Filmek, amiket elképesztő okokból pereltek be

A nagy költségvetésű hollywoodi filmek vonzzák a mindenféle pereket, amik között vannak egészen elképesztőek is. A listánkon azonban egy felperesnek meglepő módon igaza volt.

Drive - Gázt! (2011)

Bár Nicolas Winding Refn rendezése hatalmas kritikai siker lett, Ryan Gosling pedig élete legmenőbb alakítását nyújtotta, nem mindenki volt elégedett a filmmel. Egy Sarah Deming nevű nő Michiganből egészen konkrétan beperelte a forgalmazó FilmDistrictet, mondván, félre lett vezetve. Szerinte a film előzetese teljesen mást ígért, mint amit aztán a moziban látott, mert ő egy Halálos iramban jellegű darabra számított, de nem volt benne annyi autós üldözés, mint amire várt. A hölgy továbbá antiszemitizmussal vádolta a készítőket – nem tudok másra gondolni, mint az Albert Brooks által játszott, ellenszenves egykori filmproducer miatt -, viszont egészen biztosan nem a pénz motiválta. Mindössze a mozijegy árát kérte vissza, és azt, hogy a jövőben ne készítsenek félrevezető előzeteseket.

Előre a múltba (1986)

Nicolas Cage-nek most már papírja van arról, hogy nem lop kutyákat. Kolleganője, Kathleen Turner ugyanis 2008-as, Body Heat című életrajzában azt állította a színészről, hogy közös filmjük, az 1986-os Előre a múltba forgatása alatt kétszer is letartóztatták ittas vezetésért, valamint ellopott egy kutyát. Cage kicsit felkapta ezen a vizet, mármint a kutyás részen, és beperelte Turnert, valamint a könyvből pont ezt a részletet leközlő The Daily Mailt – és meg is nyerte a pert. A színésznő könyvéhez ezután egy „javítást” toldottak, az újságnak nyilvánosan kellett bocsánatot kérnie, illetve törölniük kellett a cikket a netről. Mert akármit is gondolunk róla, Cage nem ANNYIRA őrült.

A sötét lovag (2008)

Egy nagy hollywoodi produkciót már-már hagyomány mindenfélével beperelni, hátha ki lehet sajtolni egy kis pénzt a stúdióból, de ennyire elszállt ötlettel nem szoktak előállni. Christopher Nolan filmjét ugyanis egy török város polgármestere vitte bíróság elé, mondván, csak egy Batman lehet. A vicces dolog, hogy a török várost Batmannek hívják, Batman tartomány székhelye, és a Batman folyó közelében fekszik. Huseyin Kalkan csak azt hallgatta el, hogy Batman csak a 70-es évekre lett város, miután az egykori kurd falu közelében olajat fedeztek fel, majd a török állam munkások ezreit telepítette be – a képregény Batman pedig a 30-as évek óta létezik. A polgármester azonban nem csak a „névbitorlást” nehezményezte, állítása szerint a film miatt szaporodtak meg a megoldatlan halálesetek a városban, és emiatt lett öngyilkos több nő is - bár indoklást ehhez nem fűzött.

Másnaposok 2. (2011)

Egészen különös perrel kellett a Warner Bros. jogi képviselőinek szembenézniük a Másnaposok 2. (2011) bemutatója előtt. Egy S. Victor Whitmill nevű tetoválóművész jelentkezett be náluk, és azt követelte, hogy halasszák el a film bemutatóját, illetve NAGYON jelentős anyagi kártérítést követelt. Az ok? Stu, az Ed Helms által játszott karakter arcára ugyanis az a tetkó került fel – a történet szerint véletlenül -, amilyen Mike Tysonnak is van, aki ugyebár szerepelt az első részben, és aki feltehetőleg nem bánta ezt, biztos jóban volt az alkotókkal. A Warnernek azonban nem volt arról tudomása, hogy az eredeti tetkót készítő Whitmill levédette a designt, és mivel azt az engedélye nélkül használták fel, a precedens nélküli ügyben valószínűleg tényleg nyerésre állt. Csakhogy a stúdió sem hagyta magát, bedurciztak, és arra készültek, hogy digitálisan változtassanak az arctetkón, aztán rájöttek, hogy ez sokba kerülne, rengeteg időt vinne el, és lehet, hogy egyszerűbb lenne peren kívül megegyezni. Ez is történt, és mivel a film minden idők legnyereségesebb korhatáros vígjátéka lett, így is maradt elég pénzük.

Született gyilkosok (1994 )

1995-ben egy fiatalember, Ben Darras és a barátnője, Sarah Edmondson kiraboltak egy élelmiszerboltot, és lelőtték az eladónőt, Patsy Byerst, aki pár nappal később belehalt a sérülésbe. Mivel Darras és Edmondson, akik mindketten életfogytiglani börtönbüntetést kaptak, úton-útfélen hangoztatták, hogy a rablás előtt többször is megnézték a Született gyilkosokat, és Oliver Stone filmje adta nekik az ötletet, a megölt eladónő családja úgy döntött, beperlik a filmet, amely gyilkosságra bujtott fel és tönkretett egy családot. Az ügyet csak 2001-ben zárták le, amikor a bíróság kimondta, hogy a filmesek csak az alkotói szabadság jogával éltek, és nem állt szándékukban bárkit is erőszakos tettre biztatni.

Titanic (1997 )

Van, aki sokáig tud várni. Egy kaliforniai hölgy, bizonyos Princess Samantha Kennedy – nem igazi hercegnő, ez csak a neve – 2012-ben nyújtott be egy 16 oldalas vádiratot az 1997 -ben bemutatott Titanic készítői ellen. Kennedy asszony szerint James Cameron az ő sosem publikált önéletrajzát nyúlta le, amit azzal indokolt, hogy a nővérét Rose-nak hívják, az édesapját pedig Jacknek, már ha ez bármit is indokol, mert nekünk ettől nem áll össze a kép. A hölgy nem volt kispályás, azt követelte, hogy a film valamennyi kópiáját, DVD és egyéb kiadását semmisítsék meg, és a Titanic összes bevételét utalják át neki. Amikor pedig megkérdezték, miért csak 2012-ben kezdett pereskedni, azt mondta: „1995 óta nem jártam moziban!” Nem nyerte meg a pert.

Jégvarázs (2013 )

Van, akit különösebben nem befolyásolnak a tények. Ilyen az az Isabella Tanikumi nevű hölgy – aki néha L. Amy Gonzaleznek hívja magát -, aki a Disney-t perelte be, mert szerinte tőle lopták a Jégvarázs történetét. Tanikumit cseppet sem zavarta, hogy a film alapját Hans Christian Andersen 1844-es, A hókirálynő című meséje szolgáltatta, szerinte az ő 2010-es önéletrajzát koppintotta, és a keresetben 18 olyan pontot emelt ki, amit egy az egyben emeltek át. Amin sajnos csak mosolyogni lehet, mert az idézett részek között van a falu, a hófödte hegy, a holdfény, a nyitott ajtó, az árulás motívuma, és leginkább az, hogy a könyvben és a filmben is két nővér van – ami nyilván nem lehet véletlen. Tanikami sem volt kispályás, ő 250 millió dollárt követelt, és azt, hogy a Jégvarázs minden példányát zúzzák be. Körbe is röhögték a bíróságon.

Képlet (2009)

Nicolas Cage filmjei vonzzák a különös pereket, és ez történt a Képlet esetében, amit nem azért pereltek be, mert nem voltak halandók elhinni, hogy Cage egy asztrofizikust alakít benne – aminek még lett volna alapja -, hanem valami egészen másért. Emlékeztetőül, és most spoiler következik, a film arról szól, hogy egy 50 éve elásott időkapszulával az idegenek kódolva üzennek a kiválasztottaknak, a Föld megsemmisülésére figyelmeztetve őket. Egy Global Findability nevű startup cég szerint azonban ők már korábban levédették az ötletet, mármint ugyanazt az ötletet, csak fordítva. Ők ugyanis nem megjósolják, hanem utólag rögzítik az összes eddig bekövetkezett katasztrófát, hogy azok geokoordinátáiból valamiféle mintát szűrjenek le, amit valóban szabadalmaztattak, de itt már véget is ért az érvelésük, amiben a geokoordináta volt a kulcsszó, de nem jutottak vele messzire.  

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu