Miféle bolgár zenéről van szó, hol járunk valójában, pislog-e a főhős és hogy kerül képbe a Mátrix? Érdekes, izgalmas és vicces dolgok az eredeti animéről és az új filmről.
Jellemfejlődés
Siró Maszamune 1989-91 között futó mangájának főhőse, Motoko még egy fiatal, bolondos lány volt, aki rengeteget grimaszol. A képregényből készült anime, az 1995-ös Ghost in the Shell - Páncélba zárt szellem viszont már egy érett nőt mutat be, aki mindig komoly marad, szinte nincs is arcjátéka. A rendező, Mamoru Oshii, ugyanis a főhős korával is illusztrálni akarta annak érettségét, azt, mennyi mindenen ment át és persze azt is, milyen hatékony katonája a rendszernek – és nyilván azt is, hogy alapvetően egy robot testről van szó. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a legtöbb anime hőssel ellentétben az Őrnagy nem pislog, legalábbis nagyon ritkán teszi, hogy minél inkább babaszerű legyen. Ebből valamennyit átvett az élőszereplős film is, és Scarlett Johansson szinte szemrebbenés nélkül hozza le a karaktert.
Az a csodás zene
Az eredeti anime zenéje is külön életet élt, hiszen nagyszerű zenészek vettek részt az összerakásában – köztük Brian Eno és Bono a U2-ból -, a nyitódal, a Making of a Cyborg pedig igazi klasszikussá vált. A dalnak furcsa története van, hiszen a dallamot egy bolgár népdalból kölcsönözte a zeneszerző, Kendzsi Kawai, japán hangszereléssel dolgozta át, és ősi hagyományos japán szelleműző szertartási szöveg kíséri. Kawai eredetileg bolgár népdalénekesekkel énekeltette volna fel a dalt, ám azok nem tudtak megbirkózni az ójapán nyelvezettel, és végül igazi japánok daloltak japánul. Az új film saját zenét használ – elhangzik benne például a Depeche Mode Enjoy the Silence-ének feldolgozása, egy Tricky szám, egy Steve Aoki mix és sok más, de a Reawakening című Kawai számot megtartották.
Kifehérítve
Bizonyos körökben jókora felháborodást okozott a tény, hogy a film főszerepére nem ázsiai, hanem fehér bőrű főszereplőt kerestek is találtak – első körben Margot Robbie lett volna az Őrnagy, végül Scarlett Johansson mellett döntöttek. Egy amerikai filmnek persze szíve joga amerikai főszereplővel dolgozni, még akkor is, ha a karakter maga japán és a történet is Japánban játszódik. A főhős nevét mindenesetre megváltoztatták, Motoko Kuszanagi helyett Mira Killiannek hívják – vagy mégsem? Scarlett a haját is feketére festette, nem parókát hord, a stúdió pedig állítólag kipróbált egy olyan szoftvert, amit a Lola VFX, a Benjamin Button különös élete effektjeiért felelős cég fejlesztett ki, és ami ázsiai vonásokat kölcsönzött a nem ázsiai karaktereknek, de amikor meglátták az eredményt, azonnal lemondtak erről a lehetőségről.
De hogy jön ide a Mátrix?
Az 1995-ös anime animációs direktora, Tosihiko Nisikubo igazi fegyverbuzi volt, ráadásul a hitelesség abszolút megszállottja, így aztán a harcjeleneteknél mindig a tökéletességre törekedett. Hosszas előtanulmányokat végzett a tűzfegyverekkel, és a stáb nagy részét magával cipelte Guam szigetére, ahol lőteret rendeztek be maguknak és mindenféle tárgyakra mindenféle főfegyverrel tüzeltek. Itt figyelte meg Nisikubo, hogy bár a fémet érő golyók valóban szikráznak, a kövön vagy betonon ez nem következik be, és ezt kamatoztatta is a különböző harcjeleneteknél. Ez nagyon megtetszett a Wachowski testvéreknek, akik éppen a Mátrix filmtervével házaltak, és a prezentációjukhoz hozzácsapták a Ghost in the Shell releváns jeleneteit is, mondván, ők pont ilyet akarnak, csak élő szereplőkkel. A metróbeli és a piactéri jelenetet majdnem egy az egyben másolták ki az animéből, és sokak szerint Trinity alakját is Motokóról, vagyis azt Őrnagyról koppintották.
Újra együtt
Scarlett Johansson és a hű fegyvertársát és lehetséges szerelmét, Batout alakító dán Pilou Asbaek már korábban is dolgozott együtt, hiszen mindketten szerepeltek Luc Besson bizonyos szempontból hasonló filmjében, a 2014-es Lucyban. Asbæk másokat is jól ismert már, hiszen a Trónok harcában együtt játszott Joseph Naufahuval, aki itt az egyik rendőrparancsnok, és Rila Fukushimával, aki a vörös ruhás gésa. És egyes japán színészek is újra betársultak a produkcióhoz, hiszen ez eredeti 1995-ös anime eredeti szinkronhangjai adják a japán verzióhoz a hangjukat, vagyis az Őrnagy újra Atsuko Tanaka, Akio Ôtsuka pedig megint Batou lehet, bár ez nálunk valószínűleg csak a legnagyobb rajongóknak jelent valamit.
A Marvel sokat segített
Scarlett Johansson két Marvel szuperhősfilm, az Amerika kapitány: Polgárháború (2016) és az Avengers: Infinity War (2018) között forgatta le a Páncélba zárt szellemet, és ennek köszönhetően kiemelkedő fizikai formában volt. Ahogy ő fogalmazott: "Szerencsére volt már egy csomó küzdősportos tréningem és a lőfegyver használati képzésem a Marvel-filmeknek köszönhetően, ami nagyon is kapóra jött, mert ezekből építhettem fel a szerepem testnyelvét. Aztán erre a filmre is sokat készültem, sok mindent át kellett ismételni és sok újat is tanultam, amit korábban még soha, például harcászati elemeket, hogyan kell átkutatni egy épületet és megtisztítani egy helyiséget, azt hogyan bánjak a lehető leghatékonyabban a fegyveremmel.”
A rendező védjegye
Az eredeti animét jegyző rendező, Mamoru Oshii két jellegzetes védjegyéről volt ismert. Az egyik a logó fülű, bánatos képű kopó, a basset hound szerepeltetése, aki/ami az új Páncélba zárt szellemben is többször megjelenik. Egyrészt egy Gabriel névre hallgató kobór kutya, akit Batou etet rendszeresen, másrészt többször is felbukkan a városképet díszítő 3D-s hirdetések között lebegve. A rendező másik specialitását is átvette az új produkció, ez pedig a forgótáras pisztoly, a régi típusú revolver. Bár a játékidő nagy részében modern, spéci fegyverekkel lövöldöznek, a revolver is előkerül. A 9-es részleg parancsnokát alakító színészlegenda, Takeshi Kitano használja egy fontos jelenetben.
Hol is járunk?
Mivel mindenhol japán írás díszeleg, japán arcok mászkálnak mindenhol, japánul beszélnek, azért már az animénél, de az élőszereplős filmnél is mindenki automatikusan azt hiszi, hogy a történet Tokióban játszódik. Pedig dehogy. A japán nagyvárosokhoz jobban értők aztán azzal jöttek, hogy valójában Kobe a helyszín, de ez sem igaz, és végül a rendező árulta el, hogy Hongkong volt számára a kiindulópont, sőt, rengeteg konkrét utca, városrész és tér képét építette bele az animációba – onnan pedig az élőszereplős, 2017-es verzióba. Persze volt erre utaló jel, az anime szereplői állandóan San Miguel sört isznak, amit ugyan eredetileg fülöp-szigeteki márka, de akkora kedvenc lett Hongkongban, hogy már helyileg gyártják.
