Ezekből a filmekből nyúlta Tarantino a Kill Billt

2003. október 10-én mutatták be hivatalosan az amerikai mozik QT egyik legjobb alkotását, a (csak technikailag kétrészes) Kill Billt. Az évforduló örömére összeválogattuk a film legfontosabb forrásműveit.

Lady Snowblood (1973)

Tarantino a Kill Billhez a legtöbbet egyértelműen ebből a japán bosszúfilmből merítette. A cselekmény vázát is innen vette át, hiszen a Lady Snowblood szintén egy nő története, aki szisztematikusan, több emberen is véres bosszút áll. Innen származik továbbá az animációs betét ötlete, a film fejezetekre bontása, az O-Ren Ishiivel való leszámolás a hófödte kertben, az a rész, amikor Bill bérgyilkoscsapatának tagjai fölülről néznek le áldozatukra (azaz a Menyasszonyra) vagy a japán mű főszereplője, Kadzsi Meiko által előadott Shura no Hana című dal, ami fontos része a Kill Bill soundtrackjének is. De az O-Ren által Matsumoto szemébe vágott mondatok is („Nézz rám, Matsumoto, nézd meg jól az arcomat. … Ismerősnek tűnök? Emlékeztetlek valakire, akit meggyilkoltál?”) a Lady Snowblood egyik híres sorának a parafrázisai.


A testőr (1961)

Ebben a cikkünkben már részletesen írtunk róla, milyen nagy hatással volt Kuroszava Akira japán rendezőzseni a nyugati filmművészetre. A testőr című 1961-es munkáját pedig Sergio Leonén (lásd az Egy maréknyi dollárért című spagettiwesternt) és Walter Hillen (lásd Az utolsó emberig című gengszterfilmet) kívül QT is felhasználta a Kill Billben; egészen pontosan abban a jelenetben, amikor a Menyasszony a Kék Levelek Háza nevű étteremben elkezdi aprítani az Őrült 88 tagjait, majd az egyik kevésbé bátor férfinak először csak apróra vágja a kardját, majd fogja, elfenekeli és hazaküldi a mamájához. Az egyre kisebb méretűvé zsugorodó penge és a fenekelés poénja természetesen nem, de az ellenfél komikus rettegése és a „menj haza a mamádhoz” mondat A testőrből lett átvéve.





Annie Hall (1977)

Tarantino érdeklődése köztudottan igen sokrétű, így nemcsak vériszamos szamurájfilmekből, hanem Woody Allen romkomklasszikusából is idézett a Kill Bill második részében. A Kill Bill 1-ben ugyanis nem derült ki, hogy hívják a főhősnőt: folyamatosan csak Menyasszonyként emlegették, illetve konkrétan

ki lett sípolva,

amikor valaki mégis kimondta a nevét (a kisípolás gesztusát egyébként QT Jean-Luc Godard Made in U.S.A.-jéből vette, ahol hangos telefoncsörgés hallható, amikor elhangzik az egyik karakter vezetékneve).

Forrás: Best Hollywood / InterCom


A Kill Bill 2-ben az alkotó igen szellemesen hozta tudtunkra, hogy hívják a Menyasszonyt: kapunk egy bevágást egy osztályteremről, ahol a tanítónő névsorolvasást tart, és amikor Beatrix Kiddo nevéhez ér, az Uma Thurman által megformált felnőtt főhőst láthatjuk az iskolapadban jelentkezni.

A mozzanat az Annie Hallnak azt a híres jelenetét idézi, amikor a gonosz tanárnő megszégyeníti és kihívja a gyermek Alvy Singert, majd egyszer csak a felnőtt férfit (azaz Woody Allent) látjuk magyarázkodni a kisfiú helyett.

Star Trek 2. – Khan haragja (1982)

A Kill Bill legelején látható mottó szerint

„A bosszú hidegen tálalva a legjobb”.

Mivel a feliratban QT azt is feltüntette, hogy ez egy régi klingon közmondás, nem csinált nagy titkot belőle, hogy ezúttal a Star Trek-univerzumból idézett. (Tarantino nagy Star Trek-rajongó; egy ideig úgy volt, rendez is egy, a franchise-ba tartozó filmet.) A szóban forgó sor egész pontosan a sokak által a legjobb Star Trek-filmnek tartott Star Trek 2. – Khan haragjából származik. Maga a főgonosz, a Ricardo Montalban által megformált Khan Noonien Singh mondja el, aki egyébként még azt is hozzáteszi, hogy „és az űrben nagyon hideg van” – de értelemszerűen a Kill Billből ez a rész kimaradt.


Aranypolgár (1941)

Nem az Annie Hall a legnagyobb filmklasszikus, amihez Tarantino a Kill Bill készítésekor nyúlt: a filmtörténelem egyik legnagyobb hatású alkotásából sem volt rest idézni. Orson Welles remekművének jelentőségéről és vívmányairól mi is írtunk korábban;

QT pedig egy, a film elejéről származó ikonikus mozzanatot használt fel abban a jelenetben, amikor a kómában fekvő Menyasszonyt, pontosabban a kórházi szoba ablakából érkező ellenfény miatt csak a sziluettjét láthatjuk.

Az Aranypolgárban ugyanígy jelenik meg a címszereplő Charles Foster Kane, ahogy halála után az ápolónő letakarja egy lepedővel.

Forrás: Best Hollywood / Örökmozgó


Halálos játszma (1978)

Bruce Lee emelte a harcművészetet igazi, rangos filmes műfajjá, így nem csoda, hogy QT megkerülhetetlennek érezte a maga harcművészeti filmje leforgatásakor. A legegyértelműbb idézet a kungfumester utolsó, befejezetlen formában fennmaradt akciófilmjéből, a Halálos játszmából származik: innen vette Tarantino az Uma Thurman karaktere által viselt, az oldalán fekete csíkkal ellátott sárga kezeslábast, amiről ma már lehetetlen eldönteni, a színésznőn vagy Lee-n számít ikonikusabb öltözéknek. De a rendező nem csak a Halálos játszmából merített: az a rész, amikor az Őrült 88 tagjai körbeveszik a Menyasszonyt, Bruce Lee egyik leghíresebb munkájából, a Tomboló ökölből lett átemelve.

Forrás: Best Hollywood / Concord Productions Inc. / Golden Harvest Company / Sunset Boulevard / Corbis via Getty Images


Ponyvaregény (1994)

Quentin Tarantino volt olyan pofátlan, hogy saját magát is megidézte, hiszen tény és való, hogy a Kill Bill forgatásának idejére a Ponyvaregény kultfilmmé, mára pedig egyértelműen klasszikussá vált. A film egyik legjópofább megoldása, hogy amikor Vincent Vega a Jack Rabbit Slim’s nevű dinerbe fuvarozza főnöke feleségét, Mia Wallace-t, és fitymálni kezdi az éttermet, a szintén Thurman által megformált nő azt mondja neki, hogy

ne legyen már ilyen – majd rajzol egy négyzetet a levegőbe, és ezt valóban láthatóan ki is rajzolták az alkotók (a figura ezzel arra utal, hogy Vincent sótlan, unalmas, az angolszász szlengben ugyanis ezt jelenti a ’square’).





Amikor a Menyasszony bosszúhadjárata első célpontjával, Vernita Greennel beszélget a nő konyhájában, a színésznő ugyanezt a mozdulatot teszi – csak ezúttal a ’fair and square’ kifejezésre utalnak vele, ami azt jelenti, hogy korrekt, igazságos (Thurman karaktere azt magyarázza, hogy akkor lennének egálban Vernitával, ha nemcsak őt ölné meg, hanem a férjét és a kislányát is, hiszen ő és társai annak idején ugyanezt tették vele). A slusszpoén egyébként az, hogy a szóban forgó mozdulatot és a négyzet kirajzolását QT már a Ponyvaregény idején is vette valahonnan:

eredetileg a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki című hatvanas évekbeli rajzfilm egyik epizódjában szerepelt;

abban, amikor Frédi Hi-Fye néven együttest alapít, és népszerűvé válik a Bedrock-beli tinédzserek körében, Vilma és Irma pedig – akiket mindez nagyon idegesít – úgy beszélik le a kőkorszaki kamaszokat az irritálóan zajos zenéről, hogy elterjesztik a körükben, hogy a Hi-Fye már nem menő.


Cikkünk címének van egy láthatatlan zárójeles része, miszerint (Többek közt) ezekből a filmekből nyúlta Tarantino a Kill Billt – hiszen az általunk felsorolt referenciák csupán szerény válogatást jelentenek. Aki még többre kíváncsi, annak a Vanity Fair által összeállított videót ajánljuk (ők 58 forrásművet gyűjtöttek össze, csak a Kill Bill 1-ből), illetve nagyon profi munka Kirby Ferguson Everything Is A Remix-sorozatának vonatkozó része is. De a Vanity Fair-féle 58 találat is csak távolról közelíti az összeset, hiszen az IMDb felhasználói például nem kevesebb mint 143 filmes utalás szedtek össze – és ki tudja (talán csak maga Quentin Tarantino, vagy még ő se), hogy mi lehet a teljes igazság?


(via ScreenRant)