7 dolog, amit nem tudtál a Sicario-filmekről

  • Vízer Balázs

Pár nap, és mozikban a méltán ünnepelt Sicario - A bérgyilkos folytatása, a Sicario 2. - A zsoldos, ami remek ürügy volt egy sor érdekesség összeszedésére a drogkartellek elleni háborúról.

Mi azok a kartellek?

Az első igazi nagy drogkartellek Kolumbiában jöttek létre, elsősorban Medellínben és Caliben, amik aztán létrehozták a saját leányvállalataikat Mexikóban, akik eleinte csak közvetítőként működtek a kokain átjuttatásában az amerikai határon. A '90-es évek végére a kolumbiaiak elveszítették befolyásukat, és az időközben megerősödött mexikóiak vették át a helyüket, akik már nem csak kokaint, hanem marihuánát, methamphetamint és heroint állítanak elő és csempésznek, egyes becslések szerint évi akár 30 milliárd dollár értékben, amihez még jön az emberrablás, zsarolás, fegyverkereskedelem és ezer más dolog. Mára a kartellek Mexikó hatalmas területeinek korlátlan urai, beépültek a közigazgatásba, a rendőrségbe és a hadseregbe. A legnagyobb, legrettegettebb kartellek a Sinaola, a Los Zetas, a Gulf kartell, a Beltrán-Leyva kartell, a Templomos Lovagok és a Juarez kartell.

Hogy áll a drogellenes háború?

A drogellenes háborút még Nixon elnök hirdette meg az 1970-es években, és változó intenzitással folyik ma is – és igen kevés eredménnyel. Mexikó az ún. Meridai kezdeményezés révén vált a háború legfőbb helyszínévé még 2006-ban, amikor az Egyesült Államok jelentős anyagi és technikai segítséggel látta el a mexikói kormányt a drogkartellek elleni harcban – aminek katasztrófa lett az eredménye. Bár a kormány erőteljesen lépett fel, a megtámadott bűnszervezetek véres bosszút álltak minden letartóztatásért, és a meggyengült kartelleket pedig még brutálisabbak váltották fel, egy-egy vezető kiiktatása pedig semmi mást nem eredményezett, csak véres belharcokat rengeteg áldozattal. 2014 végére becslések szerint 111.000 áldozata volt a háborúnak, azóta évente átlagosan 15.000-en halnak meg, gyakran elképesztően kegyetlen módon.

Mi az, hogy sicario?

Az első rész, vagyis a Sicario - A bérgyilkos (2015) igazat mond, még akkor is, ha ismétli önmagát, a spanyolban és az olaszban a szó jelentése bérgyilkos, eredete pedig a latin „sicariushoz" vezet – magyarul szikárius -, amely tőrforgatót jelent, és aminek a töve, a „sica” a tőr. Az elnevezést a római megszállás ellen küzdő vallási fanatikus zsidó zelótáknak köszönhetjük, akik a köpenyükbe rejtett fegyverrel követtek el merényleteket rómaiak ellen. Az időszámításunk előtti első században olyan sok gyilkosságot hajtottak végre Júdeában, hogy Lex Cornelia de Sicariis et Veneficis néven külön törvényt hoztak ellenük – és ez a törvény tette ismertté magát az elnevezést. A mexikói kartellek általában volt rendőröket és katonákat, illetve néha a guatemalai vagy hondurasi polgárháborúk veteránjait használták bérgyilkosként. Mára azonban nincs szükségük különlegesen képzett emberekre, generációk nőttek fel az elmúlt évtizedekben a narcocultura hatása alatt, és belőlük ezerszámra akad bármikor bevethető és feláldozható közkatona – mint a Sicario 2. - A zsoldosban, ahol az eredeti címben még soldado, azaz katona szerepel.

Hová megy a folytatás?

Az első filmet, a rendkívül sikeres, három Oscar-díjra jelölt Sicario - A bérgyilkost (2015) Emily Blunt, Josh Brolin és Benicio Del Toro hármasa vitte, akik közül Blunt egy FBI ügynököt alakított, akit a CIA-es Brolin csak azért vett be a csapatába, hogy jogi alapjuk legyen a kartellek ellen amerikai felségterületen nyomozni, míg Del Toro volt a címbéli gyilkos, aki volt kolumbiai államügyészként személyes bosszúhadjáratot folytatott a mexikóiak ellen, akik végeztek a családjával. Közülük csak Brolin és Del Toro tér vissza a folytatásra, amit már nem a nagyszerű Denis Villeneuve rendezett, hanem az olasz Stefano Sollima, aki nyilván maffiafilmes tapasztalatait építette be a filmbe. Az új történet szerint, mivel a kartellek már iszlám terroristákat csempésznek az Egyesült Államokba, az amerikai kormány szabad kezet ad a különleges erőknek és a CIA-nak, akik azt eszelik ki, hogy egymásnak ugrasztják a legnagyobb bűnszervezeteket, hadd intézzék el egymást – na, nem mintha nem ezt tették volna az elmúlt 12 évben. A tervbe persze hiba csúszik, amikor egy szemtanút is el kéne intézni.

Alejandro nem sokat beszél

Mindkét film igazi főhőse a Benicio Del Toro által játszott Alejandro Gillick, a Medellin becenévre hallgató volt kolumbiai ügyész, aki a CIA ügynökeként dolgozik. A forgatókönyv eredeti verziójában a karakter többször is beszél önmagáról, sőt, rengeteg párbeszéde van, különösen Emily Blunt FBI ügynökével, ám a színész megvétózta az ötletet. „Kicsit valószínűtlen, hogy egy ilyen pasas mindent elmond magáról valakinek, akit 15 perce ismert meg” – mondta Del Toro, majd a rendező beleegyezésével elkezdte megnyirbálni a saját szövegét. Denis Villeneuve szerint a színész végül szinte mindent kivágott, alig 10 százalék maradt meg az első változatból, de Alejandro ettől vált igazán izgalmassá, fenyegetővé és titokzatossá, és ezt a receptet az új rendező, Stefano Sollima is átvette, és nagyon jól tette.

Várjunk csak, milyen terroristák?

A Sicario 2. - A zsoldos kiindulópontja szerint a mexikói drogkartellek segítenek az iszlám fanatikusoknak átjutni az amerikai határon, hogy ott merényleteket kövessenek el és káoszt okozzanak, ami végső soron nekik is jó. Kicsit elszállt az első filmet is jegyző Taylor Sheridan forgatókönyvíró agya, nem? Nem éppen! Az iráni kormányt és az irániak legfőbb szövetségesének számító libanoni Hezbollah terrorszervezetet számos szál köti a mexikói kartellekhez. Az utóbbi részt vesz a kartellek embereinek kiképzésében elsősorban a robbanóanyagok használatát illetően, de az Iráni Forradalmi Gárda érintett az ópiumcsempészésben is, aminek bevételéből külföldi fegyveres akcióikat finanszírozzák, illetve több tervezett politikai merényletben, ahol viszont a mexikóiak nyújtottak segítő kezet.

Ki az a kislány?

Az új film történetének egyik legfontosabb szereplője Isabel Reyes, aki az egyik kartell fejének a lánya, és akit az amerikaiak elrabolnak, hogy háborút robbantsanak ki Mexikóban. A kislányt egy bizonyos Isabela Moner játssza, akit már a Transformers: Az utolsó lovagból ismerhetünk – ő volt a vagány roncstelepi kiscsaj, és akit legközelebb a Dóra, a felfedező élőszereplős változatában Dóraként láthatunk majd, ami azért elég furcsa lesz. A 2001-ben született Isabel 10 éves kora óta játszik színpadon és filmekben, emellett ismert énekesnő és zeneszerző, illetve ukulele játékos, viszont nem mexikói, hanem perui, és az is csak anyai ágon, de kiválóan beszél spanyolul, bár aki igazán jól beszéli a spanyol nyelvet, az felfigyelhet erre az apró, de lényeges különbségre.