Az év 5 legjobb magyar filmje

  • Vízer Balázs

Az év végi összegzésben a magyar filmeknek is helye van, és összeszedtük a szerintünk legjobbakat, családit, kosztümöst, bűnöst, fekete-fehéret és megtörtént események alapján készültet. Utóbbiból többet is.

5. A hentes, a kurva és a félszemű

„Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának feje, keze, lába.” – szólt a népszerű, morbid kuplédal, amely az 1920-as évek egyik legvéresebb gyilkosságát énekelte meg. Az eset amúgy Budán történt, nem vidéken, ahol Szász János filmje játszódik, Léderer Gusztáv pedig aktív, állományban lévő csendőrtiszt volt, megvolt mindkét szeme, nem úgy, mint Nagy Zsoltnak itt, és bár jól élt, feleségét áruba bocsátotta üzlettársának, a gazdag Kodelkának (Hegedűs D. Géza), aki bizonyos összegért hálhatott vele hetente egyszer, de a házaspárnak több pénz kellett. Szász Jánosnak természetesen joga van ahhoz, hogy mindezt – megtartva a valódi nevek zömét – kissé átírja, a saját verziójában mutassa be, amely nem csak konkrétan, de átvitt értelemben is fekete-fehérben ábrázolja a történteket. Amivel nincs is semmi baj. Gryllus Dorka pedig rég volt ilyen jó, mint a két férfi számára csak fizetőeszköznek tekintett asszony.

A filmről írt kritikánkat ITT olvashatod el!

4. Lajkó - Cigány az űrben

Nem Gagarin volt az első a világűrben, és nem Farkas Bertalan volt ott az első magyar, ezt jobb, ha az eszünkbe véssük! Mert 1957 elején a Nagy Szovjetunió úgy dönt, hogy baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben. Karmazsin Jenő elvtárs, a Kunmadarasi Vörösiszap Termelőszövetkezet elnöke tudja is, ki lehetne a legmegfelelőbb jelölt a nagy utazásra: Serbán Lajos, azaz Lajkó, ahogy mindenki hívja a cigány fiút, már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz. Csakhogy hősünknek az út előtt részt kell vennie a frissen épült Bajkonúr űrállomáson egy furcsa kiképzésen. Lengyel Balázs a retróérzésen túl elsősorban a címszerepet játszó Keresztes Tamás tökéletesen ösztönös börleszk játékára épül, akinek olyan arca van, hogy azzal mindent el lehet mesélni.

A filmről írt kritikánkat ITT olvashatod el!

3. Genezis

Bogdán Árpád a gyalázatos romagyilkosságok történetét meséli el – meg nem is. Mert a Genezis gyilkosságsorozat kapcsán az újjászületésről az áldozatvállalásról és persze a szenvedésről is szól, történetének középpontjában pedig egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja, de egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről. És lehet, hogy a rendező nem ugyanolyan jól mozgatja a különböző szálakat, de mindegyiken érződik az elbeszélés ereje, indulata és őszintesége.

A filmről írt kritikánkat ITT olvashatod el!

2. Napszállta

A magyar kritikusokat rég osztotta meg annyira alkotás, mint az Oscar-díjas Nemes Jeles László – vagy csak Nemes László?  - új filmje, a rendező második egészestés munkája. Merthogy sokan, köztük mi is, felróttuk a történet (szándékos) vázlatosságát, azt, miért jár oly sokáig egy helyben hősnője, miért csak darabokban, töredékekben kap a néző információt bármiről is, és miért nem érteni azt, mit beszélnek a szereplők érthetetlenül. Azt viszont nehéz elvitatni, hogy fontos és rengeteg gonddal, munkával és figyelemmel elkészített alkotásról van szó, amely az utolsó békeévben, 1913 nyarán játszódik, Budapesten, hőse pedig a kalaposlány, Leiter Írisz, aki abba a kalapszalonba tér vissza, ami egykor a családjáé volt. És van egy sosem látott bátyja. Vagy nincs. Vagy ő maga a bátty, nem is tudom, mert a mű annyi értelmezési lehetőséget kínál, de a lényeg a látvány, az atmoszféra és Jakab Juli (Senki szigete) hipnotikus jelenléte.

A filmről írt kritikánkat ITT olvashatod el!

1. Egy nap

Két Zsófia, a rendező Szilágyi Zsófia és a főszereplő Szamosi Zsófia jegyzi az év legjobb magyar filmjét, igaz, utóbbit a történetben Annának hívják. Aki 40 körül van, nyelvtanár ,és egész nap rohan. Van három gyereke, férje, munkája, anyagi szorongása. A pénzük fillérre, a napjaik percekre vannak beosztva. Anna odaér, megígér, elintéz, elhoz, fejben tart, órát tart. Anna nem éri utol a férjét. Szeretne beszélni vele. Úgy érzi, muszáj lenne. Úgy érzi, elveszti őt. És úgy érzi, nem térhet ki a mindig soron következő feladat elől, és aki úgy érzi, hogy valaki közben cserbenhagyja. És bár van valódi családi dráma, de nincs is igazán szükség rá, az Egy nap arról szól, ami a címe, egy lélekőrlő napról a sok közül, amibe bele lehet szürkülni, ami örök fáradtsággal, tompasággal, fásultsággal jár – ami valahol rosszabb is, mint a nagy dráma.

A filmről írt kritikánkat ITT olvashatod el!

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu