alakítani, akiket csak a pénz érdekel és az, mekkorát nőtt a bicepszük az elmúlt 30 percben. Bay mellesleg egy megtörtént esetet dolgozott fel, ahol az elkövetők pont ilyen primitívek voltak, és bár sokan jogosan kritizálták a filmet, hogy a kegyetlenkedést viccesen állítja be – egyébként egy kint élő magyar pár volt az egyik áldozatuk -, meg kell adnunk, a film tényleg szórakoztat. Johnson pedig különösen a kokófüggő, vallásos bodybuilderként.

Vaiana (2016)

A listára több más filmet is tehettünk volna, például a Halálos iramban franchise valamelyik darabját, mi mégis egy sokkal kedvelhetőbb darabot választottunk, amiben a Szikla nem is látható. Vagyis igen, de nem úgy! Az elbűvölő animációs film ugyanis valahol Polinéziában játszódik, hőse egy kislány, aki vakmerő küldetésre indul, hogy megmentse népét, és aki segíthet neki, az a tengerek félistene, az egykoron oly nagyon tisztelt, rettenthetetlen erejű Maui. Aki mellesleg egy ripacs, és akit fizikailag is a szamoai születésű Johnsonról mintáztak, aki a karakter hangját adja, beleértve az alakot, az egót és a tetkókat – és leszámítva persze a frizurát. És Maiu tényleg nagyon vicces, ő az egyik legszerethetőbb, legszórakoztatóbb figura, akit hősünk valaha is megformált.