Éljen a dicsőséges orosz légierő!

Az oroszok Mission Sky címmel olyan propagandafilmet csináltak a szíriai háborúból, hogy csak na, bár kissé ironikus, hogy erre pont egy olyan eseményt használtak fel, amiből rosszul jöttek ki.

Oroszország 2015-ben döntött úgy, hogy aktívan beavatkoznak a szíriai polgárháborúba, ezzel megmentve Bassár el-Aszad elnököt, akit eddig is bőven támogattak fegyverrel, haditechnikával és pénzzel. A beavatkozás ürügye a terrorizmus elleni harc volt, és a konfliktusban valóban részt vett a radikális Iszlám Állam is és más, valódi terrorista csoportok, de a valódi cél az amerikai és török befolyás visszaszorítása volt a térségben – és egyesek szerint egy, Szíriából Európába vezető gázvezeték megépítésének megakadályozása. Az oroszok elsősorban a légierőre támaszkodtak, bár a különleges egységeket is bevetették, és a Khmeimim légitámaszpontról rendszeresen bombázták a mérsékelt ellenzék által felügyelt területeket is, becslések szerint 40.000 civil halálát okozva, a konfliktus azonban nem ért véget.

Hogy ezen mit kell ünnepelni, azt nem teljesen értjük, de az oroszok mégis úgy döntöttek, készítenek egy erősen propaganda ízű háborús filmet arról, hogyan nyújtottak kezet a szír népnek, és ezért milyen áldozatot hoztak a hős orosz pilóták. A film angol címe Mission Sky, bár van, ahol csak Sky-ként szerepel, és 2021. november 18-án kerül az orosz mozikba – a nemzetközi forgalmazásra nem tennénk fel nagyobb összeget, de VODF platformokon biztosan elérhető lesz -, és nemrég jött ki az előzetese. A film alapjául egy akkor nagy vihart kavart incidens szolgál: 2015 novemberében a török légierő egy F-16-os vadászgépe lelőtt egy, a török légteret megsértő, a figyelmeztetésekre fittyet hányó Szu-24-es orosz harci repülőt. A két pilóta katapultált, de az egyiküket megölték a törökökkel szövetséges türkmén milíciák, akiket az orosz gépek korábban bombáztak. A két ország között pattanásig nőtt a feszültség, és elképesztő orosz erőfitogtatás után Erdogan kormánya meghátrált.

Filmünkben a neveket megváltoztatták, a megölt Oleg Peskovból Sosnyikov ezredes lett a navigátor Konsztantyin Murahtin pedig Muravjov százados lett, és nyilván a szövegkörnyezet is megváltozott, az orosz gépek egy lecsapni készülő terroristát akarnak kiiktatni, majd olyan mentőakciót szerveznek, hogy azt még Chuck Norris is megirigyelné. Ennek szépen meg is ágyaznak, megismerjük a későbbi áldozat magánéletét, megtudjuk, hogy a polgári repülésben akart elhelyezkedni, de amikor hívta a haza, nem tudott nemet mondani. Látjuk, milyen remek bajtárs volt, és azt is, mennyire szerette a családját és a repülést. Nagyszerű ember volt, egy igazi orosz hős, nem úgy, mint ellenfeleik. Az egész egyébként technikailag profin van összerakva, és bár kissé zavaró a hidegháborút idéző hazafias nyelvezet, a Mission Sky a jelek szerint nem sokban fog különbözni az átlagos amerikai kommandós filmektől, amelyekből az elmúlt években több tucatnyi született, és nyilván azoknak is volt némi propagandaértéke.  

Igaz, Amerika már kivonult a térségből, maradtak az oroszok és a mellettük egyre nagyobb teret nyerő irániak. Mert arra nagyon kíváncsi lennék, hogy benne lesz-e a filmben, hogy az életben maradt pilóta kimentését Kászem Szolejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének tábornoka hajtotta végre – van is az előzetesben egy karakter, aki nagyon hasonlít az azóta amerikai dróntámadásban megölt Szolejmánira.  A filmet Igor Kopylov rendezte, aki otthon van a műfajban, hiszen Rzhev címmel már készített II. világháborús filmet, a hős pilótát a sztárnak számító Igor Petrenko játssza, mellette pedig feltűnik Ivan Batarev, Sergey Gubanov és Maria Mironova is.