A kém, aki dobott engem – 85 százalékban nagyon viccesek a lányok!

Az amerikai kémek újra Budapest utcáin futkároznak, csak most tök amatőr csajokról van szó, akik véletlenül csöppentek az egészbe, és pont ezért viccesek. Az esetek többségében.

Budapesten szeretnek kémsztorikat forgatni. Az egész talán Schwarzeneggerrel és a Vörös zsaruval kezdődött, meg Eddie Murphyvel és az Én, a kémmel, meg Brad Pitt Kémjátszmájával, és azóta is csak jönnek a filmesek, Bruce Willis atlétában, Spielberg meg egy egész terroristavadász szupercsapattal, hogy ez olyan jó kis lepukkant keleti blokkos város, hadd csináljanak már itt valami kémkedős üldözőset. Nemrég járt itt Melissa McCarthy az egyszerűen csak Kém címűre keresztelt vígjátékával, aztán Charlize Theron az Atomszőkével, Jennifer Lawrence a Vörös verébbel, és persze itt volt Mila Kunis és Kate McKinnon is, és most meglátjuk, mire mentek patinás helyszíneinkkel.

Budapest persze most sem feltétlen Budapest, elsősorban Berlin beugrója, de lehet számolni a jól felismerhető helyszíneket és szórakozóhelyeket – ha tudom, hogy a lányok a közeli Szatyor bárban forgatnak, ott dekkoltam volna előtte egy darabig -, és a legfontosabb kérdésre igen a válasz: mint minden nálunk forgatott szuperprodukcióban, itt is feltűnik Árpa Attila egy vicces kis szerepre, mert a filmesek valószínűleg csak azzal a feltétellel dolgozhatnak itt és kapnak adóvisszatérítést, ha őt is beveszik a buliba. És most, hogy tisztáztuk a legfontosabb dolgokat, lássuk, miért rohangál két csaj fel és alá fél Európában, de főleg nálunk! Merthogy Mila Kunis volt pasijáról kiderül, hogy CIA ügynök, és bérgyilkosok üldözik, ezért a lánynak és legjobb barátnőjének, McKinnonnak Bécsbe – majd Prágába, Amszterdamba és egy csomó más helyre – kell utaznia, hogy a megfelelő kezekbe juttassák azt a valamit, amit a pasas rájuk bízott, és amiről ők sem tudják, micsoda.

Filmes szaknyelven ez volna a MacGuffin, valami, ami önmagában tök lényegtelen, lehet egy kiscica, egy titkos notesz vagy ritka bélyeg, de látszólag mégis minden körülötte forog, és ez viszi előre a történetet.  Ami azt is jelenti, hogy maga a sztori majdnem lényegtelen, csak arra szolgál, hogy mozgásban tartsa a főhősöket, akik, a javukra legyen mondva, valóban elképesztő mennyiséget futnak, ugranak, és persze kiabálnak, ami egy női vígjátéknak amúgy is kötelező eleme. És ez a lányokról szól, hiába van mellettük jóképű angol ügynökként Sam Heughan (Outlander – Az idegen) és persze Justin Theroux az expasi spionként. És Mila Kunisnak nagyon jól áll az akció-vígjáték, de ő mindig nagyon szerethető – és sosem rendkívüli, de valószínűleg azért is szeretnek olyan sokan vele dolgozni, mert van egy olyan kedves szomszédlány jellege.

A kém, aki dobott engem egyértelműen a Kunisnál jóval kisebb sztárnak számító, és komikusi körökben ma már megkerülhetetlen Kate McKinnon filmje a lökött barátnőként. Ő fél perc alatt is emlékezetessé tud válni, minden anyaggal képes dolgozni – tessék megnézni a különböző paródiáit a Saturday Night Live műsoraiban -, és nem fogja vissza magát. Ő adja el ezt a filmet, szinte minden poént ő nyúl le, és nem véletlen, hogy Susanna Fogel rendezőnő szabadjára engedte. Amivel csak annyi baj van, hogy néha sok McKinnonból, ami gyakori nála, és ami azért ironikus, mert ezt a történetbe is beleszőtték, mármint azt, hogy sok a karakteréből – ami tulajdonképpen ő maga. De egy mondatban emlékezzünk meg a hősnőink nyomában lihegő tornászlányból lett bérgyilkost alakító ukrán Ivanna Sakhnóról is, akinek szintén komoly szerepe van abban, hogy elég hibbant legyen ez az egész csajos kémkaland.

Értékelés: 7/10