89 éves korában meghalt Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész.
89 éves korában meghalt Mécs Károly, a nemzet művésze. A Kossuth-nagydíjas, Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész 2021 őszén vonult vissza a színpad világától, abban az évben, amikor megkapta második Kossuth-díját.
Mécs Károly 1936. január 10-én született Budapesten. Édesanyja tanárnő volt, édesapja a János Kórház főkönyvelője, gazdasági ügyekért felelt. Gyerekként, a szünidők alatt sok időt töltött a kórházban, de az orvosi egyetemre nem vették fel. A tervezőmérnöki pálya is vonzotta, de mérnök se lett belőle. Viszont minden olyan munkát elvállalt, ahol a grafikai készségre szükség volt, így került a Laboratóriumi Felszerelések Gyárának Tömő utcai kísérleti üzemébe is, de már ekkor készült a színészi pályára. Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját látogatta, majd 1961-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Innentől kezdve a színház volt az élete: Nemzeti Színház, Petőfi Színház, Szegedi Nemzeti Színház, Thália Színház, Művész Színház, Budaörsi Játékszín, Karinthy Színház, Szigligeti Színház, Magyar Állami Operaház. Mivel a német nyelvet irodalmi szinten bírta, kilenc éven át a Deutsche Bühne Ungarn (Szekszárdi Német Színház) vezető színésze is volt.
Jellegzetes orgánuma és kiállása miatt a kamera különösen szerette Mécs Károlyt. Gertler Viktor híres, 1960-ban bemutatott filmjével lett igazán ismert, Noszty Ferit alakította A Noszty fiú esete Tóth Marival című, Mikszáth Kálmán művéből készült szatírában. Az igazi áttörést azonban az öt évvel később bemutatott A kőszívű ember fiai fiai című kétrészes film (rendező: Várkonyi Zoltán) hozta meg számára. Baradlay Richárd megformálása miatt sokan ma is a leghuszárabb magyar színészként emlékeznek rá – bár Sára Sándor 1978-ban bemutatott 80 huszár című filmjében pont egy osztrák tisztet alakított.
Már 1958-tól szerepelt a Nemzeti Színházban, 1960-tól a Petőfi Színházban, 1961–1963 között pedig a Szegedi Nemzeti Színházban játszott, ahova Szendrő József szerződtette. 1963-tól 1996-ig Thália/Arizona Színház és a Művész Színház tagja volt, majd kilenc évig a szekszárdi német színház vezető színésze. Évekig volt a Budaörsi Játékszín társulatának tagja, ahol rendezőként is kipróbálhatta magát több alkalommal, emellett a Karinthy Színházban, a Nemzeti Színházban, valamint a szolnoki Szigligeti Színházban is többször volt meghívott előadó, de a Magyar Állami Operaházban is játszott.
2016-ban a nemzet művészei közé választották a 2015-ben elhunyt Sinkó László helyére.2021 szeptemberében bejelentette a visszavonulását. A döntését azzal indokolta, hogy szeretné nyugalomban élni élete hátralévő részét.
Borítókép: Fortepan/Szalay Zoltán
