94 éves Sir David Attenborough, a természetfilmezés atyja

Elképesztő életművet tudhat maga mögött a természetfilmezés megteremtője és örökös újraformálója, aki nem akármilyen családba született. Születésnapjára összeszedtünk egy sor érdekességet róla.

A világ talán legismertebb természettudósa és természetfilmese David Frederick Attenborough néven 1926. május 8-én született Londonban, illusztris családba. Édesapja, Frederick a Leicester-i Egyetem igazgatója volt, és az otthonukban gyakran vendégeskedtek Nobel-díjas fizikusok és biológusok. Bátyja, Richard Attenborough színészként kezdte, majd élete második felében rendezőként is ismert lett: Gandhi (1982) című filmjéért Oscar-díjat is kapott. Öccse, John teljesen más területen vált ismertté, egy ideig a Rolls Royce, majd az Alfa Romeo vezetőségében kapott helyet.

David Attenborough gyerekkori hőse a kanadai Archibald Belaney volt, az egykori prémvadászból lett természetvédő, akit az indiánok Szürke Bagolynak neveztek el, és aki először hívta fel a figyelmet az ember és természet közötti egyensúly felborulására. Belaney 1936-ban Frederick Attenborough meghívására tartott előadást Leicesterben, amin mind David, mind Richard részt vett, és mindkettejükre rendkívül mély benyomást gyakorolt. David saját bevallása szerint ekkor fordult a tudományos ismeretterjesztés felé, Richard pedig évekkel később, 1999-ben Pierce Brosnan főszereplésével Szürke bagoly címmel készített nagyjátékfilmet Belaney életéről.

David Attenborough-nak ugyanakkor másként indult a pályája. Bár természettudományokból diplomázott Cambridge-ben, ahol geológiát és zoológiát tanult, a kötelező katonai szolgálat után egy könyvkiadó gyerekkönyves részlegénél helyezkedett el. Habár a munka egy idő után nagyon untatta, itt tanulta meg, miként kell egy történetet igazán érdekesen elmondani, aminek később nagy hasznát vette mind szerkesztőként, mind műsorvezetőként.

Nem is akart tévés lenni, nem ismerte az új eszközt, nem is volt otthon tévéjük, életében csak egy műsort látott, azt is vendégségben. A BBC-hez jelentkezett rádiósnak, de be sem hívták állásinterjúra, az életrajzát azonban izgalmasnak találták. Hamarosan kapott egy levelet, hogy volna-e kedve kipróbálni a televíziózást. Egy három hetes képzés után teljes állású munkatársa lett a közszolgálati televíziónak, aminek azóta is lelkes híve, elvi alapon is. Bár szeretett volna műsort vezetni, a főnöke szerint túl nagyok voltak a fogai a képernyőhöz, így műsorszerkesztő lett.

Elképesztő pályafutása volt a BBC-nél.  Először az adó nem fikciós szakosztályának lett a producere, ahol számos új műsor fűződött a nevéhez, majd a frissen indult BBC2 programigazgatója lett. Ő indította be a világ első színes műsorszolgáltatását, teljesen átszerkesztve a műsorstruktúrát. Ő adott zöld utat például a Monty Python Repülő Cirkuszának '69-ben, ő vezette be a tévés snookerközvetítéseket, és rendelt egy nagy költségvetésű sorozatot a nyugati kultúra történetéről, hogy megmutassák, mire képes az új technológia. Ez lett a Civilizáció, ahogyan Kenneth Clark látja, amit 2,5 millió brit nézett. Hamarosan mindkét BBC csatorna programigazgatója lett, 1972-ben pedig felmerült a neve a BBC igazgatójaként is, ám ő nem akart ilyen fajta felelősséget vállalni, ami ráadásul lehetetlenné tette volna az ismeretterjesztő műsorok készítését is.

Az általa jegyzett természetfilmekben mindig új technológiákat alkalmaztak és fejlesztettek ki, hogy korábban tévében sosem látott állatokat és természeti jelenségeket mutathassanak be. Gyakorlatilag ő találta fel az ismeretterjesztő film kategóriát, annak elbeszélő szerkezetét, az ahhoz illő kameramunkát, hangosítást, vágást és mindent, ami ehhez kell. Attenborough a nézők szívébe trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak.

Munkássága egyik csúcsa a Bolygónk, a Föld, az első HD-ben forgatott természetfilm, amiben még annak is megtalálta a módját, hogy a növények életét látványosan tálalja a közönség számára. A folytatás, a Bolygónk a Föld II. már Super HD felbontásban készült el, Attenborough pedig egy különös rekordot is tart: miközben az Ausztrália partjainál található Nagy Korallzátonynál forgatott 2015-ben, egy mini tengeralattjáróval 1000 láb, vagyis 305 méter mélységbe ereszkedett le – ekkor 89 éves volt.

A sok ismeretterjesztő műsor forgatása alatt többször is körbejárta a Földet, és valaki kiszámolta, hogy ő a legtöbbet utazott és legnagyobb távolságot bejárt ember a világon – ha nem számítjuk az űrhajósokat. Nem is könnyű vele találkozni. Egyszer az otthonában készített vele interjút a Vogue magazin, mikor megcsörrent a telefonja. Egy hölgy szeretett volna találkozni vele, de nem volt szerencséje. „Nem, áprilisban Thaiföldön leszek … Sajnálom, júniusban a Himalájába megyünk… Nos, augusztusban indulunk az Antarktiszra.”

A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen számos állat- és növényfajt neveztek el róla, összesen nagyjából húszat. Egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi), de van az elnevezettek között lepke, szitakötő, pók, gyík és béka is; a legérdekesebb faj pedig egy dinoszaurusz, a Attenborosaurus conybeari és egy rég kihalt törpe erszényes oroszlán.

2013-ban a Queen gitárosa, Brian May hívta meg alkalmi együttesébe, az Artful Badger & Friendsbe, hogy elkészítsék a Badger Swagger című dalt. A közreműködők között ott volt Slash, a Guns N’ Roses gitárosa, Sonny Green rapper és Shara Nelson, a Massive Attack énekesnője. A dalt az éves borzirtás elleni tiltakozásul készítették: a háziállatokra veszélyes betegségek terjesztésével vádolt borzokból évente több tízezret ölnek meg Angliában – Walesben ugyanezt a problémát oltással oldják meg, olcsóbban és persze humánusabban.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu