8 dolog, amit nem tudtál A fegyvertelen katonáról

A film Desmond Doss hihetetlen története, aki a II. világháború egyik legvéresebb csatájában 75 bajtársa életét mentette meg, amiért megkapta a Becsület Érdemrendet. De mi is ez az érem és miért mindenki ausztrál?

Az érem

A fegyvertelen katona Desmond Doss története, aki hőstetteiért a legmagasabb fokozatú amerikai katonai kitüntetést kapta meg. Ez a Becsület érdemérem (Medal of Honor), ami hasonló a brit Viktória-kereszthez és a Francia Köztársaság Becsületrendjéhez. Azok az amerikai katonák kapják, akik „az életük kockáztatásával, kiemelkedő vitézséget és elszántságot tanúsítva, messze a kötelezettségeken felül teljesítenek a fegyveres ellenséggel szembeni harci cselekmény során”. Természetéből adódóan ezt a becsületérmet gyakran adományozzák posztumusz jelleggel. A kitüntetésre az összes fegyvernemben szolgáló katona jogosult, és többnyire maga az amerikai elnök adja át a kitüntetettnek, illetve posztumusz kitüntetések esetén a családtagoknak. Az 1863 óta létező kitüntetés különleges jogi védelmet élvez, és eddig3515 alkalommal adták át – igaz, tizenkilencen kétszer is megkapták.

Az érem másik oldala

A háború során sokszor nehéz követni az eseményeket, elesnek a szemtanúk vagy egymással ellentétes beszámolók születnek és ugyanazt a hőstettet többen is a magukénak vallják. A Becsület Érdemérmet odaítélő bizottság gyakran nincs könnyű helyzetben és többször is visszavonták már a kitüntetést – mint például a Wounded Kneenél fegyvertelen indiánokat lemészárló katonák esetében -, máskor jóval később mégis megadták. 1993-ban külön bizottság állt össze, hogy kivizsgálja, szerepet játszott-e a faji előítélet abban, hogy a II. világháború alatt és más konfliktusok során a  hadseregben szolgáló több százezer fekete, ázsiai vagy indián katonából egyetlen egy sem kapott érdemrendet, és a bizottság ajánlására többek is megkapták utólagosan a kitüntetést. Ilyen volt a magyar születésű, Holokauszt túlélő Rubin Tibor esete is, akit Koreában ugyan négyszer is felterjesztettek hősiessége miatt az éremre, ám a felterjesztő tiszt elesett, egy másik felettese pedig elszabotálta az eljárást.

Hihetetlen, de igaz

Desmond T. Doss saját bevallása szerint mintegy 50 sebesült bajtársa életét mentette meg, akiket a japán állások elől mentett ki, a szemtanúk szerint viszont akár száz is lehetett ez a szám. A sebesülteket nem csak ellátta és kihozta a tűzvonalból, hanem egy meredek hegyoldalon kellett kötélen leeresztenie őket. Eközben volt, hogy gránátokat rúgott arrébb, hogy megmentsen valakit, srapnel találta el, meglőtte egy mesterlövész és amikor sebesülten el akarták vinni, levetette magát a hordágyról, amikor meglátott egy másik sérültet, majd újra meglőtték, és végül saját magát ellátva, több száz métert kúszva jutott el a kötözőállomásra. Mel Gibson úgy érezte, hogy a nézők egyszerűen nem hinnék el, hogy ez az ember ennyi hőstettet hajtott végre és ennyit szenvedett, így több dolgot is kihagyott a filmből.

Mindenki ausztrál

A filmet teljes egészében Ausztráliában forgatták, és talán spórolási okokból vagy csak a praktikum kedvéért, esetleg Mel Gibson hazafias érzései okán, de minden szereplő ausztrál, mint a főhős szerelmét játszó Teresa Palmer, a szüleit alakító Hugo Weaving és Rachel Griffiths és persze Gibson fia, Milo, aki egy kisebb szerepet kapott első filmes „kalandjában”. A kivétel a brit-amerikai, Angliában felnőtt főszereplőt, Andrew Garfieldot, a parancsnokát játszó Sam Worthingtont és a kiképző őrmesterét alakító Vince Vaughnt – ő az egyetlen amerikai színész a stábban, noha az Okinawa szigetéért folytatott harcokban csakis amerikaiak vettek részt – meg persze japánok.

Doss for President!

A film Mel Gibson ötödik rendezése, amit tíz évvel utolsó munkája, az Apocalypto után készített el, és saját állítása szerint azért vágott bele a projektbe, mert „végre egy igazi szuperhős történetét mesélheti el, aki nem kívül hordja az alsónadrágját”. A 2006-ban elhunyt Desmond Dossról azt nyilatkozta, ha ma is élne, neki kéne az Egyesült Államok elnökének lennie, amiben azért van valami. Doss történetét már az 1950-es években meg szerette volna filmesíteni Hal B. Wallis producer, aki személyesen kereste meg a háborús hőst, akinek a szerepét egy másik Becsület Érdeméremmel kitüntetettnek, a frontról hazatérve a színészkedéssel próbálkozó Audie Murphynek szánta, ám a végtelenül szerény Desmond T. Doss nem szerette volna, hogy az életéből tipikus hollywoodi történetet csináljanak.

Lelkiismereti okokból

A film ötletét maga a Hetedik Napi Adventista egyház vetette fel, amelynek felekezetéhez Desmond Doss is tartozott, és 14 éves út tartott a megvalósításig. Az adventisták ugyan valóban ellenzik a fegyverhasználatot, de magát a háborút igazságosnak tartották, így számos tagjuk bevonult szolgálni, és ugyanez volt igaz a kvékerekre is. Bár valóban Doss volt az egyetlen, aki a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadva megkapta a Becsület Érdemrendet, volt egy közismert elődje is. Alvin C. York volt a legismertebb első világháborús hős, aki egy maga foglalt egy el dombot, amin 35 német géppuska volt, megölt legalább 28 ellenséges katonát.és foglyul ejtett további 132-öt. ennek fényében talán furcsa, hogy először a szintén mélyen vallásos York sem akart fegyverhez nyúlni, de a parancsnoka mégis rábeszélte.York életéből is film készült, őt Gary Cooper alakította.

A 77-esek

Desmond T. Doss a 77. Gyalogsági Hadosztályban szolgált, amit csak Liberty Hadosztálynak szoktak hívni, mivel a vállapjukon a Szabadság szobor szerepelt, arany színben, kék háttérben. Bár a film azt a benyomást keltheti, hogy a hadosztály Okinawán esett át a tűzkeresztségen, valójában már bevetették őket Guam szigetén, Leytén a Fülöp-szigeteken, és csak ezután harcoltak a filmben bemutatott Hacksaw Ridge-ért folyó csatában – ez egyébként az eredeti cím is. Doss korábban, Leytén már megkapta bátorságáért a rangos Bronz Csillagot, így nem Okinawán bizonyított először. A 77. hadosztály hatalmas veszteségeket szenvedett a háború során, az egyik százada például eredetileg 203 emberből állt, a harcok végére ebből csak 13 maradt. Bár a Csendes-óceáni hadszíntér „sztárjai” a jobban kiképzett és vezetett tengerészgyalogosok voltak, a 77-es kiérdemelték a tiszteletbeli tengerészgyalogos elnevezést. A leghíresebb amerikai haditudósító, Ernie Pyle is a hadosztállyal szolgált, amikor egy japán mesterlövész megölte az Okinawáért folytatott harcok során.

Némi pontatlanság

Bár a film készítői mindent megtettek, hogy minden eseményt úgy ábrázoljanak, ahogy az megtörtént. akadnak szükségszerű és szükségtelen pontatlanságok. Desmond testévre, Hal például nem a seregben, hanem a haditengerészetnél szolgált, szerelme, Dorothy pedig csak évekkel megismerkedésük után lett nővérke – így a megismerkedésük is másként történt. Maga Doss nem a Hacksaw Ridge-ért folytatott harcok során sebesült meg súlyosan és az eset nem napközben történt, hanem hetekkel később, az utolsó japán védvonal, a Shuri hegy elleni éjszakai támadás során, amikor eltalálták a lábát egy gránát szilánkjai, de csak öt órával később találtak rá a bajtársai, ám ekkor egy japán tank támadt rájuk, majd egy mesterlövész golyója szétzúzta a kezét. Élete végéig bicegett és nehezen használta a kezét. A jó megfigyelők számos technikai pontatlanságot figyelhetnek meg – az amerikai katonák két különböző, egymással nem kompatibilis walkie-talkie-n beszélnek, a lángszóróval megégetett japán katonákon pedig néha egész jól látszik az őket a tűztől védő azbeszt ruházat, de az aligha zavarhatja a közönséget, hiszen a premieren kilenc perc 48 másodpercen át tapsoltak, ezt maga Gibson mérte ki stopperen.

 

Színházi előadások az ünnepekre Budapesten
Színházi előadások az ünnepekre Budapesten

2018. december 25 -31. közötti időszakból válogattunk.

Jegyvásárlás