5 pompás holdas film a Holdra szállás 50. évfordulójára

  • Szűcs Gyula / PORT.hu

Történelmi dátum volt 1969. július 20., ennek örömére nézzük újra a Holdat, Az első embert és az Utazás a Holdba című, 1902-es némafilm-klasszikust!

Történelmi dátum volt 1969. július 20. 50 évvel ezelőtt ekkor lépett először ember jól ismert égi kísérőnkre, a Holdra, amely már évezredek óta birizgálta az emberiség fantáziáját. Ekkor hangzottak el Neil Armstrong halhatatlan szavai is („Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”), amely bebizonyította: nincs az a távolság, amit az ember a saját maga építette tárgyakkal ne tudna előbb vagy utóbb legyőzni. No persze a NASA évtizedeken átívelő Apollo-programja valószínűleg sosem indult volna el, ha nincs a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti éles fegyverkezési verseny és szakadatlan presztízsharc: az amerikaiak revans hangulatban égtek amiatt, hogy 1961. április 12-én végül Gagarin volt az első ember az űrben (Armstrongék sikeres holdra szállása után a szovjetek le is állították a saját Hold-programjukat, és inkább az űrállomás-projektre koncentráltak). A történelmi dátum apropóján nézzük újra a Holdat, Az első embert és az Utazás a Holdba című, 1902-es némafilm-klasszikust!

Utazás a Holdba (1902)

Egészen elképesztő, hogy 117 évvel ezelőtt (alig néhány évvel azután, hogy a Lumière fivérek rá hozták a frászt A vonat érkezésével a az első mozgóképes vetítésen!) Georges Méliès már tökéletesen értette, hogy a film, mint műfaj kiválóan alkalmas olyan fantasztikus történetek bemutatására, amit korábban csak Verne proto-scifijeiben olvashatott a közönség. Az utazás a Holdba főhősei bohókás tudósok, akiket egy hatalmas ágyú lő ki a Holdra egy töltény alakú űrhajóban – hogy aztán a derék felfedezőknek első dolguk legyen szunyókálni egy nagyot az idegen bolygón! Később persze hatalmas barlangrendszereket, óriási gombákat és fura, izgő-mozgó űrlényeket is látnak. Utóbbiakat ugyan hőseink füstfelhővé robbantják az esernyőikkel, de végül a fogságukba kerülnek, és kénytelenek elmenekülni a Holdról. Filmtörténeti gyöngyszem, mindenkinek kötelező látni!

Műholdvevő a birkák közt (2000)

Az 1969-es holdra szállás az idősebbek körében ugyanolyan generációs élmény volt, mint a Kennedy-merénylet, vagy nekünk, magyaroknak a Kacsamesék megszakítása Antall József halála miatt – mindenki emlékszik a mai napig arra, mit csinált épp akkor. Sokan például a tévé előtt ültek, és tátott szájjal nézték, hol tart az emberiség űrtechnológiája (érdekesség, hogy a szocialista táborba tartozó Magyarországon is leadták felvételről az amerikai holdra szállást, mivel a Dunántúlon már befogható osztrák tévé élőben közvetítette azt, így az MSZMP vezetése jobbnak látta, ha a legális útra tereli a becslések szerint 2 millió űrkutatás iránt érdeklődő tévénézőt). Bár sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a holdra szállás egy nagy kamu volt, és a tévés közvetítést Stanley Kubrick rendezte meg egy filmstúdióban, valójában ausztrál mérnökök biztosították 600 millió ember számára a technikát ahhoz, hogy Armstrongék első lépéseit a nappaliban is követni lehessen. Vicces, hogy a NASA emberei féltették a méregdrága parabola-antennát az ausztrálok kezébe adni, akik egy birkafarm kellős közepére telepítették a technikát – a közvetítést levezénylő asztrál csapatról készül ez a 2000-es film, Sam Neill főszereplésével.

Hold (2009)

Nemcsak a holdra szállás, de a Hold kolonizálása és az ottani ásványkincsek kitermeléses is olyan téma, amihez évtizedek óta előszeretettel nyúlnak a sci-fi írók. David Bowie fia, Duncan Jones például Sam Rockwell főszereplésével forgatott 10 évvel ezelőtt egy nagyon jó, futurisztikus kamaradrámát arról, mennyire nyomasztó lehet egyedül dolgozni a Holdon, és az itt kitermelt erőforrást egy szuperintelligens számítógép segítségével a Földre juttatni, megmentve ezáltal bolygónk összeomlott energiagazdálkodását. Csakhogy a főhős a küldetése vége felé sötét titokra bukkan...

Transformers 3 (2011)

Amilyen idétlen volt az első két Transformers-mozifilm a hűtővizet pisilő, kisvárosi házak közt bujkáló, hatalmas robotharcosaival, olyan ütős lett a harmadik rész, ami A hold sötét oldala alcímet kapta. A forgatókönyv ugyanis nagyon ügyesen gyúrta össze a történelmi tényeket és a Transformers-akciófigurákat azokkal a népszerű összeesküvés-elméletekkel, miszerint az egész Hold-projektet azért erőltették az amerikaiak és a szovjetek, hogy megtaláljanak egy lezuhant UFÓ-t, és a belőle kinyert technológiával megnyerhessék a hidegháborút. A filmben a kocsivá alakuló gigarobotok űrhajója zuhant le a Holdon, de még arra is van utalás, hogy a csernobili atomkatasztrófát a Transformers-technológiát megfejteni képtelen szovjet tudósok okozták. Az, hogy ebben a filmben Megan Fox helyett már Rosie Huntington-Whiteley rohangált Shia LaBeouf mellett az Álcák és az Autobotok harca közepette, lényegében nem is fontos...

Az első ember (2018)

A 2012-ben, 82 évesen elhunyt Neil Armstrong az Apollo 11 parancsnokaként még az életében nemzeti hős lett. Tavaly Ryan Gosling főszereplésével készült róla mozifilm. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és az Amerikai Egyesült Államoktól a történelem egyik legveszélyesebb tudományos küldetése.