A 10 legnépszerűbb összeesküvés-elmélet a valóságban és a filmekben

Elnökgyilkosság, ufók, láthatatlan repülők, droggal kísérletező titkosszolgálatok. Van, amikor a valóság durvább minden összeesküvés-elméletnél.

Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy összeesküvés-elmélet, akkor már látjuk is magunk előtt az alufóliasisakos Joaquin Phoenixt a Jelekből vagy a Kapitóliumot megostromló QAnon Sámánt a híres fotóról. De ahogy az a Mel Gibson-féle Összeesküvés-elméletből is kiderül, az őrültnek hangzó elméletek néha igaznak bizonyulnak, vagy legalábbis van valami alapjuk. Mutatunk 10 olyan filmes konspirációt, amely ebbe a kategóriába tartozik.

A philadelphiai kísérlet

Stewart Raffill filmje, Az idő pallosa az 1984-es Római Filmfesztiválon elnyerte a legjobb sci-fi díját, de valójában nem 100%-ban fikció. A sztori szerint 1943-ban az amerikai tengerészet hadihajóján egy tudós különös kísérleteket folytat. A professzor arra törekszik, hogy láthatatlanná tegye a hajókat a radarok, s így az ellenség számára. A kísérletet siker koronázza, de egy váratlan katasztrófa során a legénység minden tagja elpusztul, kivéve a két főszereplőt, akik a jövőben találják magukat.

A tudós, egy bizonyos dr. Franklin Leno valóban létezett, ahogy a hajó, az U.S.S. Eldridge is. A legenda szerint a kísérletek következtében a tengerészeken mindenféle mellékhatások jelentkeztek a sima tengeri betegségtől a mentális traumákon és a spontán öngyulladáson át a láthatatlanná válásig. Az amerikai haditengerészet természetesen cáfolta a híreszteléseket, amitől csak még jobban terjedni kezdtek az összeesküvés-elméletek. A kormány végül szolgált valamiféle magyarázattal: e szerint a „philadelphiai kísérlet” célja az volt, hogy elrejtsék a hajókat a mágneses torpedók elől.    

A roswelli ufókatasztrófa

Steven Spielberg 1977-ben bemutatott sci-fijében, a Harmadik típusú találkozásokban szokatlan jelenségeket észlelnek egy amerikai kisváros lakói. A tudósok szerint egy földön kívüli, idegen civilizáció küldöttei szeretnék felvenni a kapcsolatot az emberiséggel, amire a Wyomingban lévő, Ördögtorony nevű hatalmas sziklánál kiépített bázison kerülne sor.

A titkos ufókörzet ötletét természetesen minden idők egyik legnépszerűbb összeesküvés-elmélete, a a roswelli ufókatasztrófa adta. 1947 júniusában a Roswell Daily Record című újságban beszámoló jelent meg arról, hogy egy helyi farmer tanyáján egy repülő csészealj maradványait találták meg. A hivatalos amerikai szervek közölték, hogy egy időjárási szonda (meteorológiai ballon) zuhant le, de a szóbeszédet nem tudták leállítani. A következő években megszámlálhatatlanul sok cikk, könyv és dokumentumfilm született az esetről, Roswell pedig zarándokhellyé vált. Az amerikai légierő végül, a korábbi magyarázatait cáfolva, 1994-ben elismerte, hogy a Roswell mellett talált maradványok mégsem egy meteorológiai ballon, hanem a szovjet atomtitkok kikémlelésére szolgáló kémszonda részei voltak.

Men in Black

A Men in Black - Sötét zsaruk sztorija szerint egy titkos szervezet ügynökei éjjel-nappal figyelik a földönkívüliek aktivitását a bolygónkon, és arra is ügyelnek, hogy a lakosság minderről ne szerezhessen tudomást. Barry Sonnenfeld akcióvígjátéka valójában egy létező összeesküvés-elméleten alapul, e szerint az 1950-es évek óta minden egyes ufóészlelés helyszínén megjelennek feketeruhás kormányügynökök, és gondoskodnak a szemtanúk elhallgattatásáról. Albert K. Bender ufológus az 50-es évek közepén azt állította, hogy ezek a fedetten dolgozó ügynökök őt is meglátogatták, és felszólították, hogy ne nyomozzon többet a földönkívüliek ügyében.

Holdraszállás

Az egyik legmakacsabb összeesküvés-elmélet szerint kamu volt az amerikaiak 1969-es holdra szállása, de jobban belegondolva, nem is olyan meglepő, hogy elterjedt ez a teória. A hold meghódítása a hidegháborús űrverseny része volt, így mind az amerikai, mind az orosz félnek lett volna motivációja arra, hogy elhitesse a világgal az elsőségét. Ezekre a mítoszokra alapozva készített 2002-ben William Karel francia rendező egy ál-dokumentumfilmet, amely azt mutatta be, hogy a holdra szállást valójában Stanley Kubrick rendezte meg egy földi stúdióban. Az összeesküvéselmélet-hívők persze azonnal megdönthetetlen bizonyítékként kezdték terjeszteni a szatírának szánt filmet.

Rodney Ascher dokumentumfilmje, A 237-es szoba is érintette a témát. A rendező a Stanley Kubrick-féle Ragyogás kapcsán mutatja be, hogy milyen összeesküvés-elméletek épülnek a film köré, azt sugallva, hogy titkos kódok és rejtett üzenetek vannak elbújtatva benne. Az egyik ilyen rajongói teória szerint Kubrick a Ragyogás segítségével vallott arról, hogy részt vett a holdra szállás meghamisításában.

Gyatlov-rejtély

1959. február 2-án, hajnalban, az Urál északi részén, a Holatcsahl hegy közelében egy egyetemistákból álló kilencfős turistacsoport tagjai szörnyethaltak. A holttesteken talált furcsa külsérelmi nyomok miatt rengeteg elmélet született. Az eset sokak fantáziáját megmozgatta, dokumentumfilmek, regények készültek róla, tévésorozatot és videójátékot is inspirált, sőt 2013-ban egy horrorfeldolgozás is született (Halálhegy - A Dyatlov-rejtély). Renny Harlin filmjében amerikai diákok próbálnak utánajárni a történteknek a helyszínen, de az orosz kormány megpróbálja eltusolni a bizonyítékokat, mert valójában egy titkos szovjet katonai kísérlet következménye a tragédia.

Azóta kiderült (méghozzá a Jégvarázs című filmnek is köszönhetően), hogy a turistacsoport halálát egy lavina okozta.

Az MKUltra agymosása

Van, amikor a valóság durvább minden összeesküvés-elméletnél. 1955 és 1973 között a CIA titkos agykontroll-programot folytatott nemzetbiztonsági és katonai célból. Arra gyanakodtak, hogy a szovjetek a hadifoglyaikat tudatmódosító szerekkel manipulálják, ezért ők sem akartak lemaradni a biokémiai fegyverkezésben. Többek közt az LSD, a heroin és a morfin hatékonyságát tesztelték olyan alanyokon, akik általában nem is tudtak róla, hogy a CIA kísérleti nyúlnak használja őket, de elektrosokkot, kínzást és egyéb pszichológiai módszereket is bevetettek. Nemcsak ügynökök, foglyok vagy katonák voltak az áldozataik, de kórházba került betegek (köztük gyerekek) is, sőt a CIA által működtetett nyilvánosházakból is raboltak el embereket.

Az MKUltra természetesen sok filmest megihletett, de a legátfogóbb képet eddig egy horror, a 2013-as Banshee Chapter adta róla.

A Kennedy-merénylet 

1963-ban ölték meg John F. Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét, de a merénylet máig izgalomban tartja a közvéleményt. Ha van olyan esemény, amellyel kapcsolatban többen hisznek az összeesküvés-elméleteknek, mint a hivatalos verziónak, akkor ez az.  Rengeteg dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, Oliver Stone 180 perces dolgozatánál alaposabb munkát azonban még senki nem végzett. A JFK - A nyitott dossziéba persze bele lehet kötni, mert tele van feltételezésekkel, azt állítja például, hogy Kennedy alelnökének, Lyndon B. Johnsonnak is köze lehetett a merénylethez. A film sikerét ez azonban nem befolyásolta, a nézők mellett a szakma is szerette, a főbb kategóriákban Oscarra jelölték, kettőt  meg is kapott.

A Watergate-botrány

Egyetlen alkalommal fordult csak elő az amerikai politika történetében, hogy egy épp hatalomban lévő elnök lemondjon. Minden egy apró újsághírrel kezdődött: 1972 nyarán a The Washington Post közölte, hogy betörtek a Watergate-ház egyik, irodának használt lakásába, és a kárvallott a Demokrata Párt akkori elnöke. Az ügyet a lap két újságírója, Bob Woodward és Carl Bernstein kezdte felgöngyölíteni. Kiderült, hogy a republikánusok lehallgató-készüléket akartak a demokraták irodájában elhelyezni, amiről Richard Nixon is tudott. Az elnököt sokáig „csak” azzal gyanúsították, hogy megpróbálta fedezni az ügyben érintett legközelebbi munkatársait, évtizedekkel később pedig az is kiderült, hogy Nixon személyesen adott utasítást a Demokrata Párt irodájába való behatolásra.

Woodward és Bernstein Pulitzer-díjat kapott, 1976-ban pedig bemutatták az ügyet feldolgozó Az elnök embereit, főszerepben Robert Redforddal és Dustin Hoffmannal. A négy Oscart begyűjtő filmben természetesen szerepet kapott „Mély Torok” is, a két újságíró titokzatos informátora is, akinek a valódi kiléte egészen 2005-ig rejtve maradt.

A Rainbow Warrior elsüllyesztése

1985 júliusában a Greenpeace környezetvédő csoport hajója Új-Zélandon, Auckland partjainál felrobbant és elsüllyedt. Nem magától: katonai búvárok aknákat helyeztek el rajta, ez persze csak később derült ki, ahogy a megbízó személye is. A Greenpeace aktivistái a Mururoa zátonyhoz akartak eljutni, hogy a megakadályozzák a tervezett francia atomkísérleteket. A François Mitterrand vezette francia kormány a francia hírszerző ügynökséget bízta meg azzal, hogy hárítsa el ezt a fenyegetést, és a védelmi miniszter személyes utasítására a francia titkosszolgálatok vezetője azonnal meg is indította a Opération Satanique műveletet, amelyben egy ember életét vesztette. A két ügynök bűnösnek vallotta magát emberölésben, de a 10 éves börtönbüntetésből csak kettőt kellett letölteniük. A botrány miatt megromlott Franciaország és Új-Zéland viszonya, a Greenpeace pedig végül 8 millió dolláros kártérítésben részesült.

Az összeesküvés történetét filmen 1992-ben dolgozták fel A Rainbow Warrior elsüllyesztése címen, főszerepben Jon Voighttal és Sam Neillel.

William Pitsenbarger kitüntetése

1966 áprilisában a vietnami hadszíntéren egy amerikai gyaloghadosztályt sarokba szorították a vietkong katonák. William Pitsenbarger egészségügyis mentőhelikopteren érkezett a helyszínre, és legalább hatvan embert sikerült kimenekítenie. Amikor a helikoptert találat érte, és vissza kellett vonulnia, Pitsenbarger úgy döntött, marad a katonákkal. A következő négy órában ápolta tovább a sebesülteket, puskát is fogott, amikor kellett, míg egy vietkong mesterlövész golyója nem végzett vele. Bátorságáért felterjesztették a Kongresszusi Becsületrendre, de egy tábornok kezdeményezésére csak a Légierő Nagykeresztjét kaphatta meg. Több mint harminc év múlva vizsgálták csak felül a döntést, de a szülők végül átvehették fiuk nevében a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést.

A tavalyelőtt bemutatott Megkésett kitüntetés azt mutatja be, hogy a Pentagon egyik alkalmazottja miként bukkant rá a posztumusz kitüntetés odaítélését megakadályozó magas szintű összeesküvésre. A 20 millió dollárból elkészített dráma 6 milliós bevételével bukásnak minősül, de egy esélyt megérdemel a film, már csak az erős stáblista miatt is, amelyen olyan nevek szerepelnek, mint Christopher Plummer, Samuel L. Jackson, Ed Harris, Peter Fonda és William Hurt.

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu