9 dolog, amit nem tudtál A nagy Lebowskiról

Hacsak nem vagy Lebowski rajongó! A filmet napra pontosan 20 éve mutatták be a magyar mozikban, és akárcsak mindenhol máshol, nálunk is másnapra kultfilm lett belőle!

Nem is Jeff Brides volt a kiszemelt

Hollywoodban elég ritka dolog, ha egy film megálmodott és valódi szereposztása megegyezik, és az első tervek szerint valaki egész más játszotta volna Jeffrey Lebowskit. És ha ő nemet mond, akkor megint valaki más, és így tovább. A Töki szerepére leginkább az akkor már karrierje végét taposó Marlon Brandót akarták először, de felmerült Robert Duvall, Anthony Hopkins és Gene Hackman neve is. Csakhogy Duvallnak nem tetszett a forgatókönyv, Hopkinst nem érdekelte a szerep, Gene Hackman éppen szabadságot vett ki, és azon gondolkodott, sosem áll többet kamera elé, Marlon Brando pedig gyengülő egészségi állapota miatt nem tudta vállalni a szerepet. Csak ezután jött Jeff Bridges!

Lebowski is magyar?

Bár a név egyértelműen lengyel eredetű, a Töki bizony magyar – vagy legalábbis annak szánták eredetileg. A forgatókönyv első vázlata ugyanis megválaszolta volna a kérdést, rendes munka híján mégis miből él és engedhet meg magának egy lakást a főhős. Az eredeti ötlet szerint Töki a Rubik-kocka feltalálójának örököse és a jogdíjakból él, ám Joel Coen végül kihúzta ezt a részt, mivel úgy gondolta, jobb, ha ezt a vonatkozást inkább homályban hagyják, ráadásul akkor miért olyan csóró? – és az is lehet, hogy valaki szólt neki, hogy Rubik Ernő még él!

A valóságra hajaz

Több karaktert is valós személyek ihlettek, akikkel a Coen fivérek hosszú karrierjük során ismerkedtek meg. Tökit például Jeff Dowd személye ihlette, Waltert pedig John Milius. Jeff Dowd producerrel a Coenék még akkor találkoztak, mikor első filmjükre, a Véresen egyszerűre próbáltak pénzt szerezni. Dowdra beceneve, a Dude még gyerekkorában ragadt rá, szívesen fogyasztotta a Fehér Orosz koktélt, és valóban tagja volt a vietnami háború ellen tiltakozó Seattle-i Heteknek. John Milius rendezőnek olyan filmeket köszönhetünk, mint a Nagy szerda, a Conan, a barbár és a Vörös hajnal, de ő írta többek között a Piszkos Harry és az Apokalipszis, most forgatókönyvét is. Miliusszal, aki radikális nézeteiről, valamint fanatikus fegyverimádatáról volt ismert, a testvérek a Barton Fink forgatása idején találkoztak.

Egy kis film noir

Coenék pályafutásuk során nem először nyúltak kedvenc műfajukhoz, a film noirhoz. Az 1990-es A halál keresztútján Dashiel Hammett Az üvegkulcs című regényén alapul, A nagy Lebowski kapcsán pedig a műfaj másik klasszikus szerzője, Raymond Chandler szolgált inspirációul. A film A hosszú álomra nem csupán az alapkonfliktussal utal - egy dúsgazdag vénember felbérel valakit, hogy találja meg a család eltűnt nőtagját -, de a Chandler-regény egyes szereplői is közvetlenül megfelelnek a film adott karaktereinek: a Tökit felbérelő, tolószékhez kötött családfőtől a végzet asszonyát játszó lányon át a pornográf tartalommal kereskedő üzletemberig.

Ki gurít?

Bár a fél játékidőt a tekepályán tölti, a Tökit egész film alatt egyetlen egyszer sem látjuk gurítani, még az álomjelenetben sem ő gurít, csak rásegít a golyót tartó Maude mozdulatára. Vele ellentétben a Steve Buscemi által játszott Donny nem csak gurít, de az egész film alatt hibátlanokat gurít, kivéve az utolsó alkalommal, mikor az egyik bábu végül állva marad. Donny, akinek a pólóján mindig valaki más kitűzője van, ezután leül a többiek mellé, és hitetlenkedve megrázza a karját; a végtagok zsibbadása a készülő szívroham egyik jele - Donny nem sokkal később infarktust kap.

A hely kötelez

Jeffrey Lebowski villája ismerős lehet, hiszen több filmben is szerepelt már. Ez a ház tűnt fel a Muppetsban, A tökéletes trükkben, a Csúcsformában című filmben és A közösségi háló című filmben is – és további vagy ötven produkcióban, mivel évtizedeken át az Amerikai Filmintézet kezelte az ingatlant, amelyet a város vett meg utolsó tulajdonosától, nehogy lerombolják. A kastélyt egyébként Greystone Mansion néven ismerik, és bár Beverly Hillsben, Kaliforniában található, a Tudor korabeli angol építészetet idézi, és kertjét is az angol tájépítészet stílusjegyei határozzák meg.

De miről szól?

A filmet meglepően sok módon értelmezték a nyilvánvaló film noir hasonlaton túl is. Bár a Coen fivérek szerint a történet nem szól egyébről, mint fura alakok véletlen közjátékáról, született néhány meglepő értelmezés is. Bizonyos elméletek szerint a film a globális kapitalizmus parabolája, mások szerint Albert Camus Közöny című regényének modern feldolgozása, sőt olyan vélemény is akadt, mely szerint Töki a köztünk járó modern Jézust személyesíti meg. Utóbbira leginkább a hasonló frizura és arcszőrzet a bizonyíték.

A zene mindenkié

A filmben három együttes neve is elhangzik, a Creedence Clearwater Revivalé, az Eaglesé és a Metallicáé, az első dicsérőleg, a többi nem annyira. A Töki a rendőrségről hazafelé a taxiban fakad ki, mennyire utálja az Eaglest, majd megemlíti, hogy annak idején a Metallica Speed of Sound elnevezésű turnéján volt roadie, és hogy azok mekkora seggfejek - ilyen turné persze sosem volt. A Metallica kifejezetten büszke volt rá, hogy bekerültek egy Coen-filmbe, sőt, Kirk Hammett, a banda gitárosa még azt is szerette volna, ha az ominózus néhány mondat valahogy a koncertek része legyen.

Vallás lett belőle

2005-ben tényleg egyházat alapítottak, és tökizmusnak, angolul dudeismnak hívják a vallást és a hozzá kapcsolódó filozófiát. Már 450 ezer papja van a világon, Amerikában pedig esküvői ceremóniákat is tarthatnak a tökizmus szellemében – igaz, 10 dollárért két majmot is összeadnak Las Vegasban. Ez tulajdonképpen a taoizmus tovább gondolt verziója, a központi szerepben természetesen Tökivel, mindenki példaképével – és itt jön vissza a már emlegetett Jézus-elmélet!

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu