TOP10 BRAND
1
BLIKK 1 006 128 RU
2
24 865 300 RU
3
INDEX 839 120 RU
4
ORIGO 778 668 RU
5
IDOKEP 742 968 RU
6
BORSONLINE 633 556 RU
7
PROMOTIONS 549 236 RU
8
TELEX 546 584 RU
9
NLC 486 404 RU
10
RIPOST 480 352 RU
1
BLIKK 1 006 128 RU
2
24 865 300 RU
3
INDEX 839 120 RU
4
ORIGO 778 668 RU
5
IDOKEP 742 968 RU
6
BORSONLINE 633 556 RU
7
PROMOTIONS 549 236 RU
8
TELEX 546 584 RU
9
NLC 486 404 RU
10
RIPOST 480 352 RU

Ezeket a magyar filmeket szeretitek a legjobban

Az idei évtől kezdve április 30-án ünnepeljük A Magyar Film Napját. Ennek kapcsán megnéztük a port.hu TOP100-as listáján, hogy olvasóink melyik magyar filmeket szeretik a legjobban. Az impozáns listába, olyan címek közé, mint A remény rabjai, a Forrest Gump vagy az Életrevalók, négy hazai alkotás is bekerült.

Ahogy arról korábban már írtunk, a Filmalap kezdeményezésére az első magyar film, az 1901-ben bemutatott A táncz premierjének évfordulóján, azaz április 30-án ezentúl minden évben országszerte tiszteleghetünk a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt. A port.hu úgy csatlakozik az ünnepléshez, hogy kiválogattuk a felhasználói szavazatok alapján kialakult TOP100 filmes listánk hazai helyezettjeit, és megnéztük, miért kedvelik olvasóink annyira a szóban forgó magyar filmet. Lássuk tehát, melyik magyar filmeket szeretitek a legjobban!

A tanú (1969)

A magyar filmekre szavazó olvasóinknak nagyon jó az ízlésük, hiszen az előkelő 17. helyre az egyik (ha nem a) legjobb magyar filmszatírát szavazták be. (10-ből) 8,8 pontjával Bacsó Péter klasszikusa olyan külföldi filmeket előzött meg, mint A rettenthetetlen, a Bűnvadászok, a Volt egyszer egy Vadnyugat vagy a Holt költők társasága.

De beszéljenek maguk az olvasók, miért is szeretik annyira Pelikán elvtárs kalandjait a szocialista szellem vasútján (és azon túl)! „Nem hiszem, hogy annál többet el lehet mondani erről a filmről,

mint hogy MINDEN EGYES MONDATÁBÓL SZÁLLÓIGE LETT”

– írta efes nevű felhasználónk még 2008. január 6-án.

Sokan vélik úgy, hogy A tanú nemes egyszerűséggel a legjobb magyar film, mindenkinél ékesebben azonban ezt Wilde fogalmazta meg 2010. július 12-én. „Mit lehetne ideírni? Azt, hogy a színészek játéka tökéletes? Hogy annyit nevetünk rajta, mint kevés más mozin, ugyanakkor érezzük bizony a kor komor mondanivalóját? Hogy időtlen? Hogy zseniális? Hogy… Á, dehogy!

Elég annyi, hogy köszönet mindenkinek, aki ezt a filmes csodát megalkotta!”

– fogalmazott olvasónk.

De a magyar filmrajongók a 2010-es évek végén sem fordultak el kedvencüktől, hiszen szűk másfél éve is lelkesen kommenteltek a film adatlapján. Szerencsére A tanút A Magyar Film Napján is újranézhetjük, hiszen a Kino Cafe mozi és a Premier Kultcafé is műsorra tűzte április 30-án.

Indul a bakterház (1979)

Az imádni való rosszcsont, Regős Bendegúz történetét 8,7 ponttal a 45. helyre juttatták el olvasóink. A tanúhoz hasonlóan Mihályfy Sándor tévéfilmjét is sokan emlegetik kedvencükként („Kedvenc magyar filmem, láttam vagy ötvenszer”), de egyesek odáig mennek, hogy igazi mesterműnek tartják. Természetesen a legtöbben a mű humorát emelik ki. „Én is imádom az Indul a bakterházat,

amikor először láttam, jaj, mennyit röhögtem, még az ágyból is kiestem... :)

Haumann Péter nagyon jó volt lókupecként. :D” – írta norton15 2008. április 26-án.

Többen egyszerűen beidézik a film zseniális aranyköpéseit, az „oszt kendnek is sűrű a levesé?”-től kezdve a „büdös banyá”-n át a „hogy az ördög pörkölje meg a süket disznaját!-”-ig. Semprini nevű olvasónk pedig 2007. július 16-án komplett elemzést nyújtott erről a „tökéletes magyar kultuszfilmről”.

„A készítése óta eltelt 28 év alatt semmit nem vesztett varázsából, frissességéből, humorából. Bármikor újra meg lehet nézni, generációk nőttek fel rajta. (…)

Olvasztó Imre nem lett sokat foglalkoztatott gyereksztár, de ezzel az egy filmmel is a magyar filmtörténet része lett. De valamennyi karakter zseniálisan ki van találva, és mindegyik a legrátermettebb színészre lett kiosztva. (…)

Bár a baktert eredetileg Bencze Ferenc játszotta volna, Koltai Róbert remek választás lett a helyére, de Horváth Teri is élete egyik nagy alakítását nyújtja, nemkülönben az epizodisták, akik itt mind-mind egyenrangúak a főszereplőkkel (…) – a nyúlfarknyi szerepekben is színészlegendákat láthatunk. Nincs ehhez fogható magyar film még egy. Mindenkinek kötelezővé tenném évente egyszer a megnézését!” – írta.

De nem volt kevésbé lelkes Texas Bill sem, aki egy online Indul a bakterház-játék kidolgozását javasolta, a Csillagok háborúja-játékok mintájára. Indula pedig a 2013 nyarán elhunyt egykori gyerekszínésztől, a film főszereplőjétől, a fent említett Olvasztó Imrétől búcsúzott szép szavakkal az év október 13-án:

„Meghalt Bendegúz, oda az igazság!”

A tizedes meg a többiek (1965)

8,6-os pontszámmal a 65. helyen szintén egy magyar klasszikust találunk, közvetlenül megelőzve Az elveszett frigyláda fosztogatóit, a Vaklármát vagy az Egy asszony illatát. Keleti Márton rendezéséről az eddigiekhez hasonlóan szintén sokan beszélnek szuperlatívuszokban (a 2006. október 24-én kommentelt wulfgar szerint például benne van a világ öt legjobb filmjében), ahogy többen emlegetik szeretettel a film 2000-es években elhunyt sztárjait, Sinkovits Imrét és Darvas Ivánt, és persze gyakran előkerül „az oroszok már a spájzban vannak” szállóige is.

A legtökéletesebben azonban A tizedes meg a többiek lényegét mindenki közül morgó sapiens ragadja meg, aki 2016. január 23-i kommentjében nemcsak gyönyörűen helyezi el az alkotást filmtörténetileg, de a magyar néplélek mélyére is leás.

„Nem kevesebbet állítok, mint hogy a magyarságról, a magyar néplélekről ez a film mondja a legtöbbet, azóta is felülmúlhatatlanul,

kezdve azzal, hogy a két tipikus magyar karaktert a forradalomban magát finoman fogalmazva is exponáló színész, Sinkovits Imre és Darvas Iván játssza.

A film nyitójelenetében a szajréval (...) a senki földjén menekül a tizedes, miközben mind a németektől, mind az oroszoktól (akik távcsövön nézik azt az elmebeteget) megkapja a hősnek kijáró elismerést. Tökéletes felütés. Nem kellett az alkotóknak 30 másodperc, és máris elhelyezik a magyarságot a világtörténelemben.

A tökéletes jelenetekkel és zseniális poénokkal sűrűn tűzdelt filmben mind a kommunisták, mind az oroszok, mind a németek, mind a nyilasok, meg az úri középosztály megkapják a magukét, és mi magunk is rendesen. De minden a helyén van. (…)

A tizedes meg a többiek vagyunk mi, magyarok, és csak ez számít. Egy olyan ország röhögte és sírta végig ezt a filmet, aki a valóságban is átélte és megúszta azokat az éveket. És így akart emlékezni, a mindennapokban mindenképp. A röhögéstől sírva vigad a magyar. (…) A drámára emlékszünk, köszönjük, de mi röhögni akarunk.”

Macskafogó (1986)

Na melyik az a magyar rajzfilm, amit még a 100. helyen tanyázó Jégkorszaknál is jobban szeretnek a port.hu olvasói? Bizony, Ternovszky Béla rendező és Nepp József forgatókönyvíró zseniális alkotását, a Macskafogót, amely 8,5-ös átlaggal a 94. helyig jutott. A hozzászólások között itt is sorjáznak „A magyar rajzfilmgyártás abszolút csúcsterméke”, a „megunhatatlan”, a „remekmű” vagy az „ebben a filmben minden tökéletes” jelzők.

A legtöbben a szenzációs figurákat, a humoros forgatókönyvet, a zseniális zenét és a pazar szinkronhangokat emelik ki (Sinkó László, Benedek Miklós, Haumann Péter, Bodrogi Gyula stb.), de olyan is van, aki „öt Oszkárt” adna rá. És persze mindenkinek megvan a kedvence: főleg a négy gengszternek, Lusta Dicknek, Mr. Teufelnek és Safraneknek van sok rajongója.

A rajzfilm adatlapján kommentelők között érdemi vita alakult ki arról is, melyik a jobb, az eredeti vagy a folytatás (természetesen az eredeti győzött). De sok hozzászólás született a „bizonyos rajzfilmek gyerekeknek vagy felnőtteknek szólnak-e inkább?” témakörben is, ahogy többen is itt csodálkoztak rá arra, hogy a Macskafogónak készült színpadi változata.

S hogy a Macskafogó mennyire megunhatatlan, arról leginkább a legelső és a legutolsó komment árulkodik, éppen tíz év különbséggel.

„A Macskafogóról, ha három szót kéne mondanom, ezek lennének: felülmúlhatatlan, megismételhetetlen, fantasztikus!!!

Egy alapmű, melyet egyszerűen nem lehet megunni! Kis kávé, sok tej, cukor nélkül. ;)” – írta jumpingjack 2006. augusztus 30-án. Astragcc pedig 2016. október 3-án egészen hasonló véleményt fogalmazott meg: „A világ legjobb rajzfilmje! A mai napig megvan, sokszor megnézem, és nem tudom megunni. Egyszerűen szenzációs. Azóta se született ilyen szuper rajzfilm.

Örökzöld, örök kedvenc, 80 évesen is ezt fogom nézni! :D”
A hirdetések megjelenítése akadályba ütközött.

Ezt okozhatja valamilyen hirdetésblokkoló (Adblock) használata, illetve egyes vírusirtók, böngésző kiegészítők, beállítások.

A hirdetés blokkolás kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamTovábbi segítségért kattints ide! Köszönjük, PORT.hu