A legtöbb megölt gyermek után nem maradt senki, hogy beszéljen

  • PORT.hu

Egy éve indult az Oscar-díjas Saul fia ihlette emlékprogram.

A Oscar- és Golden Globe-díjas, cannes-i nagydíjas magyar film alkotói a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral együttműködve egy évvel ezelőtt jelentették be a Saul Gyermekei Emlékprogram elindítását. A Saul Gyermekei Emlékprogram célja, hogy összegyűjtse a holokauszt több mint 100 ezer magyar állampolgárságú gyermekáldozatának nevét, felkutassa történetüket és tisztázza sorsukat. Az első évben végzett munkáról az emlékprogram képviselői június 30-án a budapesti Goldmark teremben számoltak be a közönségnek.

Ungvári árvák 1942-ből. Forrás: Saul Gyermekei Emlékprogram

 

Az eseményen részt vett és felszólalt Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője, egyúttal az emlékprogram fővédnöke. Bevezetőjét a gyermekáldozatok összegyűjtött képeinek megrázó erejével kezdte. „Sokan kérdezték már, hogy miért egy fiktív szereplőről írtam forgatókönyvet és készítettem filmet. Az igazi történetek viszont csak akkor maradnak fent, ha van valaki, ha van egy túlélő, aki elmondja őket.

A legtöbb megölt gyermek után azonban nem maradt senki, hogy beszéljen. Helyettük kell elmondani a gyerekek el nem mondott történeteit”

– fogalmazott később az alkotó. „Még a túlélő felnőttek visszaemlékezései is nehéz olvasmányok. A halott gyermekek történetei azonban mindennél felkavaróbbak” – tette hozzá Rajna Gábor, a film egyik producere.

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója elmondta, hogy a múzeum már a holokauszt alatt, 1942-ben megkezdte az áldozatok nevének összegyűjtését. A tavalyi felhívás hatására pedig egy év alatt közel ezer gyermekáldozattal kapcsolatban jelentkeztek náluk: egykori szemtanúk és barátok, túlélők és családtagok juttatták el a meggyilkolt gyermekek történeteit, a megmaradt dokumentumokat, fényképeket.

Kövesi Éva, 1941–1942. Forrás: Saul Gyermekei Emlékprogram

 

Vági Zoltán, a Saul fia és az emlékprogram történész szakértője arról mesélt, hogy ezzel párhuzamosan a hazai és külföldi gyűjteményekben, levéltárakban, emlékhelyeken is kutatnak: összesen százezer magyar csecsemő, bölcsődés, óvodás, kisiskolás és tinédzser után folyik a nyomozás. Az elmúlt évben pedig már több mint tízezer, Magyarországon megölt vagy a náci táborokba deportált áldozattal kapcsolatban találtak dokumentumokat, adatokat. Az emlékprogram ugyanakkor továbbra is várja a magyar gyermekáldozatokkal kapcsolatos információkat, dokumentumokat, fotókat. A gyermekeket a saulgyermekei.hu és a milev.hu honlapokról letölthető adatlapokon lehet bejelenteni.


(via Kubik Elvira Iroda)