Ettől rémült halálra gyerekként Tarantino

Vajon melyik film rémisztette meg annyira a kis Quentint, hogy azóta is emlegeti? Vagy lehet, hogy nem is filmről van szó?

Nemrégiben folytatódott második évadával az AMC csatornán az Eli Roth – A horror története című dokusorozat, amelynek egyik epizódjában Tarantino is nyilatkozik, és ezt promotálandó a mester egy PaleyFest NY nevű eseményen válaszolt néhány izgalmas vonatkozó kérdésre. Amikor azt kérdezték tőle, mi volt az, amitől gyerekként a leginkább félt, a direktor azt felelte, hogy a valóság bármelyik filmnél vagy szériánál sokkal jobban ráhozta a frászt.


A legnagyobb hatást az egyik helyi (Los Angeles-i) hírcsatorna éjfél után közzétett felhívásai tették rá. „Rendőrségi híreket sugároztak, és az egyik valahogy így szólt: »Ezek a körözött bűnözők szabadon kószálnak a városunkban, nem látta valamelyiket?« És akkor mutattak egy rendőrségi fotót valami gonosztevőről, és el is mesélték a rémtetteit. »A környéken mászkál, de ha látják, eszükbe se jusson közelíteni hozzá! Értesítsék a helyi hatóságokat!«

Olyan öt vagy hatéves lehettem, és az éjszaka hátralévő részében attól rettegtem, hogy ez a fickó betör a házunkba és megöli az egész családot.

Semmi sem ijesztett meg jobban, mint ez és a hasonló dolgok, amiket a híradóban láttam és hallottam. Közvetlenül a Manson család ténykedése előtt például volt egy másik sorozatgyilkos Los Angeles környékén, aki egy kalapáccsal gyilkolt. Hát az a fickó is a frászt hozta rám!” – számolt be hányattatásairól QT.


Ez azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben a horrorfilmek nem rázták volna meg a fiatal Tarantinót. Kamaszkorában például Dario Argento 1975-ös giallo klasszikusa, a Mélyvörös ijesztette halálra, amit 14–15 éves korában látott. „Egyedül mentem el a moziba megnézni, és ez még jóval azelőtt volt, hogy tudtam volna, ki az a Dario Argento. Még azt sem tudtam, hogy ez egy olasz film. Szóval odamentem, és láttam ezeket a borzalmas gyilkosságokat, szép sorban, egymás után, a legtisztább szadizmussal elkövetve.

És nemcsak a vér mennyisége volt elképesztő, de ez volt a leghangosabb kísérőzene, amit valaha is moziban hallottam: majdnem levitte a fejemet. Az egyik nőt meg halálra forrázták!

»Ez a film aztán tényleg kemény cucc«, gondoltam akkor magamban. De szenzációs volt, abszolút felvillanyozó élmény” – mesélte Tarantino, aki korábban egyébként azt is felvetette, hogy sokat emlegetett utolsó, azaz tizedik nagyjátékfilmje lehet, hogy egy horrorfilm lesz. De hát ezzel úgy vagyunk, hogy hisszük, ha látjuk, hiszen a rendező ezzel kapcsolatban annyifélét nyilatkozik, ahányszor megkérdezik róla.


(via IndieWire)