A tiltás néha jót tesz! - Újra moziban A tanú

  • Vízer Balázs

Lehetett volna akkora siker Bacsó Péter szatírája, ha rögtön a mozikba kerül? A teljes körűen felújítva újra forgalmazásba kerülő A tanú merészsége miatt tíz évre dobozba került, majd rögtön klasszikus lett.

Azt nyilván mindenki tudja, hogy a Bacsó Péter által 1969-ben rendezett A tanú csak tíz évnyi tiltás után kerülhetett a mozikba, addig mondanivalója miatt a dobozban csücsült, és óriási szerencse, hogy nem semmisítették meg a kópiáit. Azt kevesebben tudják, hogy a film nem félig titokban, a Rendszer tudtán kívül készült, hogy aztán egy illetékes elvtárs a fejéhez kapva kiráncigálja a vetítőgépből: a készülő vígjátéknak ugyanis kitűnő sajtópropagandája volt, a Film Színház Muzsika elismerő hangú, terjedelmes előzeteseket közölt a forgatásról. Aztán kezdődtek a bajok: a forgatást egy ízben le is állították, majd a produkció az akkor nagyon befolyásos Rényi Péter személyében ideológiai konzultánst kapott, az ő javaslatára-kérésére került a történetbe Csetneky, az egykori nyilas, mostani besúgó is.

De ez sem volt elég, és a filmet, bár nem a Kádár-, hanem a Rákosi-rendszerről szól, azonnal betiltották. Tíz évig dobozban volt, és 1979-ben is csak azért mutathatták be, mert külföldön a Betiltott Filmek Fesztiváljára készültek – ahol nagy sikert aratott, és azonnal megvásárolta harminckét ország. 1981-ben még a 24. cannes-i filmfesztiválon is szerepelt, bár nem versenyfilmként, de elnyerte az Ökumenikus zsűri díját. A tanú hamar kultuszfilmmé vált: a első hazai legális vetítések egyike az 1977-es Bacsó-vígjátékszemle keretében zajlott, a József körút 63. szám alatti Bányász moziban. 1979. június 6-ától a Nagymező utcai Tinódiban vetítették hosszú hetekig, hónapokig. Sokan úgy figyeltek fel a filmre, hogy a Pesti Műsort lapozgatva észrevették a prolongált hetek feltűnően nagy számát – végül összesen 31 hétig futott itt a film. A tanú 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. A folytatása 1994-ben készült el Megint tanú címmel, de a kultuszfilmmé lett első rész sikerét ez már nem érte el.

A személyi kultusz idején az irreális tervgazdaság, majd kirakatperek idején folyton bajba kerülő, naiv hithű kommunista Pelikán József (Kállai Ferenc) története számos valódi karakterre épült. Bástya elvtárs figurája például a Rákosi Mátyás után személyi kultusszal övezett második idol, a korabeli honvédelmi miniszter, Farkas Mihály hadseregtábornok alakja – ez volt egyébként Both Béla első filmszerepe. Dániel Zoltán alakja utalás Rajk Lászlóra is, a modell azonban a Horthy, Rákosi és Kádár idejében is bebörtönzött Újhelyi Szilárd – a forgatás időpontjában a rendező filmgyári főnöke – volt. Dánielt egyébként a kor egyik legnagyobb magyar rendezője, Fábri Zoltán alakítja – és a rossz nyelvek szerint Fábri volt a film tényleges rendezője, de legalábbis a fontos jelenetek nagy része az ő keze nyomát viseli. A ruhaipari szakértelmét is megcsillantó Virág elvtárs - a fantasztikus Őze Lajos -, a szabóból ÁVH-vezérré emelkedett Péter Gábor megtestesítője.

Vagyis A tanú nem csak a valaha készült egyik legjobb magyar vígjáték, de tökéletes politikai szatíra a változó időkről, de mindig ugyanolyannak megmaradó emberekről. A magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja 2017-ben indult a Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívumban. Az ambiciózus, hosszú távra tervezett program keretében 20 hónap alatt eddig 31 játékfilm restaurálása zárult le. A film november 8-tól kerül újra országosan a mozikba.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu